Fedezet és a becsült érték

Kérdés: Életszerű-e a fedezettel pontosan, forintra megegyező becsült érték megadása?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...számított, a Kbt. 17–20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni, az opcionális rész értékének beszámításával együtt. A becsült érték azt a cél szolgálja, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa a Kbt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Kettős hiánypótlás tilalma

Kérdés: Szakember alkalmassági követelményként történő előírása során a beadott dokumentumok, nyilatkozatok, EKR-űrlapok, önéletrajz stb. teljesen ellentmondásosak abban, hogy XY mint természetes személy fogja rendelkezésre bocsátani a kapacitásait, vagy Z cég lesz a kapacitást biztosító szervezet, és XY fog Z cég által biztosítottan személyesen eljárni. Hiánypótlást követően sem felel meg tartalmilag a megállapodás a kapacitások rendelkezésére bocsátásáról. A kettős hiánypótlás tilalma miatt az ajánlatkérő szerint nem írhat ki újra hiánypótlást. Mit lehet tenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kbt. 65. § (7) bekezdése biztosítja annak lehetőségét, hogy az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) az előírt alkalmassági követelményeknek bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva feleljenek meg, a közöttük fennálló kapcsolat jogi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Fedezet módosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő az EKR „Előkészítő iratok” űrlapjának „Rendelkezésre álló fedezet (nettó értékben)” mezőjében tévesen a támogatási szerződés szerinti teljes projektköltséget rögzítette. A közbeszerzés tárgyára, azaz az építési munkákra ténylegesen rendelkezésre álló fedezet ennél lényegesen alacsonyabb. A téves összeg a mezőben megadott finanszírozási alapadatokból számítódott. A helyes összeget az ajánlatkérő több irata egyezően tartalmazza, például a polgármester nyilatkozata a közbeszerzési eljárás előkészítéséről vagy a támogatási szerződés költségvetése, amelyben az építéshez kapcsolódó költségsor külön szerepel. Ezeket az iratokat az ajánlatkérő az ajánlatok bontását megelőzően feltöltötte az EKR-be az eljárás előkészítő dokumentumai között. Mivel az ajánlatkérő a fedezet bontáskori közlését választotta, az EKR a bontási jegyzőkönyvben automatikusan az űrlapon rögzített, téves (magasabb) összeget ismertette. Módosítható-e a fedezet összege? Amennyiben igen, lefelé történő módosítás esetén a Kbt. 75. § (4) bekezdésének alkalmazásában melyik adat minősül a fedezet igazolására szolgáló, „az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adatnak”? Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontját a feltöltött dokumentumokkal igazolt, valós fedezetre hivatkozva, tekintettel arra, hogy a bontáskor magasabb összeg került ismertetésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása előtt az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel közölt adattal, elektronikus árlejtés esetén az árlejtés megkezdését megelőzően az elektronikus...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Referencia igazolása

Kérdés: Építési beruházás esetén van-e lehetőség arra, hogy az előírt referenciaigazolást az ajánlattevő más, a szerződés teljesítését hitelt érdemlően alátámasztó dokumentumokkal – például szerződéssel, teljesítésigazolással (TIG), műszaki átadás-átvételi dokumentumokkal – helyettesítse, ha a korábbi ajánlatkérő/megrendelő időközben megszűnt, nem elérhető, vagy más okból nem szerezhető be tőle referenciaigazolás? Ilyen esetben milyen dokumentumok fogadhatók el a referencia és annak műszaki tartalma, mennyisége, valamint szerződésszerű teljesítése igazolására?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...is, amikor előírja, hogy uniós eljárásrendben építési beruházás esetén minden esetben, míg áru és szolgáltatás beszerzése esetében részben a szerződést kötő másik félnek a referenciaigazolást a szerződés tartalma alapján a sikeres (részteljesítés esetében az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Alvállalkozók bevonása

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérő előírta, hogy jelöljük meg a szerződés teljesítésében közreműködő, tervezett alvállalkozóinkat a Kbt. 66. § (6) bekezdése alapján. Tárgyalunk a potenciális alvállalkozókkal, de még nem tudjuk megadni név szerint, mert ez a tárgyalások eredményétől függ. Elegendő az érvényes ajánlattételhez, ha csak a 10% feletti alvállalkozóinkat jelöljük meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hatályos Kbt. már nem tesz különbséget az alvállalkozók között a teljesítésben való részvételi százalék alapján, másképpen fogalmazva, az alvállalkozói státusz szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az alvállalkozói teljesítés aránya a 10%-ot eléri,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Összeférhetetlenség

