Üzemszünet az EKR-ben

Kérdés: Ha van egy előre bejelentett hétvégi fejlesztés az EKR-ben, az befolyásol egy hétfőre tervezett bontást? A frissítés több napig tart, tehát nem egy rövid időszakra vonatkozik a kérdésem.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hétvégi fejlesztés üzemszünetnek minősül, tehát nem befolyásolja a hétfőre bejelentett bontást. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdése szerint üzemszünetnek minősül minden olyan...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    

Többszöri iratbetekintés

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérők vagyunk. Az egyik nemzeti nyílt közbeszerzési eljárásunkban a második helyezett ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, amely alapján 2 munkanapon belül biztosítottuk az iratbetekintést a szakmai ajánlattal kapcsolatos részekbe. Az iratbetekintés befejezését követően az ajánlattevő még aznap újabb iratbetekintési kérelmet küldött számunkra, hogy szeretné a betekintést ugyanazokba a dokumentumokba, de most műszaki szakértővel közösen. Véleményük szerint ilyen esetben az iratbetekintés visszautasítható? Hiszen már teljesítettük a kérését.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...legfeljebb öt napon belül. Az iratbetekintési kérelemben meg kell jelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat mely részébe kíván betekinteni az ajánlattevő. Az iratbetekintés más gazdasági szereplő ajánlatának – ideértve a hiánypótlást...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Aránytalanul magas ár keretmegállapodás esetén

Kérdés: Keretmegállapodás esetén beérkezett ajánlat kapcsán megállapítható-e a túlzottan magas ár és emiatt az eredménytelenség?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...összetevője arányosságát, amelynek alapján a szerződéskötés nem okozna alapelvi sérelmet. A (2) bekezdés h) pontja alkalmazásának részletes indokait az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezésben ismertetni. A keretmegállapodás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Szerződéskötési feltétel hiánya

Kérdés: Szerződéskötési feltételekkel kapcsolatban kérdezzük: Már háromszor szólítottuk fel a nyertes ajánlattevőt, hogy küldje meg számunkra a szerződéskötési feltételekkel összefüggő igazolásokat, de minden alkalommal vagy hiányos, vagy hibás iratokat küldött. Hetek óta tart ez az állapot. A kérdésünk arra irányul, hogy hányszor kell még biztosítanunk az igazolás benyújtásának lehetőségét, és mikor köthetünk szerződést a második helyezettel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kbt. nem tartalmaz rendelkezéseket a szerződéskötési feltételek előírására, az igazolási folyamatra és a jogkövetkezményekre, ezért részben az alapelvek, részben az ajánlati kötöttség és a szerződéskötésre előírt határidők befolyásolják az ajánlatkérő és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Választható kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Megalapozhatja-e önmagában a munkavédelmi bírságot kiszabó, nyilvános hatósági nyilvántartásban szereplő jogsértés a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok alkalmazását, vagy az kizárólag a határozat részletes tartalmának, a jogsértés körülményeinek és súlyának vizsgálata alapján dönthető el? Megalapozhatja-e önmagában a környezetvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási bírságot kiszabó, nyilvános hatósági nyilvántartásban szereplő jogsértés a Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok alkalmazását, vagy ehhez minden esetben szükséges a határozat részletes tartalmának és a jogsértés súlyának egyedi értékelése? Ezekben az esetekben helyesen jár-e el az ajánlatkérő akkor, amikor a nyilvántartásban szereplő bejegyzés alapján bekéri az érintett hatósági határozatot, és annak tartalma alapján vizsgálja a Kbt. 63. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjának alkalmazhatóságát? Vagy a fenti tényállás mellett fel sem merül egyik kizáró ok sem, és okafogyott bármilyen eljárási cselekmény lefolytatása?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vonatkoznak:„63. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki *a) az elmúlt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Látszólagos számítási hiba

