Beszerzések szerepeltetése a statisztikai összegzésben

Kérdés: A Kbt. 16. §-ának (1)–(3) bekezdései szerint az ajánlatkérő az éves beszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegzést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának. Kérdéseink a következők: 1. 2004 szeptemberében megindítottuk a közbeszerzési eljárásunkat, ami 2004 végéig lezárult, de a tényleges beszerzésünk a 2005. évre vonatkozik. Kérdésünk, vajon a 2005. év május 31. napjáig elküldendő éves statisztikai összegzésben vagy a 2006. év május 31. napjáig elküldendő statisztikai összegzésben kell-e szerepeltetnünk a beszerzést? Vagyis 2004-re vagy a 2005. évre vonatkozó beszerzésnek minősül? 2. 2004 decemberében megindítottuk a közbeszerzési eljárásunkat, amely áthúzódik a következő évre, vagyis 2005. első negyedévében zárul le. A tényleges beszerzésünk 2005. évre vonatkozik. Melyik évben, a 2005. év május 31. napjáig elküldendő éves statisztikai összegzésben, vagy a 2006. év május 31. napjáig elküldendő statisztikai összegzésben kell-e szerepeltetnünk a beszerzést? Vagyis 2004-re vagy a 2005. évre vonatkozó beszerzésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A 34/2004. Korm. rendelet 30. melléklete tartalmazza azokataz éves statisztikaiösszegzés-mintákat, amelyekre a kérdés vonatkozik.Véleményünk szerint a tárgyévben elkezdett beszerzés az adott év beszerzésénekminősül. A májusi határidőig befejeződnek az eljárások, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.
Kapcsolódó címkék:  

A 10/2005. Korm. rendelet hatálya

Kérdés: Intézményünk városi önkormányzati tulajdonban lévő kórház. Vonatkozik-e ránk a 10/2005. Korm. rendelet? Jogosultak vagyunk-e például textilt és üzemanyagot kiírni a központi beszerző szervezet nélkül? Folyamatban van egy nyílt eljárás a teljes anyaggazdálkodással kapcsolatban (papírok, papíráruk – például borítékok, iratrendezők; egészségügyi termékek – tűk, fecskendők), ha ez sikertelen lesz, és ha vonatkozik ránk a fent említett rendelet, akkor mit kell tennünk (OEP finanszírozásúak vagyunk)?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel az OEP által finanszírozott intézményi jellegre,a 168/2004. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében az egészségügyiszolgáltatásokhoz kapcsolódó, a központosított közbeszerzési rendszer hatályaalá tartozó közbeszerzéseik és beszerzéseik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.
Kapcsolódó címke:

Egyedi szükségletek figyelembevétele a közbeszerzésben

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Gondozottjaink ellátásához a szükséges gyógyszereket közforgalmú gyógyszertárban vásároljuk meg. Amennyiben az éves beszerzés összege meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát (2 millió forint), úgy alkalmaznunk kell-e a közbeszerzési eljárást, hiszen ebben az esetben nem tudjuk meghatározni a bírálati szempontokat, mivel a gyógyszerek ára minden gyógyszertárban egyforma, és gyártótól nem tudjuk beszerezni a készletet, mert gondozottjaink részére egyedileg – receptre – írja fel az orvos a szükségletet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett egyedi igények (szükségletek) ellenérea közbeszerzési törvény megköveteli az egyszerű eljárás kiírását, amelyeredményezheti egyben, hogy például előnyösebb szállítási feltételeket stb.sikerül elérni, hiszen esetünkben nem csupán a gyógyszerek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.
Kapcsolódó címkék:  

"Pótolhatatlan" dokumentumok

Kérdés: Konkrétan melyek azok a dokumentumok, amelyek a közbeszerzési eljárásban utólag nem pótolhatók – például kimaradt a műszaki alkalmasságot igazoló valamely dokumentum?
Részlet a válaszából: […] A dokumentumok pótlására vonatkozóan a Kbt. nem ad szigorúiránymutatást. A kimaradt dokumentum véleményünk szerint pótoltatható, hiszenez beleillik a Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése értelmezésébe, amely szerintpótoltathatók a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Bírálati lapok száma

