Találati lista:
1 Fedezet és a becsült érték
Kérdés: Életszerű-e a fedezettel pontosan, forintra megegyező becsült érték megadása?
2 Kettős hiánypótlás tilalma
Kérdés: Szakember alkalmassági követelményként történő előírása során a beadott dokumentumok, nyilatkozatok, EKR-űrlapok, önéletrajz stb. teljesen ellentmondásosak abban, hogy XY mint természetes személy fogja rendelkezésre bocsátani a kapacitásait, vagy Z cég lesz a kapacitást biztosító szervezet, és XY fog Z cég által biztosítottan személyesen eljárni. Hiánypótlást követően sem felel meg tartalmilag a megállapodás a kapacitások rendelkezésére bocsátásáról. A kettős hiánypótlás tilalma miatt az ajánlatkérő szerint nem írhat ki újra hiánypótlást. Mit lehet tenni?
3 Fedezet módosítása
Kérdés: Az ajánlatkérő az EKR „Előkészítő iratok” űrlapjának „Rendelkezésre álló fedezet (nettó értékben)” mezőjében tévesen a támogatási szerződés szerinti teljes projektköltséget rögzítette. A közbeszerzés tárgyára, azaz az építési munkákra ténylegesen rendelkezésre álló fedezet ennél lényegesen alacsonyabb. A téves összeg a mezőben megadott finanszírozási alapadatokból számítódott. A helyes összeget az ajánlatkérő több irata egyezően tartalmazza, például a polgármester nyilatkozata a közbeszerzési eljárás előkészítéséről vagy a támogatási szerződés költségvetése, amelyben az építéshez kapcsolódó költségsor külön szerepel. Ezeket az iratokat az ajánlatkérő az ajánlatok bontását megelőzően feltöltötte az EKR-be az eljárás előkészítő dokumentumai között. Mivel az ajánlatkérő a fedezet bontáskori közlését választotta, az EKR a bontási jegyzőkönyvben automatikusan az űrlapon rögzített, téves (magasabb) összeget ismertette. Módosítható-e a fedezet összege? Amennyiben igen, lefelé történő módosítás esetén a Kbt. 75. § (4) bekezdésének alkalmazásában melyik adat minősül a fedezet igazolására szolgáló, „az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adatnak”? Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontját a feltöltött dokumentumokkal igazolt, valós fedezetre hivatkozva, tekintettel arra, hogy a bontáskor magasabb összeg került ismertetésre?
4 Referencia igazolása
Kérdés: Építési beruházás esetén van-e lehetőség arra, hogy az előírt referenciaigazolást az ajánlattevő más, a szerződés teljesítését hitelt érdemlően alátámasztó dokumentumokkal – például szerződéssel, teljesítésigazolással (TIG), műszaki átadás-átvételi dokumentumokkal – helyettesítse, ha a korábbi ajánlatkérő/megrendelő időközben megszűnt, nem elérhető, vagy más okból nem szerezhető be tőle referenciaigazolás? Ilyen esetben milyen dokumentumok fogadhatók el a referencia és annak műszaki tartalma, mennyisége, valamint szerződésszerű teljesítése igazolására?
5 Alvállalkozók bevonása
Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérő előírta, hogy jelöljük meg a szerződés teljesítésében közreműködő, tervezett alvállalkozóinkat a Kbt. 66. § (6) bekezdése alapján. Tárgyalunk a potenciális alvállalkozókkal, de még nem tudjuk megadni név szerint, mert ez a tárgyalások eredményétől függ. Elegendő az érvényes ajánlattételhez, ha csak a 10% feletti alvállalkozóinkat jelöljük meg?
6 Összeférhetetlenség
Kérdés: A Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályok megsértését valósítja-e meg az ajánlatkérő, ha egy közbeszerzési eljárásban ugyanazon személyt választja ki három feladatra, ezáltal ugyanaz a személy a tervező, a műszaki ellenőr és a bírálóbizottsági tag is?
7 Aránytalanul alacsony ár vizsgálatának terjedelme
Kérdés: Mennyi alátámasztó iratot kérhet az ajánlatkérő az árindokláshoz? Például kérhet bérkartont, alapanyag-árajánlatot, alvállalkozói szerződést? Ha az alvállalkozó nem járul hozzá az ajánlata, szerződése árindokláshoz történő becsatolásához, azt el kell fogadnia az ajánlatkérőnek?
8 Közérdekű adatkérés
Kérdés: Építési beruházás árazott költségvetését a nyertes ajánlattevő üzleti titokká nyilvánította. Egy helyi lakos a beruházásnak már a kivitelezési szakaszában tájékoztatást kért a területileg illetékes önkormányzati képviselőtől a beruházás részletes költségeiről, melyeket az árazott költségvetés tartalmaz. Az üzleti titokká nyilvánítás hatálya meddig tart: csak a közbeszerzési eljárás lezárásáig, vagy azt követően is, és a részletes költségvetési adatok nem tehetők nyilvánossá lakossági megkeresésre?
9 Környezetvédelmi követelmények
Kérdés: A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet módosítása szerint az uniós értékhatárt elérő eljárások előkészítésekor az energiahatékonysági szabályok vizsgálata kötelező. A Korm. rendelet 14/B. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő kizárólag olyan terméket szerezhet be, amely az adott termékkategória tekintetében jellemző két legmagasabb energiahatékonysági osztály valamelyikébe tartozik. Az ajánlatkérő a fenti előírás alapján csak a ténylegesen a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó termékeket szerezhet be, vagy a „jellemző” kitétel a jogszabályban arra utal, hogy az adott termékkategóriában a piacon jellemzően elérhető két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó termékek beszerzése is jogszerű? A jellemző kategória az „EPREL” felületen elérhető adatok alapján megjelenő darabszám viszonyában is értelmezhető, ezáltal adott esetben az alacsonyabb kategóriába eső, de nagyobb darabszámot tartalmazó energiahatékonysági osztály is relevanciával bír?
10 Energiahatékonysági követelmények alkalmazása
Kérdés: A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet szerint az uniós értékhatárt elérő eljárások előkészítésekor az energiahatékonysági szabályok vizsgálata kötelező. A Korm. rendelet 14/A. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles alkalmazni az energiahatékonyság elvét, amelynek keretében az eljárás előkészítése során megvizsgálja és dokumentálja az energiahatékonysági szempontból lehetséges megoldásokat és alternatívákat, különösen azok energiahatékonyságát és a velük elérhető energiamegtakarítási potenciált, beleértve az energiafogyasztásra vagy az energiahatékonyságra vonatkozó szempontok alkalmazhatóságát.
