Rövid ellátási lánc értékelési szempont alkalmazása

Kérdés: Alkalmazható-e a közétkeztetésben előírt rövid ellátási lánc mint értékelési szempont más beszerzési tárgyakra is a közbeszerzésben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...és a főzőkonyhát üzemeltető gazdasági szereplő között az élelmiszer-ellátási láncban legfeljebb egy köztes szereplő vesz részt;e) köztes szereplő: az Éltv. szerinti élelmiszer-vállalkozó, piacszervező szervezet, elismert termelői szervezet, elismert...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Részekre bontás tilalma

Kérdés: 5 egymást érintő település kíván szerződést kötni szúnyoggyérítéssel összefüggő szakértői tevékenység elvégzésére, illetve biológiai szúnyoggyérítés elvégzésére, melyet összehangoltan végeznek. Egybeszámítandó-e a szakértői tevékenység elvégzése a biológiai szúnyoggyérítéssel? Amennyiben az 5 település egy szerződést köt a vállalkozóval, egybe kell-e számítani a települések szúnyoggyérítési feladatait az adott évben? Megoldás lehet-e, hogy „A” település vállalja a gesztor szerepét az eljárás lefolytatására, a feladat koordinálására, de minden település külön szerződést köt a vállalkozóval? Ez esetben alkalmazni kell az egybeszámítási kötelezettséget?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tevékenység bármilyen módon egy célt szolgál-e, egymással összefügg-e. Elvi értelemben létezhet olyan környezetvédelmi projekt, melynek része az ökoszisztéma védelme és amelyhez pontosan ugyanolyan szakértelem kell, mint a gyérítéshez. Ezért a kérdés elsősorban az,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Kiegészítő tájékoztatás kérése DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben újraversenyeztetés során mikor kell megadni a kiegészítő tájékoztatást? A Kbt. erről nem rendelkezik, ezért feltételezhetően a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmazni.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kbt. valóban nem tér erre ki, ugyanakkor az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet kifejezetten szabályozza a kérdést az alábbiak szerint:„20. § (14) Dinamikus beszerzési rendszerben történő beszerzés esetén...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) bekezdése szerint a közös ajánlattevők közül a részvételi/ajánlattételi határidő lejárta után valamelyik tag kiválása esetén a fennmaradó tagok akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha (i) továbbra is megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek, és (ii) a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével. Amennyiben a bírálati szakaszban egy konzorciumi tag kizáró ok hatálya alá kerül, és kiválik a konzorciumból, a benn maradó tag(ok) pedig úgy kívánják pótolni az alkalmassági feltételeknek való megfelelést, hogy a kiváló taggal korábban előszerződéses jogviszonyban álló, ugyanazon kapacitást nyújtó szervezetet vonják be – ez a megoldás minősülhet-e úgy, hogy a benn maradó tagok „továbbra is megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek” a Kbt. 35. § (7) bekezdése értelmében? Amennyiben a benn maradó tag a kiváló konzorciumi tag munkavállalóját (pl. az alkalmasság igazolásában vagy értékelésben szerepet játszó szakembert) veszi át, és így pótolja az alkalmassági feltételnek való megfelelést, ez a megoldás megfelelőnek tekinthető-e a Kbt. 35. § (7) bekezdése alkalmazásában? Ha a benn maradó tag(ok) a kiválást követően is önállóan – a fenti 1–2. pontban vázolt megoldásoktól függetlenül – megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek, milyen tipikus körülmények alapozhatják meg mégis a versenytársak hátrányát, azaz a verseny tisztaságának sérelmét a Kbt. 35. § (7) bekezdése alkalmazásában?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alkalmassági feltételeknek, továbbá a változás nem járhat a verseny tisztaságának sérelmével.„35. § (7) A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Mentesített eljárás típusa

Kérdés: Amennyiben a 225/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet szerint mentesített beszerzés esetében a mentesítés nem korlátozza az eljárástípust, van arra lehetőség, hogy az ajánlatkérő keretmegállapodás keretében kössön szerződést, vagy csak a nyílt és jellemzően tárgyalásos eljárás között választhat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...által érvényesítendő követelményekről szóló 225/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet nem rendelkezik az eljárás lefolytatásának részleteiről, ebben a vonatkozásban az ajánlatkérő az alábbiak szerint csak a határozathoz van kötve.„7. § Az ajánlatkérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Átlátható gazdasági szereplő

Kérdés: Az ajánlatkérőnek az átlátható gazdasági szereplő fogalomnak való megfelelés vizsgálata során kell-e vizsgálnia azt, hogy az ajánlattevő által rögzítettek (tényleges tulajdonos[ok] és tulajdoni arányuk, jogi személyek, vagy személyes joga szerint jogképes szervezet) az ajánlattevő által megadottakkal egyező tartalommal megismerhetők-e az elérhető cégnyilvántartásból? „Az ajánlatkérő által megismerhető és amely tulajdonosi és irányítási viszonyait az ajánlatkérő számára feltárja” mondatrészből következik-e az, hogy az ajánlatkérőnek az elérhető nyilvántartásokban ellenőriznie kell az ajánlattevő által az ajánlatban bemutatott (feltárt) tulajdonosi és irányítási viszonyait, és amennyiben az elérhető nyilvántartásokból nem tudja kétséget kizáróan és az ajánlattevő által bemutatott információkkal egyezően „megismerni” a tényleges tulajdonosokat, abban az esetben köteles tovább tartalmi vizsgálatot folytatni, amelynek során az ajánlattevőtől bekérhet további információkat, pl. felvilágosításkérés keretében? Amennyiben az előző kérdésre adott válasz igen, annak alapján kérdésünk, ha a beérkező felvilágosítás tartalma arra enged következtetni, hogy az ajánlattevő által az ajánlatban bemutatott (feltárt) tulajdonosi vagy irányítási viszonyok nem ellenőrizhetők, vagy nem egyeznek meg az ajánlatkérők által elérhető nyilvántartásokban szereplő adatokkal, abban az esetben az érintett ajánlattevő nem minősül átlátható gazdasági szereplőnek? Átlátható gazdasági szereplőnek minősül-e az a gazdasági szereplő, akinek a tényleges tulajdonosa(i), valamint tulajdonosi és irányítási viszonyai az ajánlatkérő által elérhető nyilvántartásokból (pl. e-cégjegyzék) nem megismerhetőek, de az ajánlat részeként benyújtott ajánlattevői nyilatkozatban teljeskörűen bemutatásra kerülnek a gazdasági szereplő tényleges tulajdonosai, valamint a tulajdonosi és irányítási viszonyai? Amennyiben a tulajdonosi és irányítási viszonyok feltárásához felvilágosításkérés szükséges, az ajánlatkérő az ajánlattevői nyilatkozaton túl kérhet-e alátámasztó dokumentumokat az ajánlattevői állítások igazolására, ideértve pl. hatályos cégokmányokat, tagjegyzéket, alapítói határozatokat vagy szindikátusi szerződéseket, vagy a 2021. évi XLIII. törvény tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő adatok kivonatát?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az alábbi:8. § i) pont ib) alpont: a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozata, amely tartalmazza a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Árlejtés alkalmazása a keretmegállapodás második részében

Kérdés: Helyettesíthető-e a keretmegállapodás versenyújranyitása elektronikus árlejtéssel, azaz kiválhatja-e az újranyitást az árlejtés?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az elektronikus árlejtés uniós rezsimben nem külön eljárástípus, egy beszerzési technika, mely nem helyettesíthet egyes eljárási szakaszokat. A versenyújranyitás lényege egy újraversenyeztetés, melyhez kapcsolódik bírálati cselekmény is. Ezt kezeli nemzeti rezsimben az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Részletes EEKD

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő már előzetesen szeretné látni, hogyan és miként felel meg a gazdasági szereplő az alkalmassági követelményeknek, akkor előírhatja, hogy az EEKD-ban a részletes adatokat adják meg a gazdasági szereplők?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...csak általánosan nyilatkozik az ajánlattevő arról, hogy megfelel az alkalmassági követelményeknek. Amennyiben az ajánlatkérő részletes információt kér az alkalmassági követelmények teljesítéséről, erre joga van. Ebben az esetben viszont az ajánlatkérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    

Közjogi szervezeti státusz autonóm szervezet esetében

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bek. e) pontjával kapcsolatban megjelent elnöki tájékoztatót elolvasva szeretném kérni segítségüket a jogértelmezésben. A tájékoztató a finanszírozás követelménnyel kapcsolatban a következőt rögzíti: „A közjogi szervezet fogalmi elemét képező finanszírozási kapcsolat tehát nem foglal magában minden állami pénzjuttatást, csak azokat, amelyek függőségi kapcsolatot eredményeznek vagy megerősítik azt.” A finanszírozási kritérium megvalósul-e, és létrejön-e az ajánlatkérői minőség – feltételezve, hogy a többi e) pontos kritériumnak megfelel – a szervezet tekintetében abban az esetben, ha a szervezet a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot, viszont intézményi autonómiával rendelkezik? A gondolat alapja az, hogy megalapozhatja-e az Országgyűlés döntésén alapuló finanszírozás az ajánlatkérői minőséget akkor, ha az intézményi autonómiára tekintettel függőségi kapcsolat nem jön létre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alábbi közjogi szervezeti definícióból a válaszban érintett legfontosabb rész került kiemelésre:„5. § (1) e) az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Bontás megismétlésének lehetősége

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlat elkésett, de a bírálat során a jogorvoslati fórum megsemmisítette egy ajánlatkérő összes döntését, megismételhető-e a bontás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bontását követi, melyben – vélhetően – jogszerűen szükséges lefolytatni újra az ajánlatok bírálatát. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet értelmében a bontás nem ismételhető meg az alábbiak szerint:„5/B...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
403