Kérdés: A Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályok megsértését valósítja-e meg az ajánlatkérő, ha egy közbeszerzési eljárásban ugyanazon személyt választja ki három feladatra, ezáltal ugyanaz a személy a tervező, a műszaki ellenőr és a bírálóbizottsági tag is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...attól függ, hogy mi a közbeszerzési eljárás tárgya, amelyben az adott személy „három funkcióban” az ajánlatkérő által bevontan részt vesz.A Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályokat az ajánlatkérő és az ajánlattevők (részvételre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálatának terjedelme

Kérdés: Mennyi alátámasztó iratot kérhet az ajánlatkérő az árindokláshoz? Például kérhet bérkartont, alapanyag-árajánlatot, alvállalkozói szerződést? Ha az alvállalkozó nem járul hozzá az ajánlata, szerződése árindokláshoz történő becsatolásához, azt el kell fogadnia az ajánlatkérőnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az alátámasztó dokumentumokat milyen körben kell és lehet kérni, az adat jellegétől függ. Árubeszerzés vagy építési alapanyagok, alkatrészek, építőanyagok esetében általában egy árajánlat vagy számla, tevékenység esetében külső személy, szervezet esetében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Közérdekű adatkérés

Kérdés: Építési beruházás árazott költségvetését a nyertes ajánlattevő üzleti titokká nyilvánította. Egy helyi lakos a beruházásnak már a kivitelezési szakaszában tájékoztatást kért a területileg illetékes önkormányzati képviselőtől a beruházás részletes költségeiről, melyeket az árazott költségvetés tartalmaz. Az üzleti titokká nyilvánítás hatálya meddig tart: csak a közbeszerzési eljárás lezárásáig, vagy azt követően is, és a részletes költségvetési adatok nem tehetők nyilvánossá lakossági megkeresésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...közbeszerzésben az üzleti titok kapcsán alkalmazott főszabály az, hogy a közbeszerzési eljárásban tett ajánlat vagy annak egy része a Kbt. 43. § (3) bekezdése szerint marad üzleti titok a közbeszerzési eljárás után, azaz annyiban, amennyiben az ajánlat a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Környezetvédelmi követelmények

Kérdés: A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet módosítása szerint az uniós értékhatárt elérő eljárások előkészítésekor az energiahatékonysági szabályok vizsgálata kötelező. A Korm. rendelet 14/B. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő kizárólag olyan terméket szerezhet be, amely az adott termékkategória tekintetében jellemző két legmagasabb energiahatékonysági osztály valamelyikébe tartozik. Az ajánlatkérő a fenti előírás alapján csak a ténylegesen a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó termékeket szerezhet be, vagy a „jellemző” kitétel a jogszabályban arra utal, hogy az adott termékkategóriában a piacon jellemzően elérhető két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó termékek beszerzése is jogszerű? A jellemző kategória az „EPREL” felületen elérhető adatok alapján megjelenő darabszám viszonyában is értelmezhető, ezáltal adott esetben az alacsonyabb kategóriába eső, de nagyobb darabszámot tartalmazó energiahatékonysági osztály is relevanciával bír?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...forgalmazzák/forgalmazhatják, vagy Magyarországon (Európai Unióban) a termékhez kapcsolódó szolgáltatások (pl. jótállás, szerviz, alkatrészellátás) nem elérhetőek, a termék fogalmazása már megszűnt, vagy ugyanattól a gyártótól származnak stb. Véleményünk szerint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Energiahatékonysági követelmények alkalmazása

Kérdés: A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet szerint az uniós értékhatárt elérő eljárások előkészítésekor az energiahatékonysági szabályok vizsgálata kötelező. A Korm. rendelet 14/A. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles alkalmazni az energiahatékonyság elvét, amelynek keretében az eljárás előkészítése során megvizsgálja és dokumentálja az energiahatékonysági szempontból lehetséges megoldásokat és alternatívákat, különösen azok energiahatékonyságát és a velük elérhető energiamegtakarítási potenciált, beleértve az energiafogyasztásra vagy az energiahatékonyságra vonatkozó szempontok alkalmazhatóságát.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megfelelnek a (2) és a (4)–(6) bekezdésekben előírt energiahatékonysági követelményeknek, amennyiben a nyertes ajánlattevő e termékeket részben vagy egészben a szerződés teljesítése érdekében szerzi be.”Ugyan a jogszabály nem utal rá, de szerződéses...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.
1
2
3
…
403