197 cikk rendezése:
181. cikk / 197 Jogszabály-módosítási dömping hatása a gyakorlatra és jogértelmezésre
Kérdés: Tekintettel a jelenleg is folyamatban lévő törvényi és kapcsolódó jogszabály-módosítási dömpingre, a gyakorlat és értelmezés kialakulni ezáltal nem tud. Előzőekből egyenesen következik a jogalkalmazók elbizonytalanodása, melyre tekintettel nem tervezi-e a döntőbizottság a bírságok felfüggesztését azon esetekben, amikor az ajánlatkérő éppen a jogalkotás ellentmondásosságai miatt követ el hibát? Szerintem az nem megoldás, hogy majd a döntőbizottság eldönti, vajon a jogalkotónak mi lehetett a szándéka az egyes szabályok megalkotásával. Tudniillik a döntőbizottság elmarasztalása egy stigma, nem beszélve annak anyagi és esetleges személyi konzekvenciáiról. A közbeszerzési ügyintéző jelenleg egyáltalán nincs elismerve, ugyanakkor komplex, önálló munkát végez, mely aránytalanul nagy felelősséget ró rá ebben a jogbizonytalanságban. Kérdésem, hogy az ügyintézők vajon tudatában vannak-e annak, hogy adott esetben egzisztenciák, állások sorsa függ a döntéseiktől? Hogyan lehetne ezt a folyamatot megállítani?
182. cikk / 197 Elektronikus közbeszerzés feltételei
Kérdés: Milyen technikai feltételei lesznek a 2010. január 1-jétől bevezetendő elektronikus közbeszerzésnek ajánlatkérői/ajánlattevői szempontból? (Például igazolások, pályázati anyag, árajánlat megküldése, írásvédett változat, aláírás stb.)
183. cikk / 197 Ajánlati kötöttség minimum határideje
Kérdés: Az ajánlati kötöttség időtartamát minek alapján határozza meg az ajánlatkérő? Van-e minimum-határidő? Változik-e 2009-ben az ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályozás?
184. cikk / 197 Elektronikus árlejtés saját rendszeren
Kérdés: Lefolytathatunk-e ajánlatkérőként elektronikus árlejtést saját számítógépes rendszerünkön, vagy kötelező szolgáltatót igénybe vennünk?
185. cikk / 197 Elektronikus árlejtés bevezetésének feltételei
Kérdés: Ha "csak" elektronikus árlejtést szeretnék bevezetni, akkor is kell rendelkeznem az alábbi feltétellel? A 257/2007. Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdése szerint elektronikus közbeszerzési szolgáltatást nyújthat az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely rendelkezik külső, független rendszervizsgáló által folyamatosan ellenőrzött minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszerrel. Kérdésem még, hogy az alábbi kitétel mit jelent: "konyhanyelvre lefordítva"? Köteles fogadni az ajánlattevő legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott ajánlatát... – kormányrendelet 12. §-ának (4) bekezdése?
186. cikk / 197 Ajánlatkérői kötelezettségek elektronikus eljárásban
Kérdés: Tudomásuk szerint az idei évtől új rendelet szabályozza az elektronikus közbeszerzést. Melyik ez a szabály, és előír-e az ajánlatkérők vonatkozásában – az eljárásforma jellegére tekintettel – a Kbt.-ben szabályozottakhoz képest többletkötelezettségeket?
187. cikk / 197 Elektronikus aukció
Kérdés: Az elektronikus aukcióról milyen információt tudnak nekünk adni, hiszen a Kbt. szerint már működnie kellene, és ajánlattevőként szeretnénk minél hamarabb alkalmazni?
188. cikk / 197 Elektronikus kommunikáció a közbeszerzésben
Kérdés: Az eredményhirdetés szabályainak módosulása jelentheti-e azt, hogy például egy kérdés-válasz folyamatot is le lehet bonyolítani e-mailen? Elfogadott-e a Kbt.-ben az elektronikus levél útján való kommunikáció?
189. cikk / 197 Közbeszerzési törvény végrehajtására kiadott rendeletek hatályos jegyzéke
Kérdés: Melyek a közbeszerzési törvény jelenleg hatályos végrehajtási utasításai? Hol találhatjuk meg a rendeleteket elektronikus formában?
190. cikk / 197 Képviselet elektronikus eljárásban
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak az elektronikus eljárásban a képviseletre? Jól tudjuk, hogy változott a szabályozás?
