Eljárás az ún. egyéb szolgáltatások esetén

Kérdés: Az új Kbt. 296. §-ának g) pontja a Kbt. 4. számú mellékletére utal, amelynek utolsó sora: "Egyéb szolgáltatások" – gumifogalom. Eszerint – ha nem vagyok központi költségvetési szerv – bármilyen szolgáltatás megrendelése esetén eltekinthetek a Negyedik rész alkalmazásától? Milyen eljárási rendet kell ilyenkor követni, van-e erre vonatkozó jogszabály?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 295. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárás tárgya árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése. A 4. számú melléklet felsorolja azokat a szolgáltatásokat, amelyekre nem kell egyszerű közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Társulási megállapodás hatálya

Kérdés: A régi Kbt. január 1-jei módosítása óta már nem preferálhatók a Magyarországon bejegyzett vállalkozók. A jelenleg érvényes Kbt. 53. §-a szerint viszont kizárhatók az eljárásból azok a pályázók, amelyek országával nincs erre megállapodás. Ez azonos az EU-tagokkal? A megállapodás a Társulási Megállapodás 1994-es országaira vagy a most belépő tagállamokra is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A régi Kbt. 53/A §-a 2004. január 1-jétől hatályos. Ez a rendelkezés ad lehetőséget (nem kötelező) arra, hogy az ajánlatkérő kizárja az eljárásból azt az ajánlattevőt, akinek számára nem kell nemzeti elbánást nyújtania. A nemzeti elbánást a Magyar Köztársaságra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Katasztrófahelyzet, vis maior értékelése az új Kbt.-ben

Kérdés: A régi Kbt. 6. §-ában a kivételek körében szerepelt a katasztrófahelyzet, illetve a vis maior esete. Ebben az esetben nem kellett alkalmazni a törvényt. Az új Kbt. kitér-e erre az esetre? Katasztrófahelyzetben nem lehet közbeszerzési eljárást lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. 29. §-ának (1) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amikor nem kell a közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzéseket tartalmazó (második) rész szerinti eljárást alkalmazni, illetve egyéb részeiben a mentesítésnél is erre az előírásra hivatkozik.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

SDR a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt. az értékhatárok meghatározásánál az eurót az SDR-hez mint viszonyítási alaphoz köti. Mit jelent az SDR?
Részlet a válaszából: […]

Az SDR meghatározása a Kbt. értelmező rendelkezési között szerepel (Kbt. 4. §-ának 32. pontja). Az SDR ún. különleges lehívási jogokat (Special Drawing Rights) jelent, a Nemzetközi Valutaalap által meghatározott nemzetközi elszámolási egység.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Cégiratok a közbeszerzésben

Kérdés: Az aláírási címpéldányról egyértelműen azt mondja a régi Kbt., hogy az egy éven belül becsatolható. Rendszeresen olyan felhívásokkal találkozunk, ahol előírják a 30 napon belüli aláírási címpéldányt. Ezt nem tudjuk megtámadni, mert a kiírónak joga van azt beírni, ami számára optimális. Jogorvoslati lehetőség e témakörben nincs. Az új Kbt. általános részében nem találkoztunk olyan előírással, hogy az igazolásokra és az egyéb csatolandó iratokra mi vonatkozik majd. Lehet erről már tudni?
Részlet a válaszából: […] A kiírásokban az ajánlatkérők általában a 30 napon belüli cégkivonat – a cég hatályos adatait tartalmazó közokirat – csatolására kötelezik az ajánlattevőt, amely nem azonos az aláírási címpéldánnyal. A címpéldány "korát" a kiírások általában nem tekintik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Kötelező versenyeztetés

Kérdés: A Kbt. hatálya alá tartozó társaság létrehoz 100 százalékos mértékű tulajdonnal egy szervezetet, amely az ő beruházásait tervezi, és szolgáltatásokat végez a számára. Az új Kbt. szerint kötelező-e ezt a társaságot versenyeztetni?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. nem tartalmaz ilyen típusú kivételt, azaz nem teszi lehetővé az ajánlatkérő tulajdonában lévő szervezet verseny alól való "kivételét". Függetlenül attól, hogy az adott szervezet 100 százalékos tulajdonban van, és esetenként a hosszú távú kapcsolat, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Eljárás hirdetmény közzétételével

Kérdés: Az új Kbt. rendelkezései szerint hirdetmény közzétételével indított eljárás lefolytatására árubeszerzés esetén kizárólag akkor van lehetőség, ha a nyílt eljárás eredménytelen volt?
Részlet a válaszából: […]

Árubeszerzés esetén hirdetmény közzétételével indított eljárás kizárólag a nyílt eljárás eredménytelensége esetén folytatható le – Kbt. 124. § (2) bekezdésének a) pontja.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Építmény a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi tekinthető építménynek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. II. fejezetében szereplő értelmező rendelkezés szerint (Kbt. 4. § 7. pontja) építmény az Épkör-tv.-ben ekként meghatározott fogalom. Ennek megfelelően építménynek minősül – a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Építési beruházás tartalma

Kérdés: Az új Kbt. szerint minek minősül a felújítás és a korszerűsítés?
Részlet a válaszából: […]

Az új Kbt.-ben a felújítás és a korszerűsítés is egyaránt építési beruházásnak minősül.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Éves összesített közbeszerzésiterv-minta

Kérdés: Az éves összesített közbeszerzési tervre lesz-e minta?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. 5. §-a értelmében az ún. klasszikus ajánlatkérői kör tekintetében kötelezővé teszi (kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet), hogy minden költségvetési év elején, lehetőség szerint április 15-éig éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
33
34
35