Versenytárs bevonása alvállalkozóként

Kérdés: A Kbt. 36. § (1) bekezdésében felsorolásra kerültek az olyan kapcsolatok a gazdasági szereplők között, amelyek tiltottak. A Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tilalom – amely szerint az ajánlattevő nem vehet részt más ajánlattevő alvállalkozójaként ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, ugyanazon rész tekintetében – kifejezetten az eljárás során tanúsított magatartásra vonatkozik. A Kbt. 37. § (2) bekezdésének utolsó mondata szerint a közbeszerzési eljárás az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételével zárul le. Erre tekintettel a hirdetmény közzétételét, azaz az eljárás lezárását követően bevonható-e alvállalkozóként a szerződés teljesítésébe az adott eljárás azonos részében nem nyertes ajánlattevő, az adott rész nyertes ajánlattevője által egyéb feltételek teljesülése mellett?
Részlet az állásfoglalásából: […] A későbbi esetlegesen közös munka korlátját valójában a tiltott piaci együttműködés vonatkozásában kell keresni, azaz versenyjogi szempontból vizsgálni. A Tpvt. a vállalkozások közötti tiltott együttműködést rögzíti, melynek általános szabálya az alábbi:„11. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Képviselő nevének változása

Kérdés: A képviseletre jogosult munkatárs elvált, nevét megváltoztatta, de ezt nem jelentette be időben, így késedelmesen került módosításra a cégkivonatban is. Gondot okoz-e, ha az eljárás során ezt külön nem jeleztük, csak amikor már a cégkivonatban is megjelent, nagy késéssel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni a gazdasági szereplő. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet alábbi szabálya értelmében az aktuális adatokkal kell szerepelnie az ajánlatkérőnek,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati kötöttség többszöri meghosszabbítása

Kérdés: A DKÜ keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárást indított EKR002065052024 számon 2025 februárjában. Tárgyi közbeszerzési eljárásban az ajánlatok bontására 2025. július 25. napján 16:00 órakor került sor, erre tekintettel az ajánlattevők eredeti ajánlati kötöttsége 2025. szeptember 23. napján járt volna le. Az ajánlatkérő 2025. szeptember 15. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2025. november 24. napjáig történő fenntartására. A meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatkérő 2025. november 19. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2026. január 23. napjáig történő fenntartására. A meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatkérő 2026. január 16. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2026. március 24. napjáig történő fenntartására. A meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatkérő 2026. március 18. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2026. május 26. napjáig történő fenntartására. A meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatkérő 2026. május 21. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2026. július 27. napjáig történő fenntartására. Majd újra felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal történő fenntartására, szintén a Kbt. 70. § (2) bekezdésére tekintettel. Kérdésem, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdésének fent részletezett alkalmazása (ennyi alkalommal) mennyire szabályszerű?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az a megoldás, hogy az ajánlatkérő kiszámíthatatlanul elhúzza az eljárás elbírálását, nem felel meg a Kbt. alapelveinek. Ugyan az 53. § és az 54. § és a 70. § nem korlátozza az ajánlati kötöttség meghosszabbítását, mindezt a Kbt. bírálati szabályainak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Képletezési hiba

Kérdés: Egy építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásban felhívást kaptunk számítási hiba javítására. A felhívásban az ajánlatkérő megjelölte a költségvetésben hibás adatokat, illetve azt, hogy a felolvasólapon mit mire javítsunk. Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a közös ajánlattevő a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesíti, úgy az ajánlat a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdésére figyelemmel érvénytelen. Az ajánlatnak a javításokkal nem érintett részei, így különösen az ajánlati ár egyéb elemei nem változnak. Képletezési probléma miatt a költségvetési tételek javítása esetén egyéb tételek ára is változott volna, vagyis a számításihiba-javításunk nem felelt volna meg annak az előírásnak úgy, hogy az ajánlati ár egyéb eleme ne változzon. Tekintettel arra, hogy a felhívás szövegének szó szerinti értelmezése szerint az ajánlatkérő a felolvasólapi megajánlás javítására kért fel minket, csak a felolvasólapot javítottuk és nem nyújtottunk be módosított költségvetést. Érvényteleníthet minket mégis az ajánlatkérő?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlattevő álláspontunk szerint megfelelően járt el a számítási hiba javítása vonatkozásában, ez azonban nem jelenti azt, hogy az ajánlat megfelel az eljárási dokumentumokban meghatározottaknak. A főszabály valóban az, hogy csak az ajánlatkérő által meghatározott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Új konzorciumvezető kijelölése

