918 talált cikk a jogosult kifejezésre

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás során, mint ajánlatkérő, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontban leírt eset szerint járok el. A Közbeszerzési Értesítőben melyik felhívást kell megjelentetnem? A 15/2004. IM rendelet 23. mellékletét, vagy a 299. § (2) pontban rögzített ajánlattételi felhívást?

Kérdés: Amennyiben nem kívánom bejelenteni magam, mint ajánlatkérőt, mi ennek a következménye?

Kérdés: Jól értelmezzük-e azt, hogy valamennyi igazolást csak eredeti vagy hiteles másolat formájában lehet beadni, a nyilatkozatokat pedig kizárólag közjegyző előtt lehet megtenni?

Kérdés: A 29/2004. IM rendelet alapján milyen képzés fogadható el akkreditált közbeszerzési tanácsadói képzésként?

Kérdés: Mely szervezetek (személyek) tartoznak a Kbt. szerint a kormányzati beszerzők (központosított közbeszerzés) és közüzemi beszerzők körébe?

Kérdés: Az új Kbt. 63. § (2) bekezdésének c) pontja szerint, a 60. § (1) bekezdés a)-d), f) pontja és a 61. § a)-c) pontja esetében "...az ajánlattevő által... közjegyző, kamara.... előtt tett nyilatkozatát... is köteles elfogadni." Tehát ez egy aláírásra jogosult vezető aláírt nyilatkozata a témában, amelyet a közjegyző, kamara hitelesít? Ez a hitelesített nyilatkozat pótolja a 63. § (2) bek. a) pontjában írt hatósági erkölcsi bizonyítványt? Egyébként, egy részvénytársaság kaphat-e hatósági erkölcsi bizonyítványt? Ha igen, akkor honnan kell kérnie azt?

Kérdés: Önkormányzatunk menetrendszerű távolságibusz-szolgáltatást szeretne megpályáztatni. Vonatkozik-e erre a Kbt.? Mi a helyzet, ha nem menetrendszerű szolgáltatásról lenne szó?

Kérdés: Jogorvoslati eljárásban hozott döntőbizottsági határozat – amely az ajánlatkérőt utasítja – nehezen értelmezhető. Hogyan kérhet segítséget az ajánlatkérő a döntőbizottságtól azzal a céllal, hogy a határozatot szakszerűen, jogszerűen végrehajthassa?

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?