Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Elektronikus hírközlési szolgáltatások a Kbt.-ben

Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A válaszadás időpontja: 2006. november 27. (Közbeszerzési Levelek 54. szám, 1188. kérdés)

Olvasói kérdés A Kbt. módosítása 2006. január 15-étől bővítette a törvény hatálya alóli kivételek körét az elektronikus hírközlési szolgáltatás vonatkozásában. Kérdésünk, hogy a kivétel mely beszerzési tárgyakat érinti? Csak a szolgáltatásmegrendelést?

ÍGY OLVASHATJA A TELJES VÁLASZT...
ha nem előfizetőnk a teljes választ elküldjük e-mailen évente egyszeri alkalommal
...ha látogató: elküldjük e-mailen*
*ingyenes választ
évente csak egyszer küldünk.
Válasz (részlet): […]összefüggő beszerzésre vonatkozik; - nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, továbbá - olyan beszerzésre, amelynek kizárólagos rendeltetése az, hogy lehetővé tegye az ajánlatkérő számára egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, illetve nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét. A témakörben a Közbeszerzések Tanácsa közleményt adott ki a Közbeszerzési Értesítő 2006. szeptember 22-én megjelent, 110. számában. A közlemény - kérdés szempontjából - legfontosabb hivatkozásai a következők. A Tanács elsődlegesen felhívja a figyelmet arra, hogy a Kbt. szerinti kivételeket minden esetben megszorítóan kell alkalmazni. A törvény 2006. január 15-ével beiktatott, 29. § (1) bekezdésének f) pontja alapján minden olyan beszerzés kivételnek minősül, amelynek kizárólagos rendeltetése, hogy lehetővé tegye az ajánlatkérő számára - nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, - nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását, valamint - nyilvános elektronikus hírközlő hálózat igénybevételét. Az új kivételi eset lényegében az ajánlatkérő oldaláról határozza meg a kivételt, és nem tesz különbséget aszerint, hogy az ajánlatkérő kivételt megalapozó tevékenységével összefüggő mely beszerzési tárgyról van szó. (A korábbi kivétel a beszerzés tárgyának oldaláról határozta meg a beszerzés tárgyát, és emiatt irreleváns volt az ajánlatkérő szervezet.) Mindezek alapján a Tanács összegzésében megállapítja, hogy a Kbt. 29. § (1) bekezdése f) pontjának alkalmazási köre szélesebb, mert az árubeszerzésekre, a szolgáltatásmegrendelésekre, továbbá az építési beruházásokra is kiterjed, míg a hatályon kívül helyezett, 29. § (2) bekezdés d) pontja kizárólag a szolgáltatásmegrendelésekre volt irányadó. Emellett a Tanács utal arra is, hogy a két pont hatálya alá tartozó szolgáltatások terén is eltérés látszik, mert az f) pont szerinti szolgáltatásokat a Kbt. nem részletezi - azok széleskörűsége, sokfélesége miatt -, ezzel szemben a korábban hatályos d) pont tekintetében a törvény taxatív felsorolást tartalmazott a közbeszerzési eljárás nélkül megrendelhető szolgáltatások köréről (távbeszélő, telex-, rádiótelefon-, személyhívó és műholdas szolgáltatások). A fentieken túl a Tanács közleményében rögzíti azt is, hogy a jelenleg hatályos Kbt. 29. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott kivételi kör abban az esetben foglalja magában a - 2006. január 15-ét megelőzően hatályos - d) pont szerinti szolgáltatásokat, ha a nyilvános elektronikus hírközlő hálózattal rendelkező ajánlatkérő e szolgáltatásokat elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása, nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátása, illetve igénybevétele céljából szerzi be. Ez azt is jelenti, hogy adott esetben,[…]

Figyelmébe ajánljuk

Kérem, szíveskedjenek megvilágítani, hogy a Kbt. 29. §-ának (1) bekezdés f) pontja alatt milyen nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását értik? A törvény indokolása sem hozott fel példákat, így nem igazán tudjuk, milyen típusú szolgáltatások sorolhatók...

Tovább a teljes cikkhez

Az a tény, hogy valamely program uniós támogatásból valósul meg, értékhatártól függetlenül megalapozza-e a Kbt. alkalmazásának szükségességét központi költségvetési szerv esetén?

Tovább a teljes cikkhez

A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?

Tovább a teljes cikkhez

Az ún. szubalvállalkozóval nem foglalkozik a közbeszerzési törvény. Hogyan lehet kiszűrni, hogy ajánlattevő ne "épülhessen" be a "10 százalékos" alvállalkozó alá?

Tovább a teljes cikkhez

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést

Kérdésfeltevés Kérdésfeltevés Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére