Találati lista:
41. cikk / 66 Részajánlattétel mellőzésének indokolása
Kérdés: Kell-e indokolnunk, ha nem biztosítjuk a részajánlattétel lehetőségét?
42. cikk / 66 Ajánlattételi határidő indokolás nélküli meghosszabbítása
Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy indok nélkül meghosszabbítja az ajánlattételi határidőt?
43. cikk / 66 Új alvállalkozó bevonásának határideje
Kérdés: Meddig vonhatunk be új alvállalkozót az eljárásba?
44. cikk / 66 Megbízási szerződéssel rendelkező szakember mint alvállalkozó
Kérdés: Egyik közbeszerzési pályázatunkat a következő indokkal utasították el: az ajánlatkérő a részvételi felhívásban egyebek mellett előírta egy fő hegesztő szakmérnökkel való rendelkezést. Az ajánlatkérő szerint az általunk megjelölt szakember nem a Kbt.-ben írtaknak megfelelően került bevonásra. A részvételi felhívásban foglaltak szerint a megjelölt szakembernek a teljesítésben részt kell vennie. Részvételi jelentkezésünkben megjelölt szakember a teljesítésben megbízási jogviszonyban kíván részt venni. Ezt követően az ajánlatkérő a Kbt. 4. §-ának 2. pontját idézte (alvállalkozó meghatározása). Kifogásolta, hogy a részvételre jelentkezésben becsatolt nyilatkozatok szerint a szakembert nem jelölték meg alvállalkozóként. Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy az előzőekre vonatkozóan hiánypótlási felhívást küldött, melynek teljesítése során a megjelölt szakember nem került alvállalkozóként megjelölésre, és a hiánypótlásban erre vonatkozóan kért iratokat sem csatoltuk. A megbízási szerződéssel rendelkező szakemberrel napi kapcsolatban vagyunk. Munkáját – zömmel műszaki adminisztrációs munkáról van szó – akár számítógépes kapcsolaton keresztül is el tudja látni. Magánszemély, így nem lehet alvállalkozó, aki minden, az alkalmasságáról szóló iratot bemutatott a pályáztatónak, de csak mint megbízási szerződéssel rendelkező. A pályáztató a hiánypótlás keretében olyan dolgokat kért, amit nem lehet teljesíteni (aláírási címpéldányt, a szakember alvállalkozóként való megjelölését, majd nyilatkozatot más szervezetek kapacitására történő támaszkodásról). Helyesen járt el a pályáztató?
45. cikk / 66 Kiegészítő tájékoztatás benyújtási határidejének meghosszabbíthatósága
Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem benyújtására megadott törvényi határidőt meghosszabbíthatjuk ajánlatkérőként?
46. cikk / 66 Munkanapokban meghatározott határidő értelmezése
Kérdés: A Kbt. több helyen munkanapokban meghatározott határidő alkalmazását írja elő. Az így megadott határidő pontosan mikor jár le? Az utolsó nap 24. órájában, vagy az adott napon, a munkaidő végén? Nevezetesen például, ha az ajánlattevő vitarendezési kérelmet nyújt be, de az a határidő utolsó napján, munkaidő után érkezik meg az ajánlatkérőhöz, az határidőben benyújtottnak, avagy elkésettnek tekintendő?
47. cikk / 66 Dokumentáció alvállalkozói státuszban induló szereplő általi átadása az ajánlattevőnek
Kérdés: Megvásároltuk a dokumentációt, majd úgy döntöttünk, hogy egy szervezet alvállalkozójaként indulunk a tenderen. Ilyenkor átadhatjuk a dokumentációt annak a társaságnak, melynek alvállalkozói leszünk? (Alvállalkozói közreműködésünk nem haladja majd meg a 10 százalékos mértéket.)
48. cikk / 66 Erőforrás-szervezet nyilatkozata az ajánlatban
Kérdés: A kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek kell-e nyilatkoznia az ajánlatban, és ha igen, miről? Igazolásokat kell csatolnia? Hogyan igazolható az alkalmasság, ha annak érdekében erőforrás-szervezetet veszünk igénybe?
49. cikk / 66 Dokumentáció átvétele erőforrást nyújtó szervezet által
Kérdés: A felhívás szerint ajánlatot az nyújthat be, aki a dokumentációt saját részére átvette, vagy alvállalkozója vette át azt. Ha erőforrást nyújtó szervezet veszi át számomra a dokumentációt, annak alapján benyújtható-e az ajánlatom?
50. cikk / 66 Nyilatkozattétel az ajánlattevő vállalkozásának típusára
Kérdés: A felhívást nem kkv-k számára írták ki. Miért kell akkor nyilatkoznom arról, hogy milyen típusú vállalkozásnak minősülök?