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásunk során az árazott költségvetést .pdf- és .xls-formában kértük becsatolni. A számítás ellenőrzése során észleltük, hogy a végösszeg, amely az ajánlati ár is, hibás. A hiba végül arra volt visszavezethető, hogy egyes költségvetési soroknál, ami a .pdf-formátumban és az Excelben egész számnak látszódott, az a szám az Excelben a cellára nyomva tizedesjegyeket is tartalmazott, és az Excel a szorzásnál nem egész számokkal, hanem tizedesjegyekkel is számolt. Ha a tört-, illetve az egész számokkal számolunk, akkor más összesen értékeket kapunk. Önök szerint ez számítási hibának minősül?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egyszerű számításihiba-javítással.Az ajánlatban szereplő különböző ajánlati árakat fokozott gondossággal kell megvizsgálni, mert egyrészt minősülhetnek alternatív ajánlattételnek is, másrészt szakmai ajánlattal kapcsolatos hibának, ahol a Kbt. 71. § (8)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    

Egy ajánlat miatti eredménytelenség

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárást tervezünk kiírni, és az előkészítő bizottság tagjai a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának előírására tettek javaslatot annak érdekében, hogy a verseny biztosított legyen. Közbeszerzési szakértőnk azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy ha csak egy ajánlat kerül az eljárásban benyújtásra, kötelező lesz eredménytelennek nyilvánítani az eljárást. Hogyan kell értelmezni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját? Ha beleírjuk, később már nem mérlegelhetjük, hogy eredménytelennek nyilvánítjuk vagy sem az eljárást, ha csak egy ajánlatot nyújtottak be?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést.”Ez az eredménytelenségi ok –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Eredménytelenség fedezetelvonás miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre írt ki nyílt közbeszerzési eljárást. Az ajánlatok felbontását követően – a bírálati cselekményeket mellőzve – írásbeli összegezést küldött az ajánlattevőknek, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja alapján eredménytelennek nyilvánítja az eljárást. Előzetes vitarendezési kérelmet adtunk be, a kérelmünkre azt a választ kaptuk, hogy forráselvonás történt a felettes szerv által, emiatt lett eredménytelen az eljárás. Véleményünk szerint az ajánlatkérőnek ezt a körülményt be kellett volna írnia az összegezésbe, mert így olyan, mintha utólag találták volna ki. Mi az Önök álláspontja minderről?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...összegezés a jogszabálynak is megfelelő indokolást nem tartalmazta a fedezetelvonás kapcsán, az eljárás lezárása az ajánlatkérő részéről jogsértőnek (hiányosnak) minősül, mert nem lehet megállapítani az eredménytelenség jogi indokoltságát.(Kéziratzárás: 2026...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Válaszadási határidő

Kérdés: Abban az esetben, ha az előzetes vitarendezési kérelem több kérelmi elemet tartalmaz, és egyes kérelmi elemek vonatkozásában az ajánlatkérő további dokumentumok benyújtására hívja fel az érintett ajánlattevőt, mi az irányadó válaszadási határidő: 3 vagy 7 munkanap?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...§-ában foglaltakat kell figyelembe venni:„80. § (3) Az előzetes vitarendezési kérelmet az EKR-ben kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Kivételi kör alkalmazása

Kérdés: Az ajánlatkérő az 1996. évi CXVI. törvény 2. § 52. pontja szerinti atomenergia alkalmazására szolgáló építmény megvalósítására irányuló építési beruházás megvalósításával összefüggő tervezői szolgáltatásra kíván szerződést kötni közbeszerzési eljárás eredményeként, és felmerült a 98/2025. (V. 12.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében rögzített kivételi kör alkalmazhatóságának lehetősége. Azonban, míg a hivatkozott kormányrendelet 1. § (1) bekezdése külön nevesíti az építési beruházások előkészítésével és megvalósításával összefüggő közbeszerzési eljárásokat, amely kifejezésbe a tervezési feladatok beszerzése is beletartozik, addig a kormányrendelet 4. § (3) bekezdése csak az „építési beruházás” fogalmát használja. A 98/2025. (V. 12.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében használt „1996. évi CXVI. törvény 2. § 52. pontja szerinti atomenergia alkalmazására szolgáló építmény megvalósítására irányuló építési beruházás” kifejezés alatt értendő-e az építési beruházás megvalósításával összefüggő, nevezetesen tervezői szolgáltatás tárgyú közbeszerzési eljárás is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...és a radioaktívhulladék-tároló, valamint az ezekkel összefüggő építmény. Az állami beruházások költségellenőrzésének részletes szabályairól szóló 98/2025. (V. 12.) Korm. rendelet 4. § alábbi (1) és (4) bekezdései csak az építési beruházásra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.
1
…
3
4
5
…
403