Pótmunkák megrendelése

Kérdés: Az ajánlati felhívásban van-e lehetőség arra, hogy a pótmunkákról is rendelkezzen az ajánlatkérő, vagy pótmunkák esetén a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás módosítása, kiegészítése, esetleg új eljárás kiírása szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...rezsimben, amennyiben a pótmunka értéke nem éri el a közbeszerzés értékének 50 százalékát, a pótmunkákra hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható – természetesen csak akkor, ha annak feltételei fennállnak. Új eljárást nem kell tehát kiírni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Hirdetmény díjának visszatérítése

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a pályázati felhívás közzétételére irányuló kérelmét visszavonja, elveszíti a közzétételi díjat, avagy az visszajár a részére, és amennyiben igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...hívták fel, a díj felét kapja vissza, illetve ha nem volt hiánypótlási felhívás, a kérelmező részére a teljes szerkesztési díj visszajár. A fentieken túlmenően abban az esetben, ha a kérelmezőt a szerkesztőség hiánypótlásra hívta fel, de a hiánypótlási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Ún. lényeges változtatás a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem határozza meg, hogy mit jelent a lényeges változtatás fogalma a közbeszerzési eljárásban. Lényeges változtatás-e a pontozásos rendszer, illetve a részszempontok módosítása? Milyen eljárást kell követnie az ajánlatkérőnek, ha a felhívás és a dokumentáció feltételei lényegesen változtak (ugyanis ilyenkor nem alkalmazhatja a tárgyalásos eljárást)?
Részlet a válaszából: […] ...ha ebben a vonatkozásban változtatja meg a kiírást az ajánlatkérő, az mindenképpen lényeges módosításnak tekintendő. Ilyenkor új eljárást kell kiírni.Egyebekben azt, hogy egy adott feltétel megváltoztatása lényegesnek minősül-e, vagy sem, minden esetben az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a közbeszerzésekkel kapcsolatos általános szabályok között rendelkezik az ajánlatételi határidő időtartamáról, annak meghosszabbíthatóságáról, lerövidíthetőségéről. Emellett egyes eljárásfajtáknál külön határidőket állapít meg, míg másoknál visszautal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Építési beruházás részekre bontása

Kérdés: Több évre áthúzódó pénzügyi fedezet esetén lehet-e több részre bontani egy létesítményt?
Részlet a válaszából: […] ...40. §-ának (1) bekezdése értelmében tilos a közbeszerzési törvény megkerülése céljával alkalmazni a Kbt. 35-39. §-aiban meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést a 40. § (2) bekezdésébe ütköző módon részekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Mentesülés a Kbt. alkalmazása alól, egyéb szolgáltatások meghatározása

Kérdés: A Közbeszerzési levelek 2. száma 63. kérdésére adott válasszal kapcsolatban: a Kbt. 296. § g) pontja (4. számú melléklet) kivételt jelent-e az egyszerű eljárás alól, vagy sem? Melyek az "egyéb" szolgáltatások?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési Levelek 2. számának hivatkozott kérdésére adott válasz véleményünk szerint – bár összefügg a most feltett kérdéssel – nem erre vonatkozik.A Kbt. 296. §-ának g) pontja arról rendelkezik, hogy nem kell alkalmazni a nemzeti értékhatárok alatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás és gyorsított eljárás egybevetése

Kérdés: Mikor indítható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, és mikor gyorsított eljárás? Mennyiben tér el egymástól a két eljárásfajta?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési Levelek jelen számában, a 197. kérdés megválaszolásánál részleteztük, hogy melyek azok a Kbt.-ben meghatározott esetek, amikor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat az ajánlatkérő, ezért ezt e kérdés megválaszolásánál nem ismételjük meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Előre nem látható okok a gyakorlatban

Kérdés: Előre nem látható oknak minősül-e és ennek alapján alkalmazható-e a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ha az ajánlatkérőnek egy adott közbeszerzésre nem volt forrása, de ahhoz időközben hozzájutott? Továbbá előre nem látható ok-e az, ha egy javítási munkánál a feltárás során derül ki, hogy milyen konkrét tevékenységet kell elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre meglehetősen nehéz a válasz. Elvileg minősíthető előre nem látható körülménynek, és megalapozza a rövidebb eljárást a "hirtelen jött" pénzforrás, de véleményünk szerint csak abban az esetben, ha az ajánlatkérő bizonyítani tudja azt, hogy az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Alkalmasság meghatározása kizárólagos jog esetén

Kérdés: Mit értünk alkalmasságon az ún. kizárólagos jog tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. értelmező rendelkezéseket meghatározó 4. §-ának 13. pontja szerint kizárólagos jogról akkor beszélhetünk – a Kbt. 166. §-ában meghatározott kivételtől eltekintve –, ha jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy vagy csak korlátozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Hirdetmény közzétételével induló nyílt eljárás a nemzeti rezsimben

Kérdés: Van-e lehetőség a hirdetmény közzétételével induló nyílt eljárás alkalmazására a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárás alkalmazására az ún. nemzeti rezsimben is van lehetőség, azonban a Kbt. ebben az esetben további feltételeket is meghatároz mind a hirdetmények feladása, mind pedig az eljárás alkalmazása körében. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
542
543
544
…
563