Teljesítési nyilatkozattétellel érintett alvállalkozók

Kérdés: Ajánlattevőt valamennyi alvállalkozója vonatkozásában terheli a teljesítési nyilatkozat megtételének kötelezettsége, vagy ez a kötelezettség a bevonás mértékétől függ?
Részlet a válaszából: […] ...legkésőbb ateljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni azajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult azellenszolgáltatásból;– az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb ateljesítés elismerésének időpontjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
Kapcsolódó címkék:  

Nemleges adóigazolás mint a számlakifizetés feltétele

Kérdés: A számla kifizetésének feltétele a nemleges adóigazolás? Ezt az eljárás elején vagy a számlakiállítás előtt kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy minden kifizetést megelőzően szükséges30 napnál nem régebbi nullás adóigazolással igazolnia ellenszolgáltatásra valójogosultságát.A köztartozásmentes adatbázis továbbra is a www.apeh.huhonlapon érthető el, a www.nav.hu webhelyen nem található link...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérő igénye opciós mennyiségre

Kérdés: Mit jelent az, ha ajánlatkérő a felhívásban fix mennyiség mellett opciós mennyiségre is igényt tart ajánlattevő részéről? Az opciós mennyiséget milyen pontossággal kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...a vételi jogról a Ptk. 375. §-arendelkezik. A jogszabályhely első bekezdése szerint ha a tulajdonos másnakvételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.A vételi jogra vonatkozó megállapodást – a dolog és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
Kapcsolódó címke:

Opció ellenértéke a fix mennyiség díjában

Kérdés: Jogszerű-e az a kikötés, hogy a megrendelt fix mennyiség díja tartalmazza a vételi jog ellenértékét, azaz az opciós mennyiség díját is?
Részlet a válaszából: […] ...eseténtekintettel kell lenni a Ptk. vonatkozó szabályaira.A Ptk. 375. §-a szerint– ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosulta dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozómegállapodást – a dolog és a vételár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
Kapcsolódó címke:

Igényérvényesíthetőség opciós mennyiség le nem hívása esetén

Kérdés: Jogszerű-e az a kikötés, hogy ajánlatkérő jogosult az opciós mennyiségre, de nem köteles azt lehívni, és ha ajánlatkérő ilyen mennyiséget nem rendel, akkor ajánlattevő nem élhet semmilyen igénnyel? De mivel a rendelésre számítani kell, erre ajánlattevőnek készülnie kell, mely költségeket jelent. Kártalanításra sem jogosult ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 375. §-ának (1) bekezdése szerint ha a tulajdonosmásnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattalmegvásárolhatja.A Ptk. hivatkozott rendelkezése alapján megállapíthatjuk,hogy az opció (vételi jog) jogintézményének lényege abban áll,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
Kapcsolódó címke:

Csomagolás paramétereinek meghatározása ajánlatkérő által

Kérdés: Az ajánlatkérő milyen mélységig határozhatja meg egy termék szállításra történő csomagolásának minőségét, adattartalmát?
Részlet a válaszából: […] ...(például téves kézbesítés elkerülése érdekében), a szerződésirendelkezéseket az általa szükségesnek tartott részletezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
Kapcsolódó címke:

Teljesítési biztosíték átutalása mint szerződéskötési feltétel

Kérdés: Egy kiírás dokumentációjában az ajánlatkérő úgy rendelkezett: a szerződés megkötésének feltétele, hogy a teljesítési biztosítékot az ajánlattevő átutalja. Ha ezt a nyertes ajánlattevő nem teljesíti, a szerződés megkötése ajánlattevő felróható magatartása miatt lehetetlenül. Emiatt a nyertes az ajánlati biztosítékot elveszti, és az ajánlatkérő mentesül a szerződéskötési kötelezettség alól. Kérdéseim: Jogszerű-e a fenti kitétel? Mikor kell átutalni a teljesítési biztosítékot? Hogyan lehet elveszíteni a rendelkezésre nem bocsátott – át nem utalt – teljesítési biztosítékot?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 53/A. §-a alapján az ajánlatkérő jogosult a nyertesajánlattevővel kötendő szerződésben teljesítési biztosítékot kikötni. Ezt atényt azonban – továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét – nem adokumentációban, hanem az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.
Kapcsolódó címke:

Alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Nagykereskedelmi vállalkozás ajánlattételkor köteles-e bevonni alkatrészgyártót alvállalkozóként (akár 10 százalék alatti, akár e mérték feletti), valamint minden egyes gyártót bevonni vegyes pótalkatrész-pályázatban?
Részlet a válaszából: […] ...a lehetőségéttartalmazza a szabályozás az alábbiak szerint.A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy azajánlattevő jogosult arra, hogy a közbeszerzési szerződés teljesítésébe általabevonni kívánt – a 4. § 2. pontjának b)-d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzések központi lebonyolítása

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
Részlet a válaszából: […] ...kérni. A nemzeti fejlesztési miniszter hozzájárulásahiányában a közbeszerzési eljárás nem kezdhető meg. A nemzeti fejlesztésiminiszter jogosult bármely közbeszerzési eljárásba, az eljárás bármelyszakaszában megfigyelőt delegálni, erről az érintett szervezetet értesíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő a Kbt. 323. §-ában megállapított határidőn belülnyújtotta-e be a jogorvoslati kérelmét. Azaz a kérelem nem késett-e el,jogosulttól származott-e, továbbá hogy mire vonatkozott.További körülményként vizsgálni szükséges, hogy azajánlatkérő megsértette-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
50
51
52
89