Kérdés: Aláírt, futó, több szolgáltató részvételével megkötött keretmegállapodás esetében van-e lehetőség a konzorciumvezető és a konzorciumi tag egymással történő felcserélésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem foglalkozik a konzorciumvezetővel, hanem általános értelemben tekinti szükségesnek, hogy a kommunikációt egy konzorciumvezetőn keresztül bonyolítsa. Mivel a konzorcium vezetőjének jogosultságokkal kell rendelkeznie az EKR-ben, és ha szükséges valamely...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Ajánlati kötöttség meghosszabbítása

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás lezárásaként az ajánlatkérő elkészítette az eljárásról szóló írásbeli összegezést, amelyben megnevezte az eljárás nyertesét és a második helyezettet. Eltelt 30 nap, közben az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség meghosszabbítására kérte fel a nyertes ajánlattevőt. Jogsértő-e a szerződéskötés, ha a Kbt.-ben meghatározott 30 napon túl, de az ajánlattevő által meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt kerül erre sor?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított harminc – építési beruházás esetén hatvan – nappal meghosszabbodik.(6)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Keretmegállapodás második részében becsült érték meghatározása

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a konkrét beszerzés becsült értékét megadjuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...végigkíséri a teljes közbeszerzési folyamatot a szerződéses szakasz végéig az „egy beszerzés” elvére tekintettel. Ezért is kell részajánlattétel esetében a becsült értéket részenként is kiszámolni és megadni.A keretmegállapodás beszerzési módszer esetében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Érvénytelenségi okok számossága

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunkban alkalmazzuk a fordított bírálatot, azaz, hogy először értékelünk, utána bírálunk. Az első helyezett ajánlattevő ajánlata nagyon hiányos, és van olyan hiba is (a szakmai ajánlatot érinti), amely szerintünk nem javítható. Ebben az esetben ki kell küldenünk hiánypótlási felhívást, vagy rögtön érvényteleníthetjük az ajánlatot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kérni. A Kbt. 71. § (8)–(9) bekezdések meghatározzák a hiánypótlás, illetve a felvilágosítás korlátait.Az ajánlatkérő tehát egyrészről köteles hiánypótlási felhívást kiküldeni a hiánypótolható hiányosságokat illetően, másrészt nem küldhet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Előszerződés és tényleges bevonás

Kérdés: Az ajánlattevő kapacitást nyújtó szervezetet vesz igénybe mind a referenciakövetelmény, mind a szakemberek rendelkezésre állására vonatkozó alkalmassági követelmény tekintetében, és a kapacitást nyújtó szervezettel kötött, a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti előszerződésben az ajánlattevő kötelezettséget vállal arra, hogy a közbeszerzési szerződés létrejötte esetén a kapacitást nyújtó szervezettel is szerződést köt. Az előszerződésben vállalt szerződéskötési kötelezettség ténylegesen korlátozza a Kbt. 138. § (2) bekezdésében biztosított törvényi lehetőséget? A szerződéskötési kötelezettség pusztán a kapacitást nyújtó szervezettel kötendő szerződés létrehozására korlátozódik-e, vagy abból az eredetileg bemutatott kapacitást nyújtó szervezet érdemi, tényleges teljesítésbe vonásának kötelezettsége is levezethető? Amennyiben a szerződéskötést követően az ajánlattevő – akár saját kapacitásbővülés, akár más gazdasági szereplő bevonása révén – az eredetileg megjelölt kapacitást nyújtó szervezet nélkül is megfelel az érintett alkalmassági követelményeknek, és az ajánlattevő a Kbt. 138. § (2) bekezdése szerinti elmaradást, illetve cserét az ajánlatkérő felé az alkalmassági követelmények teljesítését igazoló dokumentumok benyújtásával jelzi: az előszerződésben vállalt, a kapacitást nyújtó szervezettel kötendő szerződésre irányuló kötelezettségvállalás ettől függetlenül fennmarad?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(2) bekezdésében biztosított törvényi lehetőséget ténylegesen korlátozza, mivel az előszerződés többletkötelezettséget jelent a felek részéről. A Kbt. jelenleg az alábbiak szerint írja elő kapacitás bevonása esetében a felek igazolási kötelezettségét a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Fordított bírálat megismétlése

Kérdés: Az eljárásunkban a Kbt. 81. § (5) bekezdése alapján fordított bírálatot írtunk elő. Elkezdtük az értékelési sorrend szerinti első helyezett ajánlatának vizsgálatát, hiánypótlási felhívást is küldtünk ki. A Kbt. 69. § (4) bekezdésében előírt eljárási cselekményeket szerettük volna elvégezni, de időközben lejárt a bírálati határidő, és az első helyezett nem tartotta fenn az ajánlatát. Ebben az esetben a második helyezettel folytathatjuk a bírálatot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az ajánlatot a közbeszerzési eljárás további részében figyelmen kívül kell hagyni. Ezek a nem fenntartott ajánlatok nem minősülnek érvénytelennek vagy a fordított bírálat miatt ún...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.
1
2
3
4
…
403