Találati lista:
71. cikk / 81 Kkv-k a Kbt.-ben
Kérdés: Mi minősül kkv-nak a Kbt. értelmezésében?
72. cikk / 81 Képviselő-testületi határozattal létrehozott gazdasági társaság ajánlatkérői minősége
Kérdés: A képviselő-testület határozattal, tehát nem rendelettel létrehozott egy repülőtér-működtető kft.-t, meghatározó többségi tulajdonnal (80 százalék). Az önkormányzati határozat az állami irányítás egyéb jogi eszköze, tehát nem jogszabály, így a kft. létrehozásáról nem jogszabály rendelkezett. A kft. eredményorientált, működtetési és szolgáltatási feladatokat ellátó gazdasági társaság, bár jelenleg még veszteséges, és önkormányzati támogatásra szorul. Kérdésem: a kft. ajánlatkérőnek minősül-e a Kbt. 22. §-a szerint vagy nem, tehát a Kbt. hatálya alá tartozik vagy nem?
73. cikk / 81 Magánalapítvány ajánlatkérői minősége
Kérdés: Alanyi jogon ajánlatkérő-e a 100 százalékos magánalapítvány, amely kizárólag a működéséhez kap állami normatív támogatást – figyelemmel a Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) és j) pontjaira, vagy ebben az esetben is a Kbt. 22. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni?
74. cikk / 81 Árubeszerzésre, kivitelezésre, szolgáltatásra irányuló közbeszerzési eljárás formája
Kérdés: Önkormányzatunk intézményeinél világítás-korszerűsítést kíván megrendelni. Piackutatás során találkoztunk olyan lehetőséggel, hogy a kivitelező saját pénzeszközéből finanszírozná a korszerűsítést, az így felszerelt lámpatestek az ő tulajdonában maradnak. Az önkormányzat a korszerűsítés finanszírozását 10 éves időtartamra vállalhatja (áramdíj-megtakarításból), és a lejárat után az akkori érték bizonyos százalékáért a tulajdonába kerülnek a lámpatestek. A teljes bekerülés összege a becsült érték alapján nemzeti értékhatár alatti, egyszerű eljárás keretében kerülhetne meghirdetésre. Milyen formában lehet a közbeszerzési eljárást kiírni (árubeszerzés-kivitelezés-szolgáltatás), és a Kbt. milyen szabályozását alkalmazhatnánk ilyen esetben?
75. cikk / 81 Finanszírozás és közbeszerzési jogalanyiság kapcsolata
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a központi költségvetési szerv, amely 20 százalékban támogatott és egyéb tekintetben saját bevételeiből finanszírozza magát, kikerülhessen a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése alól?
76. cikk / 81 Pénzintézet mint finanszírozó megítélése a közbeszerzésben
Kérdés: Eszközbeszerzés esetén az alábbi esetekben a pénzintézeti finanszírozó (lízing, tartós bérlet esetén) alvállalkozónak minősül-e vagy sem? Amennyiben közvetlenül az ajánlatkiírót finanszírozná? (Ez esetben milyen pénzügyi, fizetési garanciát tud nyújtani ajánlatkiíró?) Amennyiben az ajánlattevőt háttérben finanszírozza? A pályázat elnyerése esetén utólag elállhat-e a pénzintézet a finanszírozástól, és amennyiben igen, beléphet-e büntetlenül egy másik finanszírozó?
77. cikk / 81 A 10/2005. Korm. rendelet hatálya
Kérdés: Intézményünk városi önkormányzati tulajdonban lévő kórház. Vonatkozik-e ránk a 10/2005. Korm. rendelet? Jogosultak vagyunk-e például textilt és üzemanyagot kiírni a központi beszerző szervezet nélkül? Folyamatban van egy nyílt eljárás a teljes anyaggazdálkodással kapcsolatban (papírok, papíráruk – például borítékok, iratrendezők; egészségügyi termékek – tűk, fecskendők), ha ez sikertelen lesz, és ha vonatkozik ránk a fent említett rendelet, akkor mit kell tennünk (OEP finanszírozásúak vagyunk)?
78. cikk / 81 Tervpályázat fedezetének szabályozása
Kérdés: Miért vonatkoznak szigorúbb szabályok tervpályázat kiírásakor a fedezet meglétére, amikor támogatás elnyerésére apellálva is indíthatok ilyen eljárást (ekkor azonban a tervpályázatot szigorúan előfinanszíroznom kell, nem úgy, mint a Kbt.-nél)?
79. cikk / 81 Köztéri szobor megrendelése támogatott forrásból
Kérdés: Közbeszerzés-köteles-e köztéri szobor elkészítésének megrendelése akkor, ha az önkormányzat támogatásból nyert összegből szeretne három darab mellszobrot állítani, előre meghatározott méretben, anyagból, formátumban, és a rendelkezésre álló összeg alapján a beszerzés értéke meghaladná a nemzeti értékhatárt?
80. cikk / 81 Kizárólagos jog értelmezése
Kérdés: A Kbt. szerint kizárólagos jogot gyakorlónak minősül-e az az egészségügyi intézmény, amely az OEP által finanszírozottan végzi a tevékenységét?
