Szolgáltatási szerződések és közbeszerzés kapcsolata érvényes szerződés módosítása esetén

Kérdés: Villamosenergia-szolgáltató egy adott városban nem választható (egy van). Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni? Akkor is, ha az érvényben lévő (20-30 éves) szerződéseket, mondjuk teljesítményváltozás miatt kellene módosítani, avagy a szolgáltató névváltozása miatt?
Részlet a válaszából: […] Elsőként azt tartjuk fontosnak rögzíteni, hogy megkötöttszolgáltatási szerződés esetén csak akkor szükséges közbeszerzési eljárástlefolytatni, ha az ajánlatkérőnek új beszerzési igénye támadt, és a beszerzésbecsült értéke eléri vagy meghaladja az ajánlatkérőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Beszerzések figyelembevételének határideje határozatlan idejű megállapodásnál

Kérdés: Határozatlan idejű szerződés esetén az egybeszámításnál a beszerzést csak az eljárás megindításától számított 12 hónapig kell figyelembe venni, vagy amennyiben 1 éven túl merül fel ugyanebben a tárgyban beszerzési igény, akkor akár a szerződés 3. évében is figyelembe kell venni az egybeszámítás során a beszerzést?
Részlet a válaszából: […]

Az egybeszámítás egy évre vonatkozik, tehát a beszerzést követő évben nem kell már figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a szerződés teljesítése több évig tart. A becsült érték csak az adott évet "terheli".

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Közbeszerzési terv tartalma a Kbt. 2/A §-ának függvényében

Kérdés: A 2007. évi közbeszerzési terv készítése folyamán, az összevonások során álláspontjuk szerint kivehetők-e vagy nem azok a tételek (szolgáltatás vagy esetleg beruházás), amelyeket az önkormányzat saját tulajdonú, a Kbt. előírásainak megfelelő gazdasági társaságával végeztet el, a vonatkozó közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint? (A rezsimmeghatározást befolyásolhatja fenti kérdésem.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési tervvel kapcsolatos előírásokat a Kbt. 5.§-ának (1)–(4) bekezdései tartalmazzák a következők szerint.A Kbt. 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározottajánlatkérők – kivéve az V. és a VII. fejezet szerint eljáró ilyenajánlatkérőket, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Pályáztatási kötelezettség fennállása

Kérdés: Karbantartási anyagok tárgyában sikertelen egyszerű, közzététel nélküli eljárást folytattunk le két alkalommal. Anyagcsoportokra kértünk részajánlatokat a közelben lévő valamennyi nagy barkácsáruháztól és kiskereskedőktől egyaránt. Atervezett beszerzési költség éves szinten 4-5 millió forint, az összes karbantartási anyagra. Az első sikertelen pályázat után megkérdeztük az érintetteket, hogy miért nem pályáztak? Kiderült, hogy nem forgalmazzák teljeskörűen az egy-egy anyagcsoportba tartozó termékeket, s tekintettel az általunk felhasznált "csekély" mennyiségre, nem is kívánnak vele foglalkozni. Továbbá a pályázat elkészítésével járó többletmunka s siker esetén a forgalomnövekedés nem áll arányban egymással. Feltételezem, azt javasolják, hirdessük meg a Közbeszerzési Értesítőben beszerzési igényünket. Ezt meg is tesszük, ám mivel a teljesítésben csak olyan pályázók vehetnek részt, akik kb. 10 km-en belül elérhetők – hiszen a karbantartásianyag-igény többsége sürgős beszerzéseket tesz szükségessé, s nem tudjuk vállalni a nagy távolsággal járó többletköltségeket, sem időben, sem szállítási kapacitásban – mi a helyzet, ha nem tudunk többszöri pályázatkiírás esetén sem sikeres eljárást lebonyolítani, meddig kell pályázni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az összes karbantartási anyagra változatlanul egyszerződést akarnak kötni, és ennek becsült (tervezett) értéke éves szinten 4-5millió forint, akkor a közbeszerzési kötelezettség fennáll mindaddig, amígeredményes nem lesz az eljárásuk, és szerződést nem tudnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Eltérés az eredeti szerződéstől szükségletek szerint

