Értékhatárok az új Kbt.-ben

Kérdés: Melyek az új Kbt. közbeszerzési értékhatárai? Hogyan alakul az értékhatár a nyílt és a kétszakaszos közbeszerzési eljárásoknál? Hol találhatók meg ezek az előírások?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szempontjából irányadó közbeszerzési (nemzeti közbeszerzési) értékhatárokat a Kbt. az átmeneti rendelkezések között sorolja fel (Kbt. 402. §-a). Az értékhatárokat közbeszerzési eljárásokra bontva tartalmazzák az említett előírások, azonban azok függetlenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Előzetes tájékoztatás nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél

Kérdés: Nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésnél is kötelező-e az előzetes tájékoztató elkészítése?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetében az előzetes tájékoztató elkészítése az ajánlatkérő részére csupán lehetőség, arra a Kbt. 247. §-a alapján nem köteles.A Kbt. 247. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek lehetősége van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Építési koncesszió

Kérdés: Mit jelent az építési koncesszió? Ki a koncesszió jogosultja, milyen módon lehet a jogosultságot megszerezni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 26. §-a értelmében az építési koncesszió olyan építési beruházás, amelynek alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Eljárás az ún. egyéb szolgáltatások esetén

Kérdés: Az új Kbt. 296. §-ának g) pontja a Kbt. 4. számú mellékletére utal, amelynek utolsó sora: "Egyéb szolgáltatások" – gumifogalom. Eszerint – ha nem vagyok központi költségvetési szerv – bármilyen szolgáltatás megrendelése esetén eltekinthetek a Negyedik rész alkalmazásától? Milyen eljárási rendet kell ilyenkor követni, van-e erre vonatkozó jogszabály?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 295. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárás tárgya árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése. A 4. számú melléklet felsorolja azokat a szolgáltatásokat, amelyekre nem kell egyszerű közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Közbeszerzési eljárás dokumentálása

Kérdés: Hogyan kell végrehajtani az adott közbeszerzési eljárás dokumentálását? Lesz-e erre közbeszerzési napló, központi nyomtatvány, avagy az ajánlatkérők saját értelmezésük szerinti készítsék el a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] A dokumentáció tartalmát maga a közbeszerzési eljárás tárgya határozza meg. Értelemszerűen más a dokumentáció tartalma egy építési beruházásra és más egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban. Lényeges az is, hogy a dokumentáció színvonalát nem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Építési beruházás tartalma

Kérdés: Az új Kbt. szerint minek minősül a felújítás és a korszerűsítés?
Részlet a válaszából: […]

Az új Kbt.-ben a felújítás és a korszerűsítés is egyaránt építési beruházásnak minősül.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Műszaki leírás építési beruházásnál

Kérdés: Van-e egységes, építési beruházásokra vonatkozó műszaki leírás, és ha igen, az hol lelhető fel?
Részlet a válaszából: […] A műszaki leírás mindig az adott építési beruházásnak megfelelő, egyedi elemeket tartalmaz, ezért hazánkban ilyen egységes leírás nem létezik. A Kbt. 4. §-ának 15. pontja azonban – az értelmező rendelkezések között – meghatározza a közbeszerzési műszaki leírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Pótköltségek építési beruházásnál

Kérdés: Hogyan értelmezendők a 2003-ban megkezdett építési beruházás idén keletkező pótköltségei?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy az új Kbt. rendelkezései többségükben 2004. május 1-jén lépnek hatályba, a rendelkezéseit csak az azt követően megkezdett beszerzésekre kell alkalmazni. A hatálybalépést megelőzően megkezdett beszerzésekre a régi Kbt. vonatkozik akkor is, ha a teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Kirívó aránytalanság a Kbt.-ben

Kérdés: Ki határozza meg, hogy mi minősül kirívóan aránytalan kötelezettségvállalásnak? Például egy 3000 eurós (építési beruházás) törzstőkéjű cég esetében, aki 200 millió napi kötbért és 20 év garanciát vállalt?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. lényeges és egyben új eleme, hogy rendezi a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás problémáját. Az ajánlattevők, a közbeszerzési piac erősödő versenyében, esetenként az általánosan elfogadott szakmai szokásokat, etikai szabályokat sértő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
104
105