Találati lista:
151 Ajánlat módosítása az írásbeli összegzést megelőzően
Kérdés: Lejárt az ajánlattételi határidő, de még nem történt meg az összegezés eljuttatása. Az ajánlatunkat néhány ponton módosítanunk kellene. Az egyik az egységár, és a szerződéstervezetre is tennénk javaslatot. Megtehetjük? Esetleg hiánypótlási eljárás keretében? Milyen körben és mértékig?
152 Új eljárás kiírása érvényben lévő szerződés ajánlatkérő általi teljesítésének hiányában
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárás útján kiírt szerződésünk hamarosan lejár, ezért az ajánlatkérő ismételten kiírta a szolgáltatás ellátására vonatkozó közbeszerzési pályázatot. Van-e erre lehetősége az ajánlatkérőnek abban az esetben, ha a még érvényben lévő szerződés ellenértékének kifizetésével is több hónap elmaradásban van?
153 Határidőn túli szerződéskötés lehetősége
Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
154 Jogosultság szerződésmódosítás aláírására
Kérdés: A szerződésmódosítást csak az eredeti szerződést aláíró személy írhatja alá, vagy olyan más személy (személyek) is, aki(k) cégjegyzésre jogosult(ak)? Az ajánlatkérő ezt megtiltotta, de az eredeti aláíró már nem dolgozik nálunk. Jogszerű a tiltás?
155 Szerződéskötés késedelme aláírt támogatási szerződés hiányában
Kérdés: Eredményesen lezárult egy közbeszerzési eljárás, de mivel nem volt aláírt támogatási szerződés, az összegezés megküldésétől számítva letelt a szerződéskötésre rendelkezésre álló 30 nap. Mi tehetünk?
156 Szerződésmódosítás pályázati konstrukció előírása miatt
Kérdés: 2013. évben a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerint hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást folytattunk le építési beruházás tárgyában. A szerződéskötést követően derült ki, hogy az egyik épület a pályázati konstrukció miatt nem szerepelhet a közbeszerzésben. Ilyen esetben lehet szerződésmódosítással orvosolni a kialakult helyzetet, vagy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
157 Szerződéses rendelkezések 2013. január 1-jétől
Kérdés: Tekintettel a Kbt. új szabályaira, ha a szerződés teljesítése második szakaszának megkezdése egy olyan külső körülménytől függ, ami praktikusan egy adott korábbi munkafázis befejezése, belefoglalhatom-e ezt a szerződésbe úgy, hogy később ne kelljen a csúszás miatt szerződést módosítanom? A végső határidő már eredetileg is a szerződés része, de azon belül szerencsés esetben korábban végeznénk.
158 Változások a Kbt.-ben
Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
159 Alapmennyiség kötelező lehívása opció megadása esetén
Kérdés: Egy eljárás során az ajánlatkérő a beszerzendő mennyiséget a legalacsonyabb mennyiség (alapmennyiség) és az ettől való eltérés százalékos mértékének (opció) megadásával határozta meg. A szerződés határozott időre szólt. Jól gondolom-e, hogy az ajánlatkérőnek a szerződés hatálya alatt kötelessége lehívni az alapmennyiséget, és lehetősége van ezenkívül az opcionális mennyiség lehívására, az ajánlattevő pedig köteles az opcióval növelt teljes mennyiséget teljesíteni, ha azt az ajánlatkérő megrendelte? Ha valamelyik fél a fent leírtakat nem képes teljesíteni, a szerződés módosítását kell kezdeményeznie – a Kbt. figyelembevételével, különben a másik fél joggal fordulhat jogorvoslatért?
160 Ajánlatmódosítás végső ajánlati ár és megajánlott darabszám változatlansága esetén
Kérdés: Tárgyalásos eljárás végén végső ajánlatot kellett tenni. A végső ajánlatban három épület felújítása szerepel. Az ajánlat tartalmazza, hogy egy-egy épület esetében hány ablakot építünk be. (Az ablakok mennyisége nem volt előírva a követelményben, csak az, hogy milyen fényviszonyokat kell a szobában biztosítani.) Az előírt fényviszonyokat épületenként 5, 7 és 9 darab, azonos méretű ablakkal biztosítjuk. A végső ajánlatban ezek az ablakdarabszámok szerepelnek. A végső ajánlat beadása után kiderült, hogy az egyik épület egyik szobájának alapterülete hibásan szerepel a számításban (ez a tárgyalás során beadott anyagokban és a végső ajánlatban is pontosan látható). Ajánlatmódosításnak számít-e, ha az ügyfél az alapterülettel kapcsolatos hibát észrevette, és kéri a megfelelő fényviszony igazolását, mivel az 1. számú épületben, ahol 5 darab ablak volt tervezve, további 1 ablakot be kell építeni, és ezt a 3. épületnél betervezett mennyiségből (7 darab) az egyik áthelyezésével akarjuk megoldani? Így az ablakok száma az 1. épület esetén 5 helyett 6 darab ablakra, a 3. épület esetében 7 helyett 6 darab ablakra módosul, de a 3. épületben a 6 darab ablakkal is biztosított az előírt fényviszony. A végső ajánlat ára és az összes megajánlott ablak száma változatlan, és mindössze egyetlen ablak beépítési helye változik.
