Találati lista:
261. cikk / 361 Mentesség a közbeszerzés szabályainak alkalmazása alól a régi Kbt. hatálybalépése előtt kötött megállapodás esetén
Kérdés: 1995 előtt egy adott iskola (időközben a Kbt. hatálya alá tartozó intézmény) konyháját üzemeltetésre meghirdették, egy vállalkozás az intézmény konyháját határozatlan időtartamra bérbe vette, a vállalkozás az üzemeltetési szerződésben vállalta az intézmény részére a folyamatos étkeztetés biztosítását. Kérdésünk: a Kbt. hatálya alatt milyen időtartamig nem kell az élelmezés-étkeztetés igénybevételét "közbeszerezni", abban az esetben, ha az éves igénybevétel, az intézmény által az étkeztetésért fizetett ellenérték egyébként az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát meghaladja?
262. cikk / 361 "Veszteséges" ajánlattevő megítélése közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Kizáró ok-e a közbeszerzési eljárásban az, ha a pályázni kívánó cég veszteséges?
263. cikk / 361 Önkormányzatok rendeletalkotási jogköre
Kérdés: A 2006. évi CXXXV. törvény új 17/B. §-sal egészíti ki a Kbt.-t, amely szerint az önkormányzatok rendeletalkotási jogkört kapnak. Mire vonatkozik ez a jogkör?
264. cikk / 361 Helyben központosított közbeszerzés kiépítése
Kérdés: A megyei önkormányzat az általa irányított intézményeire kiterjedően – az előzetes felméréseket követően – ki szeretné alakítani a helyben központosított közbeszerzés intézményét. A fenti jogszabály-módosítást kezdeményező törvényjavaslat és a parlament által elfogadott törvény több ponton eltér egymástól. A törvényjavaslat tartalmazta azt, hogy a rendelet megalkotásánál a Kbt. és a 168/2004. Korm. rendelet szabályait is alkalmazni kell. Az elfogadott törvényben már csak annyi van, hogy a Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Jól értelmezem-e, hogy a helyben központosított közbeszerzés a már létező és működő központosított közbeszerzés szabályait figyelembe véve építhető ki, de attól, amennyiben a Kbt. ezt nem tiltja, el is lehet térni a rendelet megalkotásánál? Maga a módosító – 2006. évi CXXXV. – törvény csak a leglényegesebb és a megalkotandó rendelet kötelező tartalmi elemeit nevezi meg, és a rendeletben ezek köré építkezve kell a rendszer kiépítéséről és működtetéséről rendelkezni. A törvényjavaslat tartalmazott egy olyan feltételt is, hogy az önkormányzat a rendeletében kijelöli a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított és kizárólagos tulajdonában álló szervezetet, az elfogadott törvényből ugyanakkor kimaradt a kizárólagos tulajdonában mondatrész. A fentiekkel kapcsolatban felmerült annak a kérdése, hogy elméletben nem ütközik-e a Kbt.-be egy olyan megoldás, hogy a helyben központosított rendszer működtetését egy, az önkormányzattól teljesen független, közbeszerzési eljárással kiválasztott szervezetre bízzuk. (Én azt gondolom, hogy ez több szempontból nem szerencsés megoldás, de az elvi lehetősége nem kizárt.)
265. cikk / 361 Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel
Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
266. cikk / 361 Közbeszerzési kötelezettség regionális szervezetté alakulás esetén
Kérdés: Jogutódlással, három megyében lévő költségvetési intézményből regionális szervezet jön létre, amelynek központja az egyik volt megyei szervezet lesz. Kérdésem: azonos szolgáltatások, árubeszerzések esetében meg kell-e újra határozni a becsült értéket, és ennek alapján – ha szükséges – le kell-e folytatni a közbeszerzési eljárást, vagy a régi szerződések "kifutásig" érvényesek?
267. cikk / 361 Jogok és kötelezettségek a központosított közbeszerzésben
Kérdés: Önkormányzat önként csatlakozott a közbeszerzési eljáráshoz, és a központosított közbeszerzéstől számítógépet szerez be, ugyanazon évben személygépkocsit is vásárol. Kötelező-e azt is a központosított közlemény keretében beszereznie?
268. cikk / 361 Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén
Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
269. cikk / 361 Élelmiszer-beszerzés problémái
Kérdés: Költségvetési szerv élelmiszer-beszerzését készül közbeszereztetni. Az éves élelmiszer-beszerzések összege szűken (nettó 10 millió forint) meghaladja az egyszerű közbeszerzés értékhatárát. A beszerzések nyolc árucsoportra oszlanak, amelyek értéke egyetlen termékcsoport esetében sem éri az értékhatárt. Ha a Kbt. 40. §-ában foglaltakat szigorúan értelmezi az intézmény, akkor természetesen van olyan cég, amely az összes árucsoportot tudja (alvállalkozóval együttműködve) szállítani, csak kérdés, hogy a megfelelő minőségben-e, illetve a szállításra vonatkozó élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva-e. Problémáink a következők: – Hogyan kell értelmezni a Kbt. 40. §-ában foglaltakat az élelmiszer-beszerzés kapcsán? – A Kbt. megkerülésének számít-e, ha termékcsoportonként [vagy a legkényesebb (például húsárut) terméket külön kezelve] szétbontják a beszerzést, és nem folytatnak le közbeszerzést? – Milyen árucsoportokat kell kötelezően egybeszámítani a becsült érték meghatározása során? Mindet? Egyiket sem? – Ha kimutatható (számításokkal alátámasztható), hogy a közbeszerzés a különféle lebonyolítói, szerkesztői díjakat figyelembe véve nem hoz megtakarítást, ráadásul a minőség romlásával jár, akkor ellátási érdekből lehet-e mellőzni a közbeszerzést?
270. cikk / 361 Közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlati problémái
Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?
