3947 talált cikk a rész kifejezésre

Kérdés: Mit jelent az, ha ajánlatkérő a felhívásban fix mennyiség mellett opciós mennyiségre is igényt tart ajánlattevő részéről? Az opciós mennyiséget milyen pontossággal kell meghatározni?

Kérdés: Jogszerű-e az a kikötés, hogy a megrendelt fix mennyiség díja tartalmazza a vételi jog ellenértékét, azaz az opciós mennyiség díját is?

Kérdés: Jogszerű-e az a kikötés, hogy ajánlatkérő jogosult az opciós mennyiségre, de nem köteles azt lehívni, és ha ajánlatkérő ilyen mennyiséget nem rendel, akkor ajánlattevő nem élhet semmilyen igénnyel? De mivel a rendelésre számítani kell, erre ajánlattevőnek készülnie kell, mely költségeket jelent. Kártalanításra sem jogosult ebben az esetben?

Kérdés: Az ajánlatkérő milyen mélységig határozhatja meg egy termék szállításra történő csomagolásának minőségét, adattartalmát?

Kérdés: Hogyan hirdetnek eredményt elektronikus árlejtés alkalmazásánál?

Kérdés: Egy nem jogi és pénzügyi végzettséggel rendelkező, de a közbeszerzési referensi tanfolyamot elvégzett személy megfelel-e a Kbt. 8. § (1) bekezdésének? E szerint a közbeszerzési eljárásba bevont személyeknek/szervezeteknek "megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük". Megfelelőnek minősül-e az a jogi és pénzügyi ismeret, amit a közbeszerzési referensi képzésen kap az azt elvégző közbeszerzési referens? Ha nem, milyen szintű ismeretekkel kell rendelkezni, és ezt hogyan kell – adott esetben – igazolni? (Véleményem szerint az e tanfolyamon kapott ismereteknek elégnek kell lenniük, mivel a közbeszerzési ismeretekkel való rendelkezést is ez alapján fogadják el.)

Kérdés: A kirívóan alacsony ár vizsgálatánál mi az, hogy a 15 százalék eltéréstől nagyobb elfogadható, ha a törvény így rendelkezik? Kellene egy tól-ig érték. Saját tapasztalatom, hogy az 50 százalékkal eltérőt is kihozták nyertesnek. Nincs értelme így a vizsgálatnak. Tárgyalásosnál még szélsőségesebb eredmény is kijöhet. Mi erről a véleményük?

Kérdés: Kizárható-e törvényesen az a jog, hogy az ajánlattevő a dokumentációban szereplő szerződéstervezethez módosító javaslatokat tegyen? Az ajánlatkérő ezt adott eljárásban kizárta. Ilyenkor miért nevezzük szerződéstervezetnek azt a megállapodást, mely lényegében végleges?

Kérdés: Egy kiírás dokumentációjában az ajánlatkérő úgy rendelkezett: a szerződés megkötésének feltétele, hogy a teljesítési biztosítékot az ajánlattevő átutalja. Ha ezt a nyertes ajánlattevő nem teljesíti, a szerződés megkötése ajánlattevő felróható magatartása miatt lehetetlenül. Emiatt a nyertes az ajánlati biztosítékot elveszti, és az ajánlatkérő mentesül a szerződéskötési kötelezettség alól. Kérdéseim: Jogszerű-e a fenti kitétel? Mikor kell átutalni a teljesítési biztosítékot? Hogyan lehet elveszíteni a rendelkezésre nem bocsátott – át nem utalt – teljesítési biztosítékot?

Kérdés: Nagykereskedelmi vállalkozás ajánlattételkor köteles-e bevonni alkatrészgyártót alvállalkozóként (akár 10 százalék alatti, akár e mérték feletti), valamint minden egyes gyártót bevonni vegyes pótalkatrész-pályázatban?