119 talált cikk a költségvetési év kifejezésre

Kérdés: Házon belüli beszerzés vizsgálatához kérjük a segítségüket. Kérdésünk a Kbt. 2/A. §-a alkalmazhatóságának megítélésével kapcsolatos. Egy önkormányzat 200 millió forintot nyert uniós forrásból iskolájának felújítására és korszerűsítésére. A beruházást az általa alapított, önálló jogi személyiségű önkormányzati gazdálkodási intézményével kívánja megvalósítani. Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonosa ennek az intézménynek, amely ellátja a többi intézmény fenntartását, karbantartását, a városüzemeltetési feladatokat, valamint kis részben vállalkozási tevékenységet is folytat. Az intézmény éves költségvetési bevételének több mint 90 százaléka a képviselő-testület által is jóváhagyott önkormányzat részére végzett feladatok, tevékenységek ellenértéke. Úgy ítéljük meg, hogy a Kbt. 2/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel teljesül, mert az egyedüli alapító önkormányzat képviselő-testülete az intézmény felett a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően is egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik. A következő kérdésekre kérjük válaszukat: 1. A megvalósítandó beruházás vonatkozásában alkalmazható-e a Kbt. 2/A. §-a, melynek értelmében a beruházás megvalósítására kötendő megállapodás a Kbt. szerint nem minősül két egymástól független fél közötti visszterhes szerződésnek, s így nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni? Válaszukban vegyék figyelembe azt a tényt is, hogy a megvalósítandó önkormányzati beruházás nem szorosan vett közfeladat, illetve közszolgáltatás. 2. Amennyiben az 1. pontban feltett kérdésünkre a válasz az, hogy a házon belüli építési beruházás megvalósítható, akkor az intézmény, amely mint helyi önkormányzati költségvetési szerv a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alapján önmagában is ajánlatkérő, hogyan járhat el? – Ha 10 százalék (20 millió forint) fölötti a beszerzendő szolgáltatás mennyisége, le kell-e a Kbt. szabályai szerinti közbeszerzési eljárást folytatni? Ha igen, akkor a becsült érték számításánál az önkormányzati vagy az intézményi értékeket kell-e egybeszámítani? – Az építési beruházás anyagszükségletét, illetve az árubeszerzéseket – ha azok becsült értékei az egybeszámítás alapján meghaladják a közbeszerzési értékhatárt – az intézménynek közbeszerzési eljárással kell-e beszereznie?

Kérdés: A szerződés időtartamának meghatározása lehetséges-e olyan formában, hogy azt valamely körülmény bekövetkeztéhez köti az ajánlatkérő – például keretösszeg kimerülése?

Kérdés: Ha a közbeszerzési törvényben meghatározott hármas szabályból csak egynek vagy kettőnek felel meg a cég, például a beszerzés egy ajánlattevővel nem valósítható meg, de a másik két feltételnek eleget tesz, kell-e alkalmazni az egybeszámítást?

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a szerződés tárgya szolgáltatást és árut is tartalmaz? Az egybeszámítás úgy rendelkezik, hogy csak azonos típusú tárgyak esetén kell egybeszámítani, de mi abban az esetben a helyzet, ha a szerződés tárgya mindkettő, akkor ezt egybe kell számítani?

Kérdés: Egy adott ajánlatkérő kivitelezésében, egy költségvetési évben megvalósuló útfelújítást, épületfelújítást és szennyvízberuházást egybe kell-e számítani (tekintve, hogy elvileg teljesen más a rendeltetésük?) Egy adott ajánlatkérő különböző intézményeiben megvalósuló, hasonló jellegű eszközök (például irodai bútorok) beszerzését egybe kell-e számítani?

Kérdés: Étkezési utalványok szállítására vonatkozó nemzeti értékhatárt elérő nyílt közbeszerzési eljárást követően megkötött szerződés lejár. A rendelkezésre álló fedezet mértékére tekintettel a lejáratot követően hathavi időszakra tervezzük – a becsült értékre tekintettel – egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatását. Jelen esetben az étkezési utalványok becsült értékét a Kbt. 36. § (1) bekezdésének a) pontjában, vagy a 37. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott rendelkezések szerint kell megállapítani? Intézetünk természetbeni ellátásként meleg étkezés lehetőségét is biztosítja. A korábbi időszak adatai alapján megállapítható, hogy a teljes állományi létszámnál havonta 80-90 fővel kevesebben veszik igénybe a havi étkezési utalványt. A becsült értéket a Kbt. 35. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rendelkezésre tekintettel, a teljes állományi létszám, vagy az étkezési utalványt ténylegesen igénybe vevők létszáma alapján kell megállapítani?

Kérdés: Mi az "ismétlődő jellegű" közbeszerzés? Milyen szabályok vonatkoznak az ilyen közbeszerzések hirdetményének közzétételére?

Kérdés: A különböző önkormányzati bizottságok reprezentációs kiadásait egybe kell-e számítani közbeszerzés esetén, és a házon kívül tartott események reprezentációs költségei beleszámítandók-e ebbe?

Kérdés: Szakfordítói és szinkrontolmácsi tevékenységet egybe vagy külön kell számítani az egybeszámítás szabályai értelmében közbeszerzési eljárásban?

Kérdés: Milyen szempontok figyelembevétele szükséges a jó és használható közbeszerzési terv elkészítéséhez? (Elsősorban gyakorlati oldalról tesszük fel a kérdést.)