Nem munkaszerződéssel foglalkoztatott közreműködők a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?
Részlet a válaszából: […] ...annak van jelentősége, hogy mikor tették közzé a pályázati kiírást (felhívást), hanem annak, hogy mikor kezdték meg a közbeszerzési eljárást. A Kbt. 401. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rendezi a törvény hatálybalépését és alkalmazását: kimondja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Alkalmazandó jogszabály szolgáltatási koncesszió esetén

Kérdés: Ha autópálya (út) üzemeltetését mint szolgáltatást koncesszióba kívánom adni, a Konc-tv. rendelkezéseit vagy a Kbt. rendelkezéseit kell-e alkalmaznom a pályáztatás során? Amennyiben a Kbt. rendelkezései alkalmazandóak, az ingatlan fogalmának és értékének figyelembevétele során az árubeszerzésre, illetőleg a szolgáltatásra vonatkozó szabályai követendőek-e [Kbt. 24. §, Kbt. 29. §-ának (2) bekezdés a) pontja; Kbt. 242. §-ának (2) bekezdése]?
Részlet a válaszából: […] ...meg.A Kbt. 267. §-ának (4) bekezdését kell figyelembe venni annak a kérdésnek az eldöntése során, hogy a Konc-tv., vagy a Kbt. eljárási szabályainak alkalmazásával kell-e a pályáztatási, versenyeztetési eljárást lefolytatni. A Kbt. idézett rendelkezése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Egyetemek a központosított közbeszerzésben

Kérdés: Az egyetem a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik-e?
Részlet a válaszából: […] ...keretszerződéseihez. Azaz előnyeit a továbbiakban is élvezni kívánják, ami elsősorban ott érhető tetten, hogy nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatniuk, tehát egyfajta kockázatminimalizáló gyakorlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Aláírás közjegyző általi hitelesítése

Kérdés: Elegendő-e, ha a közjegyző az aláírást tanúsítja? Elfogadhatom-e?
Részlet a válaszából: […] ...csupán teljes bizonyító erejű magánokirattá teszi az okiratot a Pp. 196. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében. A közbeszerzési eljárásokban benyújtandó igazolások formájával részletesen foglalkoztunk a Közbeszerzési Levelek 14. számában, a 327. és a 328....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Társaságok "büntetlen előéletének" igazolása

Kérdés: Egy részvénytársaság hogyan szerezheti be a hatósági erkölcsi bizonyítványt és honnan [Kbt. 60. § (2) bekezdésének a) és c) pontjai]? A témában adott vezérigazgatói nyilatkozattal, amelyet a közjegyző hitelesít, kiváltható-e a hatósági erkölcsi bizonyítvány?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésének a) pontját is, utalunk arra, hogy az a tény, miszerint a pályázó gazdasági társaság nem áll felszámolási vagy csődeljárás hatálya alatt, illetve végelszámolás alatt, az illetékes cégbíróságon vagy a Céginformációs Szolgálatnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Hivatalos megjelenés időpontja késedelem esetén

Kérdés: Felháborítónak tartom, hogy az EU Hivatalos Lapban később jelent meg a hirdetmény. Ebben az esetben mi számít hivatalos megjelenésnek? Aminek kellett volna lenni, vagy amikor az Értesítőben, vagy amikor a Hivatalos Lapban megjelent? Miből adódhat a késedelem? Más tagállamokban ez hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] ...Értesítőben történő megjelenés korábbra datálódik, mint az EU Hivatalos Lapban történő megjelenés, a kiadó késedelme folytán, az eljárási cselekmények időpontját, határidejét ugyanúgy a közzététel időpontjához kell kötni, és erre érdemes már a hirdetményben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Szerződés, szerződésmódosítás közzététele egyszerű eljárásban

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárásban közzé kell-e tenni az eljárás alapján kötött szerződést és a szerződésmódosítást, ahogy a Kbt. előírja?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésmódosítás vagy szerződés közzététele tekintetében. Mindezek alapján véleményünk szerint egyszerű közbeszerzési eljárás esetében nem kell közzétenni az eljárás eredményeként kötött szerződést és a szerződés módosításáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Hasznossági függvény elvének alkalmazása a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Kizárja-e a jogszabály, hogy a részszempontok meghatározása során az ellenszolgáltatás esetében alkalmazza a kiíró a "hasznossági függvény" elvét, azaz megjelölje, hogy mi az az alsó ár (ellenszolgáltatás), ami alatt már nem értékeli kedvezőbbnek az árat, akármilyen alacsony is az? Azaz kizárhatja-e eleve a kirívóan alacsony ajánlat tételének lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] Nem látjuk akadályát a hasznossági függvény elve alkalmazásának a Kbt. 57. § (3) bekezdése értelmében abban az esetben, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani. Nem tiltja ugyanis a Kbt., hogy az ajánlati ár esetében is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Üvegzseb-tv. alkalmazása a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Miért az Üvegzseb-tv.-re hivatkozik az ajánlatkérő, miért nem a Kbt.-re? Rám a Kbt. vonatkozik, nem az Üvegzseb-tv. Ennek ellenére lehetséges-e ez utóbbi alkalmazása a közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Az Üvegzseb-tv. módosította többek között a régi Kbt.-t. Ebben a tekintetben tehát nem lenne releváns a hivatkozás, azonban a módosítás az Áht-t is érintette. Az Áht. 15/B. §-a értelmében az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Soron kívüli javítás, hibaelhárítás és a közbeszerzési eljárás kapcsolata

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson megnyert építési beruházás során előre nem látható okok miatt meghibásodás, rendkívüli esemény (csőtörés, épületsüllyedés stb.) fordulhat elő. A kivitelező a károk megelőzése érdekében a javítási, hibaelhárítási munkát – pótmunkaként – soron kívül elvégzi. Kell-e ilyen esetben a meghibásodás, illetve hibaelhárítás miatt elvégzett pótmunkákra utólag közbeszerzési eljárást lefolytatni akkor, ha a meghibásodási kár nem a kivitelező munkájából adódik?
Részlet a válaszából: […] ...elvégzését követően, a Kbt. 125. § (2) bekezdésének c) pontja lehetőséget ad hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására. Ebben az esetben erre feltétlenül szükség van, és kijelenthető, hogy előre nem látható okból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.
1
400
401
402
429