Találati lista:
2571. cikk / 5578 Előzetes vitarendezési kérelmek száma egy eljárásban
Kérdés: Az ajánlatok bontását követően cégünk nem kapott hiánypótlási felhívást, azonban más ajánlattevő előzetes vitarendezés iránti kérelme alapján – ez már a harmadik ilyen kérelem volt az eljárásban – igen. Hány alkalommal lehet előzetes vitarendezési kérelmet beadni egy eljárásban és ajánlattevőnként, valamint ha eredetileg minket nem hiánypótoltattak, akkor erre a sokadik – előzőek szerinti – kérelem alapján van-e lehetőség? Ha igen, milyen jogszabályhely alapján és milyen indokkal?
2572. cikk / 5578 Írásbeli összegzést követő újabb összegzés jogszerűsége
Kérdés: Az írásbeli összegzést követően az ajánlatkérő más pontszámokkal újabb összegzést küldött, melyből nem derült ki, hogy mi alapozta meg az eltérő pontszámokat. Egyben kaptunk egy tájékoztatást is, miszerint vitarendezési kérelem eredményeként más ajánlattevő nyert. (A nyertes ajánlattevő pontszámai változtak.) Jogszerű ez az eljárás?
2573. cikk / 5578 Iratbetekintés előzetes vitarendezési eljárásban
Kérdés: Az összegezés megküldésétől számítva hány napunk (munkanapunk) van arra, hogy iratbetekintést kérjünk? Az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló három munkanapot, vagy a jogorvoslati eljárás megindítására rendelkezésre álló tíz napot kell figyelembe vennünk? A megadott határidőbe a betekintési igény megküldésének, vagy a betekintésnek is bele kell férnie?
2574. cikk / 5578 Meghiúsulási kötbér előírhatósága
Kérdés: A Kbt. 126. §-a rendezi a szerződést biztosító mellékkötelezettségek körét. A Ptk. szerinti meghiúsulási kötbér előírható, figyelemmel arra, hogy a meghiúsulási kötbér is tulajdonképpen a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként szolgál?
2575. cikk / 5578 Közbeszerzési díj
Kérdés: Nem találkoztunk még a fogalommal, ezért kérdezem, hogy mit jelent, mióta alkalmazzák, milyen alapon, és milyen esetekben a "közbeszerzési díjat", amely 1,5 százalék mértékben került felszámításra a nyertes ajánlattevő által egy adott pályázatnál?
2576. cikk / 5578 Nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzése a Kbt. 56. §-ának kc) alpontja vonatkozásában
Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének kc) alpontjában szereplő kizáró okról a 310/2011. kormányrendelet 2. § ib) alpontja szerint az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia. Az ajánlatkérőnek kell-e ellenőriznie – különös tekintettel a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésére –, hogy valós tartalmú-e a nyilatkozat? Ha igen, hol és hogyan tudja megtenni?
2577. cikk / 5578 Hiánypótlás tárgyalások után
Kérdés: A Kbt. 93. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel tárgyalásos eljárásban a tárgyalások befejezését követően milyen hiányok pótolhatók még?
2578. cikk / 5578 Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárásban I.
Kérdés: A tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok benyújtása előtt a fedezetet ismertetni kell. Hogyan lehetséges ez, ha nem írom elő a végleges ajánlatok benyújtását? Mikor kell ismertetni a fedezetet?
2579. cikk / 5578 Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárásban II.
Kérdés: Ha a tárgyalásos eljárásban azt írtuk, hogy legfeljebb három fordulót tartunk, de az első vagy második forduló után nem tesznek új ajánlatot, akkor hogyan ismertessük? Ismertethető-e a fedezet – az esélyegyenlőség biztosításával – a tárgyalások megkezdése előtt a sikeres eljárás érdekében? Kérdésünk továbbá: a több évre kötendő szerződéseknél csak a beszerzés évében rendelkezésre álló összeget tudjuk ismertetni; mondhatja-e ilyenkor az ajánlatkérő, hogy nem fog rendelkezésre állni a fedezet, ha az árakat olyan magasnak találja, hogy szerinte egy esetleges megismételt eljárásban tudná csökkenteni azokat?
2580. cikk / 5578 Tételes költségvetés javítása, pontosítása tárgyalásos eljárásban
Kérdés: A Kbt. 67. § (7) bekezdésének b) pontjában foglalt előírás alapján tárgyalásos eljárásban (tárgyalás csak az ajánlati árra irányul) lehetséges-e – figyelemmel a Kbt. 67. § (3) bekezdésére (az ajánlat megfeleljen a dokumentációnak) – a tételes költségvetésben szereplő mennyiségi eltérések, be nem árazott tételek, valamint beárazott többlet műszaki paraméterek javítása/pontosítása/törlése a tárgyalás során az ajánlattevő részéről, miután az ajánlati kötöttsége még nem áll fenn, és arra is figyelemmel, hogy a Kbt. 98. §-ának (2) bekezdése alapján ugyan az ajánlati árról tárgyal az ajánlatkérő, de az ajánlati ár és így a tárgyalás alapját a költségvetés képezi?
