Hiánypótlási határidő kötelező minimuma

Kérdés: Általában a hiánypótlásra megadott határidő ésszerűtlenül rövid, és gyakran péntektől hétfőig terjed. Rendelkezik-e a Kbt. kötelező hiánypótlásihatáridő-minimumról, illetve mit tehetünk, ha gyakorlatilag képtelenség a hiányokat a megadott határidőn belül pótolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési törvény értelmében az ajánlatkérő köteles azösszes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótláslehetőségét.A hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággalkapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 6.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési eljárás nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Társaságunk a Kbt. VI. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást akar lefolytatni, nemzeti eljárásrendben, a közbeszerzés tárgya építési beruházás. Az eljárás típusa hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás lenne. Kérdésünk, hogy a nemzeti eljárásrendben is a Kbt. 129-130. §-ai az irányadóak, mivel a nemzeti eljárásrendben erre külön utalást nem találtunk. A tárgyalásos eljárásra alkalmaznunk kell-e a két szakaszból álló eljárások közös szabályait is (Kbt. 100-121. §)? Az eljárás megindításához milyen hirdetménymintát kell kitöltenünk? Tudomásunk szerint a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény mintáját az 5/2009. IRM rendelet 3. melléklete tartalmazza. Ez viszont nem részvételi felhívás. Megtehetjük-e azt, hogy ajánlattételi felhívást jelentetünk meg, ahol meghatározzuk a részvételre jelentkezés feltételeit, és az első tárgyalás időpontját és menetét? Nem készítünk külön részvételi és ajánlattételi dokumentációt, hanem csak ajánlattételi dokumentációt, amely tartalmazna minden adatot. Kérdéseink az eljárás menetének lefolytatására irányulnának (ajánlatok bontása, elbírálása, eredményhirdetés stb.), ha általános egyszerű eljárásrendben hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást szeretnénk lefolytatni, vagyis a Kbt. mely szabályait kell figyelembe vennünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A nemzeti eljárásrend lehetőséget biztosít a közösségi eljárásrendbőleljárási szabályok "kölcsönvételére". Ez praktikusan azt jelenti, hogy aközbeszerzési törvény 251. §-ának (3) bekezdése alapján lehetőség van nyílt,meghívásos, versenypárbeszéd vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. március 16.

Létszám és keretszám elhatárolása

Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési törvényben nem konzekvens módon, hol csak létszámrólés annak felső határáról (versenypárbeszéd), hol létszámról és keretszámrólegyüttesen szól a jogalkotó (meghívásos, hirdetmény közzétételével indulótárgyalásos eljárás). A meghatározás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatnak minősülő nyilatkozat részvételre jelentkezés esetén

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. A kérdésünk az, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, amely ajánlati elemnek tekinthető; vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, amely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ez nagyon nehéz kérdés, és véleményünk szerintáltalánosságban igazán jó választ nem is lehet rá adni. Mindig a konkrétesetben kell megítélni, hogy a jelentkező "ajánlata" közbeszerzési értelembentekinthető-e ajánlatnak, avagy sem.Előrebocsátom, hogy a részvételi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. október 3.

Kiegészítő tájékoztatás és az ajánlattételi határidő módosításának kapcsolata

Kérdés: Ha a helyszíni bejárás és konzultáció lehetőségét az ajánlatkérő biztosítja, de az azon való részvétel nem kötelező, ajánlatot a részvétel nélkül is be lehet nyújtani, akkor is igaz-e a hosszabb beadási határidő biztosításának kötelezettsége?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés két, határidővel kapcsolatos problémára vonatkozik.Egyrészt a Kbt. 74. §-ának (4) bekezdése értelmében az ajánlattételi határidőtminden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljonrendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez. A Kbt. 75....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. február 7.

Utólagos bekapcsolódás közbeszerzési eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség a részvételi alkalmasság igazolásával az ajánlati felhívások szétküldését követően a közbeszerzési eljárásba történő későbbi bekapcsolódásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 107. és 108. §-a nagyon szigorú és egyértelmű szabályozást tartalmaz. A korábban hatályos rendelkezéseknél hosszabb, konkrét időtartamot ad a részvételi jelentkezésre. Szabályozza azt, hogy milyen módon és feltételek mellett lehetséges a részvételi határidő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:
1
…
6
7