Jogszabályi hierarchia a közbeszerzésben

Kérdés: A jogszabályi hierarchiában a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás dokumentációjára miért nem a törvény (Kbt.) mérvadó?
Részlet a válaszából: […] A dokumentációra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. tartalmazza a következők szerint:Értelmező rendelkezéseiben meghatározza egyrészt a közbeszerzési eljárás előkészítésének fogalmát, amin az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Közreműködő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Ha a társaság részt vesz a közbeszerzési eljárás előkészítésében, akkor lehet-e a beruházásban pénzügyi bonyolító alvállalkozója, megbízottja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-ának (3) bekezdése egyértelműen fogalmaz a kérdésben, amikor kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevont bármely személy vagy szervezet a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Közbeszerzési gyakorlat a jogi szabályozásban

Kérdés: Mi tekinthető közbeszerzési gyakorlatnak a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység vonatkozásában, és hol találhatók meg az erre vonatkozó előírások?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ a 29/2004. IM rendelet 1-4. §-ai adják meg.A rendelet szerint a Kbt. 11. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában (amely jogszabályhely azt tartalmazza, hogy hivatalos közbeszerzési tanácsadó az, aki felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Közbeszerzési terv készítésének kötelezettsége

Kérdés: Mit értünk közbeszerzési terven? Mely ajánlattevők részére írja elő kötelezettségként a Kbt. a közbeszerzési terv készítését?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésben a közbeszerzési tervnek kiemelkedő szerepe van. Abból ugyanis az ajánlattevők előre láthatják, hogy bizonyos ajánlattevők egy évi időtartamra milyen eljárásokat kívánnak indítani. A közbeszerzési tervből emellett az is látható, hogy milyen nagyságú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Összeférhetetlenség tervpályázati eljárásban

Kérdés: Léteznek-e külön kizáró okok a tervpályázati eljárásokban az ajánlattevő tekintetében? Mely jogszabály rendezi ezeket?
Részlet a válaszából: […] A 137/2004. Korm. rendelet 13. §-a határozza meg, hogy tervpályázati eljárásban ki nem lehet ajánlattevő (pályázó), emellett a pályázó fogalmát is részletezi.A rendelet szerint tehát pályázó az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőknek a Kbt. előírásai alapján elsősorban elő kell készíteniük közbeszerzési eljárásaikat. Az ajánlatkérőnek azonban már ezt megelőzően meg kell határoznia mind a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Tervező szervezet összeférhetetlensége

Kérdés: Korábban tervpályázatot előkészítő megvalósíthatósági tanulmány tervi munkarészében közreműködő tervező szervezet összeférhetetlenség miatt nem vehetett részt a tervpályázaton. Az új szabályozás szerint állítólag ez a szabály megszűnt, illetve nincs kizáró ok. Mi a helyzet jelenleg, hol van ez leírva?
Részlet a válaszából: […] A tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében nem indulhat pályázóként az a személy vagy szervezet, akit a közbeszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevontak. A kizáró ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Közbeszerzési eljárás előkészítése

Kérdés: Mit értünk közbeszerzési eljárás előkészítésén?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Kbt. 4. §-ának 14. pontja adja meg a választ. E szerint a közbeszerzési eljárás előkészítésén az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Összesített tájékoztató, közbeszerzés megkezdése

Kérdés: A 2004. május 1-je előtt közzétett "előzetes összesített tájékoztató" a közbeszerzési eljárás megkezdésének számít-e az új Kbt. előírásai szerint, ha a nyílt eljárás ajánlati felhívása még nem jelent meg?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egyrészt a 6. §-ának (1) bekezdésében ún. előkészítő feladatokat tesz kötelezővé az ajánlatkérő számára, amelyek keretében ajánlatkérőnek meg kell határoznia a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
1
…
16
17
18