367 talált cikk az intézmény kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szerv kávéautomata üzemeltetése céljából kíván szerződést kötni. A kialakult gyakorlat szerint a szerződő partnerrel az automata elhelyezésére az automata által elfoglalt területre nézve bérleti szerződés megkötésére kerül sor, azonban felmerült, hogy esetleg koncesszióként kellene kezelni, tekintve, hogy a működési kockázatot az automata tulajdonosa viseli. Kérem szíves állásfoglalásukat arról, hogy a kávéautomata elhelyezése és üzemeltetése céljából kötendő szerződésnek mi a megfelelő jogi minősítése.

Kérdés: Az ajánlatkérő központosított közbeszerzés során árubeszerzésre irányuló versenyújranyitással eljárást kezdeményezett az IDPR-ben. Az ajánlatkérő részéről az ajánlattételi felhívásban az alábbi előírás került rögzítésre: „24. Az ajánlathoz csatolandó: 24.2. az ajánlati ár (összesen ár) részletezését tartalmazó Ajánlattételi lapot a műszaki leírásban előírt műszaki tartalommal összhangban. Az Ajánlattételi lapot szerkeszthető formában, a jelen felhívás 20.1. és 21. pontjában előírtak szerinti .xls-fájlban is kérjük beadni. … Amennyiben az ajánlatban benyújtott Ajánlattételi lap és az .xls-dokumentum között eltérés van, az ajánlatkérő az ajánlat részeként benyújtott Ajánlattételi lapot tekinti irányadónak. Az ajánlattételi lapot az ajánlatkérő a Kbt. 3. § 37. pontja szerinti szakmai ajánlatnak tekinti.” A beérkezett ajánlatok értékelése, vizsgálata során az első helyen rangsorolt ajánlattevő az ajánlattételi lapon szerepeltetett ártáblázatát a szakmai ajánlatnak minősített dokumentumban az ajánlattételi felhívás 6. pontjában megadott „A közbeszerzés tárgya és mennyisége” adatokat további cikkszám szerint azonos tételekkel egészítette ki. A cikkszám szerinti tételek így hat esetben duplikálásra kerültek, azonban a megajánlott ajánlati ár meghatározására az ajánlatkérő által meghatározott tételek figyelembevételével került sor. A szerkeszthető formában, .xls-fájlban benyújtott dokumentumban az ajánlattevő az ajánlatát a pontos beszerzési tárgyra, duplikált tételek nélkül megtette (vagyis ez a dokumentum tartalmazza a helyes megajánlást). Ebben az esetben a szakmai ajánlatnak tekintendő pdf-fájlban a hat tétel ismétlődése tekinthető-e adminisztratív hibának, figyelemmel az ajánlati árra – amely a helyes mennyiségre vonatkozik –, így megállapítható-e az ajánlat érvényessége? Tekintettel arra, hogy nem átalánydíjas szerződés megkötéséről van szó, ebben az esetben miként lehet figyelembe venni a Kbt. 78. § (8) bekezdés b) pontjában foglaltakat?

Kérdés: Önkormányzati háttérintézményként az önkormányzat egy másik háttérintézményével közösen tervezünk közbeszerzést. Közös feladat lenne az eljárás előkészítése, a bírálat és az értékelés, de az eljárást mi folytatnánk le a másik háttérintézmény nevében is. Mi ennek a módja? További kérdés, hogy az eljárás végén köthet-e mindegyik intézmény a saját nevében szerződést?

Kérdés: Kérjük tájékoztatásukat, hogy a központosított rendszerben – konkrét esetben a DKÜ által – kötött keretmegállapodás alapján az eljárás második részében lefolytatásra kerülő versenyújranyitás során van-e lehetőség egyedi keretmegállapodást kötni, és az alapján közvetlen megrendeléssel megvalósítani a beszerzéseket. Amennyiben igen, a központosított keretmegállapodás alapján kötött egyedi keretmegállapodásra vonatkozóan van-e megkötés? Az ajánlatkérőnek a keretmegállapodás ideje alatt a felmerülő igények szerint kell biztosítani az érintett eszközöket. Ezek az igények projektszinten jelentkeznek, időben nem egyenletes az eloszlásuk, az eljárás indításakor előre nem ismertek, nem definiáltak, nagyságrendjük előre nem pontosan kalkulálható, ennek következtében a közbeszerzés mennyiségét konkrét mennyiségi adatokkal nem lehet meghatározni. Ezért a keretmegállapodás megkötése lenne az ajánlatkérő számára a legmegfelelőbb megoldás.

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő többünktől árindokolást kért az alacsony ajánlati árra hivatkozással. Miért kér egy ajánlatkérő több ajánlattevőtől árindokolást? Ha többen hasonló ajánlati árat ajánlottunk meg, akkor az nem megfelelő ár?

Kérdés: Helytálló-e az az ajánlatkérői értelmezés, hogy a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében építési beruházás beszerzésére vonatkozó kivételi kör alkalmazása kizárólag egy meghatározott ajánlatkérő kör, nevezetesen a büntetés-végrehajtási intézetek esetében alkalmazható, figyelemmel a 9/2011. (III. 23.) BM rendelet 1. § és 1. melléklet 41. pontjának alábbi fordulatára: „Építőipari tevékenység kizárólag a büntetés-végrehajtás vonatkozásában”.

Kérdés: Jelentkeztünk egy DBR-be, ahová felvettek minket. Az elmúlt időszakban megkeresett minket az egyik üzleti partnerünk, hogy együtt vegyünk részt a továbbiakban a DBR-ben. Van arra lehetőség, hogy levetessük magunkat az ajánlattevői jegyzékről, és az üzleti partnerünkkel együtt kerüljünk fel a jegyzékre?

Kérdés: Benyújtható-e jogorvoslati kérelem a közbeszerzési eljárásban adott kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága miatt? Mi lehet a jogorvoslati eljárás eredménye?

Kérdés: A hazai gyakorlatban találkoztak-e olyan építési beruházással, ami a Ptk. 5:159/A. §-a szerinti építményi jog alapításával zajlott? Értelmezhető ez a konstrukció a Kbt. szemszögéből? Ha igen, mi a különbség az építési koncesszióhoz képest?

Kérdés: Egy másik céggel közös ajánlattevőként elnyertünk egy szerződést. A szerződés szerint teljesítési biztosítékot kell adnunk az ajánlatkérő részére. A teljesítési biztosítékot mindkettőnknek külön-külön kell megfizetni?