2150 talált cikk a KBA kifejezésre

Kérdés: Mit kell értenünk a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti "súlyos" megszegés alatt?

Kérdés: Változtak a céges adatok, ami a telephelyet és a cégjegyzésre jogosultat is érinti. Írjam át az adatokat az EEKD II. szakaszában, vagy abban a nyilatkozatban adjam meg az új adatokat, amikor azt nyilatkozzuk, hogy a részvételi szakaszhoz képest van-e változás? Esetleg mindkettőben? Újra kell-e gyártanom a nyilatkozatokat, ha már más az ügyvezető?

Kérdés: Az ajánlattevő az ajánlattételi határidőben ajánlatot nyújtott be az EKR-ben, majd ezt követően visszavonta azt, valamint úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszi az ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Mindezek alapján az ajánlatkérő megállapította, hogy az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen, tekintettel arra, hogy annak visszavonása sérti a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdésében előírt ajánlati kötöttséget. Az érvénytelenítés jogcíme: Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont: egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez miért nem ütközik a Kbt.-be, amikor erre a lehetőségre külön eljárási cselekmény is létezik az EKR-ben?

Kérdés: Amennyiben a DBR részvételi szakaszában a legjobb árérték (minőségi szempontokat megjelenítő) értékelési szempontot jelöl meg az ajánlatkérő, eltérhet-e ettől, és alkalmazhatja-e a legalacsonyabb árértékelési szempontot a második ajánlattételi szakaszban, amennyiben ezt kikötötte a részvételi felhívásban?

Kérdés: A részvételi szakaszban a DBR-ben megadott súlyszámhoz kötve van-e az ajánlatkérő az ajánlattételi szakaszban, ha annak a változtatási jogát kikötötte a részvételi felhívásban?

Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma, és eltekinthet-e az ajánlatkérő egyenértékűségre való hivatkozással a saját maga által meghatározott méretkövetelményektől?

Kérdés: A kapacitásnyújtóval kötött előszerződésnek konkrétan tartalmaznia kell a díjazásban való megállapodásra utalást (mint a Ptk. szerinti lényeges feltétel), vagy elegendő az a fordulat, hogy a felek megállapodnak, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egy végleges szerződés keretében rögzítik a tárgyi közbeszerzési eljárás szerződésének teljesítése érdekében, a közreműködés részletes, mindenre kiterjedő feltételeit?

Kérdés: Ha meghívnak ajánlattevőnek egy meghívásos eljárásban – ahol összesen öt ajánlattevőt hívtak meg –, de mi nem adunk be ajánlatot, akkor másik ajánlattevő alvállalkozójaként részt vehetünk az eljárásban?

Kérdés: Mi minősül azzal egyenértékűnek, amikor az ajánlatkérőnek kifejezetten egy adott gépsorra van szüksége? Szükséges-e előírni egy adott gyártó termékének megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" termék megajánlásának lehetővé tételét az eljárást megindító felhívásban?