Beszerzés és javítás egybeszámítása

Kérdés: A költségvetési évben egy nagy értékű gépen jelentős értékű javítás (szolgáltatás) történt. Még ebben az évben ugyanolyan gépet kívánunk beszerezni, mint a javított gép. A nemzeti közbeszerzési értékhatár besorolásához a szolgáltatást és az árubeszerzést egybe kell-e számítani?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítási szabályokat a Kbt. 40. §-a tartalmazza. Arendelkezések lényege az, hogy az egybeszámítási kötelezettséget kizárólagazonos közbeszerzési tárgyak tekintetében kell alkalmazni, azaz árubeszerzéstárubeszerzéssel, építési beruházást építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Számítógép- és szoftverbeszerzés egybeszámítása

Kérdés: Ebben a költségvetési évben számítógépeket szeretnénk vásárolni. Továbbá a már meglévő számítógépek egy csoportjához speciális szoftvereket (például AutoCAD). A nemzeti közbeszerzési értékhatár megállapításához egybe kell-e számítani e vásárlásokat?
Részlet a válaszából: […] ...vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg;– ha az előző bekezdés alapján több – egyenként a közösségiértékhatárt el nem érő értékű – beszerzési tárgy együttes értéke miatt efejezet szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárás alkalmazása

Kérdés: A különös egyszerű közbeszerzési eljárás 261. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell a Kbt. 251. § (1)–(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése fogalmazza meg azokat az értékhatárokat, amíg közvetlen ajánlattételi felhívással lehet indítani az eljárást, ami 25-25, illetve 80 millió forintig lehetséges. A különös egyszerű közbeszerzések alsó határa 50-50, illetve 100 millió forint. Itt ebben az esetben nem is lehet alkalmazni a közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárást, vagy ha igen, mekkora értékhatárig?
Részlet a válaszából: […] ...a közszolgáltatóknál erre nincs lehetőség. Mivel elevemagasabb a nemzeti értékhatár, mint az egyszerű háromajánlatos eljárásértékhatára klasszikus ajánlatkérők esetében, így közszolgáltatóknak nincslehetőségük alkalmazni azt, számukra csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Kutatás-fejlesztés beszerzése

Kérdés: Ha egy EU-s pályázat keretében, 65 százalékos támogatási intenzitás mellett, 153 M Ft becsült értéknél nem írunk ki közbeszerzést, mert kutatás-fejlesztés történik, jogszerűen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá annak eredményétnem kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében. A 29. § szerintikivétel értékhatár nélkül alkalmazható, azaz közbeszerzési kötelezettség semnemzeti, sem közösségi értékhatár felett nem áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Dokumentáció megszűnése

Kérdés: A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél és nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél a hirdetmények fogják tartalmazni a dokumentáció minden egyes elemét, kiírását? Illetve a dokumentáció meg fog szűnni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőjogosult az ajánlati felhívásban használt egyes fogalmak dokumentációbantörténő meghatározására, továbbá jogosult az ajánlati felhívásban előírt – akizáró okokon és alkalmassági minimumkövetelményeken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások tekintetében – a Kbt. 2009. április1-jétől hatályos, korábbi, 2008. évi módosítása szerint – a közösségiértékhatárt el nem érő becsült értékű építési beruházások közbeszerzéseiesetében a Kbt. Harmadik része szerint kellett eljárni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Alkalmasság hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszerű – eljárásban

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben az esetben nem kell meghatározni alkalmasságikövetelményt, így az eljárást megindító felhívást "hiányosan" kell – ahogy atörvény fogalmaz – "megfelelően" kitölteni. Ami praktikusan annak az egyajánlattevőnek a meghívása, mely az ajánlattételi felhívás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...csak hirdetménnyel indulóegyszerű eljárást tartalmazott, megváltozik oly módon, hogy áru és szolgáltatásbeszerzése esetében nemzeti értékhatártól 25 millió, építési beruházás esetében80 millió forintig hirdetmény közzététele nélküli induló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Közbeszerzési kötelezettség lejárt szerződés és továbbszámlázás esetén

Kérdés: Az egyik mobilszolgáltató céggel a szerződésünk lejár ebben az évben. Az éves kifizetésünk nettó 15 000 000 forint, de ebből továbbszámlázzuk a dolgozóink magánbeszélgetéseit, mely több mint kétharmada az eredeti összegnek, tehát a tényleges költés értékhatár alatt marad. Szükséges-e közbeszerzési eljárást lebonyolítanunk?
Részlet a válaszából: […] Nincs lehetőség a szolgáltatás megbontására a Kbt. 40.§-ának (2) bekezdése alapján. Az egybeszámítási szabály nincs tekintettel afinanszírozás forrására, azaz függetlenül a továbbszámlázástól, együttesen kellfigyelembe venni a teljes beszerzési értéket, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

162/2004. Korm. rendelet alkalmazása vízjogi engedélyt nem igénylő, valamint meglévő műtárgyat érintő építési munkák esetében

Kérdés: Jellemzően vízjogi engedélyt nem igénylő építési munkákra (például engedéllyel rendelkező létesítmény rekonstrukciója), melyek elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a 162/2004. Korm. rendelet? És ha egy projektben új – vízjogiengedély-köteles és meglévő – műtárgy rekonstrukciójára pályázunk, melyek összesen az egybeszámítás miatt elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a munkákra a kormányrendelet?
Részlet a válaszából: […] A kormányrendelet nem csupán az engedélyhez kötött építésberuházásokra vonatkozik, hanem az egyéb építési munkákra is, az alábbiakszerint.A kormányrendelet 3. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiszerint a rendelet alkalmazásában építési beruházás alatt a Kbt.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.
1
23
24
25
62