62 cikk rendezése:
51. cikk / 62 Erőforrás-szervezet igazolása minősített ajánlattevők jegyzékében szereplés esetén
Kérdés: Az erőforrás-szervezetektől is elfogadható az igazolás, ha a minősített ajánlattevők jegyzékében szerepel, vagy csak az ajánlattevőktől és alvállalkozóktól?
52. cikk / 62 Hamis nyilatkozattétel következménye
Kérdés: Mi a jogkövetkezménye a hamisnyilatkozat-tételnek? Az ajánlatkérőnek milyen és milyen irányban fennálló kötelezettsége van arra az esetre, ha az eljárásban valamely ajánlattevő hamis nyilatkozatot tett?
53. cikk / 62 Kizáró okokkal kapcsolatos változások
Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
54. cikk / 62 Utólagos tájékoztatás hamis nyilatkozatról
Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem jelöli a dokumentációban, hogy mit tekint az ajánlatban hamis nyilatkozatnak, utólag megteheti ezt?
55. cikk / 62 Sorban állásról szóló pénzintézeti igazolás hiánya
Kérdés: Ha gazdasági és pénzügyi alkalmassághoz pénzintézeti igazolást kérnek sorban állásról, és nem csatolja az ajánlattevő, az eredménytelenséghez vezet?
56. cikk / 62 Tájékoztatás dokumentáció tartalmáról alvállalkozó részére
Kérdés: Az ajánlati dokumentációban foglaltakról milyen mértékig tájékoztathatjuk a leendő alvállalkozónkat? És mi a helyzet akkor, ha a később úgy döntünk, hogy alvállalkozó nélkül indulunk?
57. cikk / 62 Hiánypótlási határidő kötelező minimuma
Kérdés: Általában a hiánypótlásra megadott határidő ésszerűtlenül rövid, és gyakran péntektől hétfőig terjed. Rendelkezik-e a Kbt. kötelező hiánypótlásihatáridő-minimumról, illetve mit tehetünk, ha gyakorlatilag képtelenség a hiányokat a megadott határidőn belül pótolni?
58. cikk / 62 Közbeszerzési eljárás nemzeti eljárásrendben
Kérdés: Társaságunk a Kbt. VI. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást akar lefolytatni, nemzeti eljárásrendben, a közbeszerzés tárgya építési beruházás. Az eljárás típusa hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás lenne. Kérdésünk, hogy a nemzeti eljárásrendben is a Kbt. 129-130. §-ai az irányadóak, mivel a nemzeti eljárásrendben erre külön utalást nem találtunk. A tárgyalásos eljárásra alkalmaznunk kell-e a két szakaszból álló eljárások közös szabályait is (Kbt. 100-121. §)? Az eljárás megindításához milyen hirdetménymintát kell kitöltenünk? Tudomásunk szerint a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény mintáját az 5/2009. IRM rendelet 3. melléklete tartalmazza. Ez viszont nem részvételi felhívás. Megtehetjük-e azt, hogy ajánlattételi felhívást jelentetünk meg, ahol meghatározzuk a részvételre jelentkezés feltételeit, és az első tárgyalás időpontját és menetét? Nem készítünk külön részvételi és ajánlattételi dokumentációt, hanem csak ajánlattételi dokumentációt, amely tartalmazna minden adatot. Kérdéseink az eljárás menetének lefolytatására irányulnának (ajánlatok bontása, elbírálása, eredményhirdetés stb.), ha általános egyszerű eljárásrendben hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást szeretnénk lefolytatni, vagyis a Kbt. mely szabályait kell figyelembe vennünk?
59. cikk / 62 Létszám és keretszám elhatárolása
Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?
60. cikk / 62 Ajánlatnak minősülő nyilatkozat részvételre jelentkezés esetén
Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. A kérdésünk az, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, amely ajánlati elemnek tekinthető; vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, amely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
