Megbízási szerződéssel rendelkező szakember mint alvállalkozó

Kérdés: Egyik közbeszerzési pályázatunkat a következő indokkal utasították el: az ajánlatkérő a részvételi felhívásban egyebek mellett előírta egy fő hegesztő szakmérnökkel való rendelkezést. Az ajánlatkérő szerint az általunk megjelölt szakember nem a Kbt.-ben írtaknak megfelelően került bevonásra. A részvételi felhívásban foglaltak szerint a megjelölt szakembernek a teljesítésben részt kell vennie. Részvételi jelentkezésünkben megjelölt szakember a teljesítésben megbízási jogviszonyban kíván részt venni. Ezt követően az ajánlatkérő a Kbt. 4. §-ának 2. pontját idézte (alvállalkozó meghatározása). Kifogásolta, hogy a részvételre jelentkezésben becsatolt nyilatkozatok szerint a szakembert nem jelölték meg alvállalkozóként. Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy az előzőekre vonatkozóan hiánypótlási felhívást küldött, melynek teljesítése során a megjelölt szakember nem került alvállalkozóként megjelölésre, és a hiánypótlásban erre vonatkozóan kért iratokat sem csatoltuk. A megbízási szerződéssel rendelkező szakemberrel napi kapcsolatban vagyunk. Munkáját – zömmel műszaki adminisztrációs munkáról van szó – akár számítógépes kapcsolaton keresztül is el tudja látni. Magánszemély, így nem lehet alvállalkozó, aki minden, az alkalmasságáról szóló iratot bemutatott a pályáztatónak, de csak mint megbízási szerződéssel rendelkező. A pályáztató a hiánypótlás keretében olyan dolgokat kért, amit nem lehet teljesíteni (aláírási címpéldányt, a szakember alvállalkozóként való megjelölését, majd nyilatkozatot más szervezetek kapacitására történő támaszkodásról). Helyesen járt el a pályáztató?
Részlet a válaszából: […] A legfontosabb, melyet már a válasz elején tisztázni kell, hogy magánszemély is gazdasági szereplőnek minősül, így lehet alvállalkozó a Kbt. értelmében, ugyanis a 4. § 9. pont szerint gazdasági szereplőnek tekintendő bármely természetes személy, jogi személy, jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Kiegészítő tájékoztatás benyújtási határidejének meghosszabbíthatósága

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem benyújtására megadott törvényi határidőt meghosszabbíthatjuk ajánlatkérőként?
Részlet a válaszából: […] Igen, erre egyértelműen lehetőséget ad a Kbt. Megadja azt a határnapot a részvételi vagy ajánlati, ajánlattételi határidőtől visszafelé számítva, amíg arra választ kell adni.A törvény 45. §-ának (2) bekezdése értelmében a kiegészítő tájékoztatást a kérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Munkanapokban meghatározott határidő értelmezése

Kérdés: A Kbt. több helyen munkanapokban meghatározott határidő alkalmazását írja elő. Az így megadott határidő pontosan mikor jár le? Az utolsó nap 24. órájában, vagy az adott napon, a munkaidő végén? Nevezetesen például, ha az ajánlattevő vitarendezési kérelmet nyújt be, de az a határidő utolsó napján, munkaidő után érkezik meg az ajánlatkérőhöz, az határidőben benyújtottnak, avagy elkésettnek tekintendő?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő ismerte az ajánlatkérő munkaidejét, ez gyakorlatilag azzal jár, hogy eleve többnapos hátrányt szenvedne el az ajánlatkérő, ha például péntek este érkezett kiegészítő tájékoztatáskérésről hétfőn reggel szerez tudomást. Ennek azonban ellentmond...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Dokumentáció alvállalkozói státuszban induló szereplő általi átadása az ajánlattevőnek

Kérdés: Megvásároltuk a dokumentációt, majd úgy döntöttünk, hogy egy szervezet alvállalkozójaként indulunk a tenderen. Ilyenkor átadhatjuk a dokumentációt annak a társaságnak, melynek alvállalkozói leszünk? (Alvállalkozói közreműködésünk nem haladja majd meg a 10 százalékos mértéket.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásban kötelező dokumentációt készíteni, hiszen az ajánlatkérő abban adja meg az ajánlattevők számára az ajánlattal kapcsolatos elvárásait.Ugyanakkor csak abban az esetben kell a dokumentációt megvásárolni vagy átvenni, ha az ajánlatkérő azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Erőforrás-szervezet nyilatkozata az ajánlatban

Kérdés: A kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek kell-e nyilatkoznia az ajánlatban, és ha igen, miről? Igazolásokat kell csatolnia? Hogyan igazolható az alkalmasság, ha annak érdekében erőforrás-szervezetet veszünk igénybe?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 55. §-ának (5) és (6) bekezdése vonatkozásában az alábbiakra kell az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek figyelemmel lennie – tekintettel a 2013. július 1-jén hatályba lépett változásokra.Az alábbiak nem érintik az építési beruházásokra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Dokumentáció átvétele erőforrást nyújtó szervezet által

Kérdés: A felhívás szerint ajánlatot az nyújthat be, aki a dokumentációt saját részére átvette, vagy alvállalkozója vette át azt. Ha erőforrást nyújtó szervezet veszi át számomra a dokumentációt, annak alapján benyújtható-e az ajánlatom?
Részlet a válaszából: […] Az erőforrást nyújtó szervezet, amennyiben nem alvállalkozó is egyben, nem elegendő, ha átveszi a dokumentációt, ettől még az ajánlattevő ügyfélképességét nem biztosítja az átvétel az alábbiak szerint.A Kbt. 49. §-ának (6) bekezdése értelmében az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Nyilatkozattétel az ajánlattevő vállalkozásának típusára

Kérdés: A felhívást nem kkv-k számára írták ki. Miért kell akkor nyilatkoznom arról, hogy milyen típusú vállalkozásnak minősülök?
Részlet a válaszából: […] Ez a kötelezettség független attól, hogy milyen eljárásrendben kerül az eljárás kiírásra. A Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése értelmében a kkv-nyilatkozat tartalmi követelmény, előírása kötelező, benyújtása az érvényes ajánlattétel, illetve részvételre jelentkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Elkésett kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem

Kérdés: Mi a sorsa az elkésett kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmeknek?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlatkérő nem kíván válaszolni az érintett kérdésekre, lehetősége van azokat figyelmen kívül hagyni.A Kbt. 45. §-ának (3) bekezdése szerint ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a (2) bekezdésben foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Jogkövetkezmények részajánlattétel lehetőségének kizárása esetén

Kérdés: Milyen következményeket von maga után az, ha az ajánlatkérő nem biztosítja a részajánlattétel lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlati szakaszban támadják meg a hirdetményt, a jogorvoslati fórum a Kbt. 46. §-ának (3) bekezdése alapján megállapíthatja a részajánlattételi kötelezettséget. Erre vonatkozóan viszonylag kevés jogorvoslati tapasztalat áll rendelkezésre. Ennek oka elsősorban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Hirdetményi kellék részajánlattételnél

Kérdés: Miért kell részajánlattételnél a "valamennyi részre" opciót bejelölni minden alkalommal az eljárást megindító hirdetményben?
Részlet a válaszából: […] Egy korábbi indokolás szövegét segítségül hívva az alábbi érvek hozhatók fel a "valamennyi rész" választása mellett.Az ajánlati felhívás vonatkozó rendelet szerinti iratmintájában az ajánlatkérőknek rendelkezniük kell arról is, hogy egy vagy több vagy "valamennyi" (ami az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.
1
…
4
5
6
7