Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdező jól értelmezi, hogy ha a Kbt. 141. § (2) bekezdésének feltételei fennállnak, akkor a (4) és a (6) bekezdés feltételeit nem kell vizsgálni.A Kbt. 141. §-ának (1) bekezdése értelmében ezen alcím rendelkezéseit alkalmazni kell a szerződés felek – vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.
Kapcsolódó címkék:          

Teljesítés hibás tervek alapján

Kérdés: Az ajánlati dokumentációban kapott tervek tartalma – véleményünk szerint – sok esetben hibát tartalmaz (például hiányos, nincs jóváhagyatva, részlettervek nincsenek, szakhatósági vagy építési engedély lejárt stb.). Ilyenkor mi a teendő? (A nyertes ajánlattevő ez esetben köteles a hiányosságokat pótolni, mivel a munkát nem tudja átadni, és a szerződött értéket nem kapja meg.)
Részlet a válaszából: […]  Az új törvény egyik legfontosabb újítása, hogy a szerződésgazdasági egyensúlyának felborítása nélkül (maximum 5 százalék) a hasonlóhelyzeteket kezelni lehet. A tervezés hiányosságait, a határidők változását -abban az esetben is, ha nem áll fenn a körülményekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződésmódosításra okot adó körülmények a gyakorlatban

Kérdés: Melyek azok a szerződéskötéskor nem ismert körülmények, amelyek felmerülésekor a szerződés módosítására van lehetőség a Kbt. szerint? (Lehetőség szerint gyakorlati példákon keresztül kérnék választ.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 303. § szerint a felek csak akkor módosíthatják aszerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlattartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően – aszerződéskötéskor előre nem látható ok következtében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.
Kapcsolódó címke:

Szerződésmódosítás indokainak vizsgálata, jogorvoslat

Kérdés: A szerződésmódosítást milyen mélységig vizsgálja a KT? A nem nyertes fél megtámadhatja a módosítást tartalmazó közzétételt?
Részlet a válaszából: […] A szerződés módosítására vonatkozó Kbt. 303. § szakasztartalmazza mind a szerződéskötéskor beállott körülményt, mind valamely féllényeges jogos érdekét az alábbiak szerint.A felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás,a dokumentáció feltételei,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződésmódosítás gyakorlati kérdései

Kérdés: A szerződésmódosítás hogyan történik a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 303. §-a szerint a már megkötött szerződésekmódosításának szigorú feltételei vannak, amelynek értelmében a felek csak akkormódosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőlegaz ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.
Kapcsolódó címke:
1
2
3