Önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú cégek kapcsolata a közbeszerzésben

Kérdés: Várható-e a Kbt. módosítása az önkormányzatok és az önkormányzati tulajdonban lévő cégek (gazdasági társaságok) közötti szolgáltatásmegrendelés és az ebben kapcsolódó árubeszerzés szabályozása terén – különös tekintettel a közszolgáltatásokra?
Részlet a válaszából: […] Hasonló témában már elfogadott Kbt.-módosítást a parlament,amelynek ellenjegyzését a köztársasági elnök – hivatkozva az irányelvekre -megtagadta. Megállapítható, hogy a hatályos EU-direktívák nem adnak lehetőségetaz önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Értékhatár közszolgáltatók takarítási tevékenységére

Kérdés: Közszolgáltatók esetében a takarítási tevékenységre milyen értékhatár vonatkozik? E tevékenység (takarítás) nélkül az alaptevékenység elvégezhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...takaríttatni, e nélkül azalaptevékenység elvégezhető, azonban a tartálytisztítás közvetlenül azalaptevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatás, amelyet már közbeszereztetnie kell.A személyszállítás, amennyiben a takarítás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Alkalmassági szempontok ingatlan beszerzésénél

Kérdés: Egy (egyedileg meghatározott) konkrét ingatlan tulajdonjogának megszerzésére (megvételére) irányuló közbeszerzési eljárásban mit kell (lehet) vizsgálni az ajánlattevő (például az ingatlan tulajdonosa) alkalmasságának vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó – 242. §-ának (1) bekezdése szerint aközbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió,szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió. Azárubeszerzésre a Kbt. 24. §-át – amely szerint árubeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Pénzintézet mint finanszírozó megítélése a közbeszerzésben

Kérdés: Eszközbeszerzés esetén az alábbi esetekben a pénzintézeti finanszírozó (lízing, tartós bérlet esetén) alvállalkozónak minősül-e vagy sem? Amennyiben közvetlenül az ajánlatkiírót finanszírozná? (Ez esetben milyen pénzügyi, fizetési garanciát tud nyújtani ajánlatkiíró?) Amennyiben az ajánlattevőt háttérben finanszírozza? A pályázat elnyerése esetén utólag elállhat-e a pénzintézet a finanszírozástól, és amennyiben igen, beléphet-e büntetlenül egy másik finanszírozó?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. definíciója nem erre értendő. Ha például az ajánlattevő feladata, hogy hosszú távúberuházást eszközöljön és koncessziós szolgáltatásként például távközlésiszolgáltatást nyújtson, ebben az esetben a pénzintézeti finanszírozónakkulcsszerepe van, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Legkedvezőbb ár keretmegállapodásnál

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásnál négy évre, a hirdetmény nélküli szakaszban mit jelent a legkedvezőbb ár? Ez egyenlő-e a keretmegállapodásban rögzített árnál alacsonyabb árral, avagy sem? Például két év múlva hogyan érvényesül az infláció az árban?
Részlet a válaszából: […] ...majd keretmegállapodást. Ez aszempont akár az ár is lehet, ekkor a keretszám felső határáig például négy,azaz az első négy legjobb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat kiválasztásáigjutunk, amelyet benyújtó ajánlattevőkkel keretszerződés köthető....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Európai Bizottság tájékoztatásának esetei

Kérdés: Az ajánlatkérőnek bizonyos esetek fennállásáról tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot – például: kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt érvénytelen ajánlatnál. Mikor kell ennek a tájékoztatási kötelezettségnek eleget tenni, és milyen tartalommal, illetve mire szolgál a tájékoztatás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény indokolásában az Európai Bizottság(EB) tájékoztatása mint lényeges elem szerepel, azonban ennek mikéntjéről,tartalmáról nem találunk a törvényben előírást. Tekintettel arra, hogy azajánlat érvénytelenné nyilvánítását is írásban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Ajánlatkérés DDP-paritás esetén

Kérdés: DDP-paritással hogyan kérhető ajánlat? (DDP-paritás esetén az árban benne van a vámkezelés költsége, de azt a magyar jogszabályok alapján a magyar fél köteles megfizetni.) Visszaszámlázza az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] ...legyen félreérthető, amiért más árszerepel a szerződésben, mint abban az ajánlatban, amelyet az összegzéskorközzétett. Érdemes az ellenszolgáltatást egységesen kezelni az eljárás során,és amennyiben erre lehetőség van, mindezt elkülönítetten kérni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Érvénytelen ajánlat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás bírálati szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást határoztuk meg. Rendelkezni kívántunk arra az esetre, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be úgy, hogy az a nyertes, aki a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozattal magasabb forgalmat igazol. A jogi lektor véleménye szerint ez ellentétes a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésével, így ezt kiemeltük a felhívásból. Ezek után mi a teendő, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be? Amennyiben eredménytelenné kell nyilvánítani az eljárást, akkor azt a Kbt. mely pontjára hivatkozva kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...abírálati szempont – amelyet az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kötelesmeghatározni – lehet a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy azösszességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása) a legkedvezőbb érvényesajánlatot tette. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Ajánlatkérő informálási kötelezettsége

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban – a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben – öt értékelhető ajánlat érkezett. Cégemet az alacsony ajánlati ár miatt kérték magyarázatra, amellyel kapcsolatos indokot elfogadtak. (Beruházás közbeszerzésének lebonyolítása témában.) Az eredményt "az összegzés az ajánlatok elbírálásáról" dokumentumból tudtuk meg, amelyben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozással az ajánlatot – másik két cég ajánlatával együtt – érvénytelennek nyilvánították, és "az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati feltételekre, a szerződés teljesítésére és a kért szolgáltatásra" nem tartalmazta kifogással. Minden dokumentum megfelelően csatolva lett. Az ajánlatkérő nem hivatkozott a Kbt. idevonatkozó 70. §-ának (1) bekezdésére. A kért dokumentumok, iratok között szerződéstervezetet kellett csatolni, ami aláírva szerintünk e pontnak megfelelő nyilatkozattal bír. A példa szerint ilyen alapon több pályázót is ki lehetne zárni közbeszerzésenként, ezért az egyéb információ fejezetbe legalább be kellett volna írni az erre való igényt, mert így, ha szerződéstervezetet nem kértek volna, jogos lenne a kizárás, illetve érvénytelenség. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. ismeretének hiánya sajnos nem mentesít a hátrányoskövetkezmények alól. (Ez jogrendszerünk valamenynyi jogágában szinteáltalánosnak tekinthető elv.) Sajnos gyakori, hogy az ajánlatkérő nem teszlehetővé hiánypótlást, amely több, a kérdésben szereplőhöz hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Számítási szabály külön ágazatokhoz tartozó anyagoknál

Kérdés: Ha a társaság vízi közszolgáltatást, víz- és csatornaszolgáltatást is végez, különös szabály vonatkozik rá. Lehet-e külön, vagy egybe kell számítani a víz- és csatornaágazathoz tartozó, köthető anyagokat (például csövek, felszerelések), amelyek mindkettőhöz használhatóak, még akkor is, ha szakmailag más típusú csövekről van szó? (A szakmai szövetség a külön-külön számítást támogatja.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény becsült értékkel kapcsolatosszabályozása ebben a tekintetben nem megengedő előírásokat tartalmaz.Amennyiben a beszerzést egy költségvetési évben vagy 12 hónap alatt valósítjákmeg, és a beszerzésre kizárólag egy ajánlattevővel lehetne szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
1
155
156
157
178