Kérdés: Intézetünk az év elején sikeres nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le – uniós értékhatár alapján – élelmiszer-beszerzés tárgyában, 3 évre, az eljárás során felmerülő jelentős költségek és többletfeladat miatt. Az ezt követő hónapokban személyi változás következtében – élelmezési vezető személye változott, új dietetikus lépett be – olyan nyersanyag-beszerzési igények keletkeztek, amelyeket a korábbi években nem vásároltunk. Kérdésünk: mi a teendő, milyen eljárástípust kell lefolytatnunk, figyelembe véve a jelentős költségeket és munkát, amely egy-egy nyílt eljárás kapcsán felmerül? A felmerült igények mai áron számított értéke 3 évre 2-3 millió forint között van. A közbeszerzési törvény az építési beruházásokhoz hasonlóan miért nem engedélyez működési anyagok esetében is, hosszú távon a változó szükségleteknek megfelelően bizonyos határon belül eltérést az eredeti szerződéshez viszonyítva?
Részlet a válaszából: […] Sajnos, számos releváns információ hiányzik a kérdésből,ezért különböző variációkban próbálok meg választ adni.Amennyiben arról van szó, hogy a beszerzendőélelmiszer-alapanyagok köre változott, vagyis a szerződésben rögzítettekbizonyos köre helyett más nyersanyagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Központi költségvetési szervek éves közbeszerzési terve

Kérdés: Központi költségvetési szerv esetén kell-e éves közbeszerzési tervet készíteni, vagy negyedévente elég jelezni az igényeket? Előzetes összesítő szükséges-e?
Részlet a válaszából: […] A 168/2004. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint aKbt. 17. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján a minisztériumok, atárca nélküli miniszterek hivatali szervei, a központi költségvetésben önállófejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Közbeszerzési terv minimális tartalma

Kérdés: Mi a Kbt. 5. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési terv minimális tartalma?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 5. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény 22.§-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők (minisztérium,Miniszterelnöki Hivatal, központosított közbeszerzés során ajánlatkérésrefeljogosított szervezet; az állam, az előzőekben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Értékhatárok változása a közbeszerzési tervhez képest

Kérdés: Ha a közbeszerzési tervben általam előírt beszerzés mégsem közösségi értékhatár felett valósul majd meg, abban az esetben is közösségi rezsimben kell az eljárást lefolytatnom?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése értelmében a közbeszerzésiterv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljáráslefolytatásának kötelezettségét. További könnyítés, hogy az ajánlatkérő aközbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Közbeszerzési előírások közszolgáltatókra

Kérdés: Mi történik akkor, ha év közben a közbeszerzési terv leadása után nyílik lehetőség egy nagyobb beszerzésre? Le kell jelenteni a bizottságnak, vagy meg kell indítani az eljárást? Társaságunk bejelentkezett a Kbt. különös része hatálya alá, mivel közszolgáltatónak minősülünk. Egyes vélemények szerint az általános rész hatálya alá is be kellett volna jelentkeznünk, gazdasági társaság lévén. Mi az Önök véleménye erről a kérdésről? Hogyan lehet eldönteni, hogy egy bizonyos árubeszerzés a tevékenységünk (lakossági vízszolgáltatás) ellátásával közvetlenül kapcsolatos (személygépkocsi, központi szerver stb.)? Mi az, ami támadható?
Részlet a válaszából: […] A fenti, több kérdésből álló kérdéscsoportra az alábbiak szerint adjuk meg a válaszokat:A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Egybeszámítási szabályok informatikai jellegű beszerzéseknél

Kérdés: Az informatikai jellegű beszerzések – számítógép, monitor, szoftverek és egyéb ide tartozó tárgyak – hogyan különülnek el egymástól az összeszámítási kötelezettség tekintetében? Egyáltalán szétválaszthatóak-e? E beszerzési tárgyak vonatkozásában mit jelent "a rendeltetés azonossága és az egymással összefüggő felhasználás" kitétel?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítási kötelezettség szabályai nem változtak, továbbra is csak az azonos típusú közbeszerzési tárgyak (például esetünkben csak árubeszerzés) értékét kell egybeszámítani, és a Kbt. ezen belül is azoknak az árubeszerzéseknek az értékét rendeli egybeszámítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.
1
11
12
13