Kérdés: Elegendő-e, ha egy indokolással ellátott bírálati lap van egy adott közbeszerzési eljárásban, és azt a bírálóbizottság minden tagja aláírja, vagy valamennyi bizottsági tag önálló bírálati lapot kell, hogy kiállítson?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény igényli, hogy a bírálóbizottságtagjai önálló, szuverén véleményüknek adjanak hangot, azaz a bírálatiszempontokat ők maguk értékeljék, s fejezzék ki esetlegesen nem egyetértő vagyegyetértő véleményüket. Ezért elvileg nem elegendő az egy darab...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.
Kapcsolódó címke:

Ajánlat alapján más rezsim alá tartozó eljárás

Kérdés: A becsült érték alapján meghatározott rezsim szerinti eljárásban az ajánlattevők – köztük a legkedvezőbb ajánlatot tevő – olyan értékű ajánlatot tettek, amely másik rezsim szerinti eljárás lefolytatását igényelte volna. Mi a teendőm, mint ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] Jogszerűen akkor jár ez az ajánlatkérő, amennyiben azeljárást eredménytelennek nyilvánítja. Esetünkben indokolható mindez a Kbt. 91.§-ának c) pontjával, amelynek értelmében egyik ajánlattevő sem, vagy azösszességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési tanácsadó függetlensége

Kérdés: Ugyanazon eljárás keretében ugyanazon cég lehet-e az ajánlatkérő nevében eljáró és egyben hivatalos közbeszerzési tanácsadó – azaz: függetlennek kell-e lennie a közbeszerzési tanácsadónak?
Részlet a válaszából: […] Közösségi értékhatár felett hivatalos közbeszerzési tanácsadóbevonása kötelező, amely rendelkezés célja, hogy a nagyobb értékűközbeszerzéseknél a szakszerűség érdekében az ajánlatkérőt egy – az ajánlatkérőszervezettől – független, elsősorban a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Értékhatárok 2005-ben

Kérdés: Milyen értékhatárok irányadóak az egyes közbeszerzési eljárásokban az idei évben?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzések Tanácsának elnöke a Közbeszerzési Értesítő2005. január 14-én megjelent 5. számában – az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2004.április 20-án közzétett 2004/C 95/04 számú közlemény, valamint a Kbt. 402. §-aalapján – tájékoztatót adott ki az idei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.
Kapcsolódó címke:

Szerződés felbontásának kötelezettsége

Kérdés: Üzemorvosi és őrző-védő szolgáltatási tevékenységre határozatlan idejű szerződésünk van a 2000., illetve a 2003. évektől. Az egyszerű közbeszerzési értékhatárt eléri a szolgáltatás értéke (amely 2 500 000 forint). Kérdésem, hogy a 2005. évre vonatkozóan az érvényes szerződésünket fel kell-e bontani, és közbeszerzési eljárás keretében kell-e azt meghirdetni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a szerződések jogszerűen lettek megkötve, s nem aKbt. megkerülésével történt az aláírásuk, nincs szükség ezek felbontására. Haelőnytelen, illetve idejétmúlt már a szerződéses konstrukció, akkor annakfelbontása után a Kbt.-nek megfelelően kell lefolytatni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Ajánlattevő mint alvállalkozó a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Közbeszerzési pályázatoknál, ha a cégünk kivásárolja és indul a tenderen, adhat-e ki más pályázónak 10 százalékot meghaladóan alvállalkozóként ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 70. §-ának (3) bekezdése értelmében az ajánlattevőugyanabban a közbeszerzési eljárásban nem tehet közös ajánlatot másajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő – a közbeszerzés értékének 10százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.
Kapcsolódó címkék:  
1
242
243
244
274