124 talált cikk az árlejtés kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván alkalmazni, és előírja a következőt: Amennyiben a tárgyalások lezárását követően egy-egy részajánlat vonatkozásában csak egy érvényes ajánlat van, az ajánlatkérő – tekintettel a 257/2007. Korm. rendelet 17. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra – az egy érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel ártárgyalást kezdeményez. Lehet-e a tárgyalások lezárása után megint tárgyalni, arra hivatkozással, hogy az elektronikus árlejtést az ajánlatkérő nem tudja alkalmazni, mert egyetlen érvényes ajánlat van?

Kérdés: Már minden eljárás esetében lehet árlejtést alkalmazni? Korábban – az irányelvek szerint – nem így volt.

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?

Kérdés: A pályázatunk leadása megtörtént. Az általunk megpályázott ajánlati részre rajtunk kívül még egy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. A felolvasólapok alapján a mi ajánlatunk a kedvezőbb. Az ajánlatkérő jelezte (ajánlati felhívás, ajánlatkérési dokumentáció), hogy elektronikus árlejtést alkalmaz. Szeretném megkérdezni, hogy mi van akkor
– ha valamilyen oknál fogva csak egy ajánlattevő marad? Lesz-e elektronikus árlejtés? Ha nem, tárgyalhat-e az ajánlatkérő az egy ajánlattevővel azért, hogy kedvezőbb árat elérjen?
– ha mindkét ajánlattevő indul az elektronikus árlejtésen? Lehet-e utána tárgyalni a kedvezőbb ár elérése érdekében?

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)

Kérdés: Lehetőség van-e arra, hogy az ajánlatkérő több szakaszban bonyolítsa le az elektronikus árlejtést?

Kérdés: Hogyan hirdetnek eredményt elektronikus árlejtés alkalmazásánál?

Kérdés: Korábbi gyakorlat szerint hiánypótlási ok volt (túlzott formai elvárás miatt) a hirdetmény-ellenőrzési bizottság részéről, ha elektronikusan is bekértük az ajánlatot. Mikor lehet csak és kizárólag elektronikus ajánlatot benyújtani?

Kérdés: Hogyan működik napjainkban az e-közbeszerzés?

Kérdés: Tájékoztatott az ajánlatkérő, hogy a 168/2004. számú kormányrendelet 2008. január 1-je óta tartalmazza az elektronikus árlejtés szolgáltatást mint kiemelt terméket. A KSzF erre tekintettel folytatott le már másodízben központosított közbeszerzési eljárást e szolgáltatások beszerzésére. Tájékoztat továbbá, hogy a központosított közbeszerzésre kötelezett intézmények kötelesek a KSzF által kötött keretmegállapodások/keretszerződések alapján beszerezni a kiemelt termékeket. Saját hatáskörű beszerzés a hivatkozott kormányrendelet 7. § paragrafusában foglalt esetekben lehetséges. Akkor, ha van hivatalos közbeszerzési tanácsadóm, és a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozom, nem vehetem igénybe a tanács­adóm elektronikus közbeszerzési szolgáltatását?