Ajánlatkérő rendelkezésére álló keretösszeg mint feltétel

Kérdés: Az ajánlatkérő feltételül szabhatja-e a neki rendelkezésre álló keretösszeget (forint), vagyis a keretösszegnél magasabb összeget senki ne kérjen?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő felhívásában informálhatja a potenciálisajánlattevőket a rendelkezésre álló keretösszegről. A régi Kbt. esetében ennekmegkövetelése visszatérő probléma volt. Jelen szabályozásunk alapján nemkötelező, azonban lehetőség az ajánlatkérő számára, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az építési koncesszióra a Kbt. tartalmaz általánoselőírásokat, részletesen pedig a 162/2004. Korm. rendeletben olvashatunk róla.Az ajánlattevőknek – ajánlatuk megtételénél – e rendelkezéseket mindenképpenismerniük kell, annak ellenére, hogy az ajánlat szabályozásánál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
Kapcsolódó címke:

Egybeszámítás "karba helyezési" munkák esetén

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú vagyonkezelő részvénytársaság feladata a kezelésében lévő lakásállományban megüresedő lakások karba helyezése. A karba helyezési munkákat vállalkozásokkal végezteti el. Előre nem tervezhető, hogy évente hány lakás üresedik meg, és azokban milyen volumenű építési feladatot kell elvégezni. A karba helyezési munkákat az ismételt használatba adás érdekében soron kívül el kell végezni. Ez a karba helyezési feladat évente kb. 50 lakást érint és kb. 60 millió forint kifizetéssel jár. A Kbt. mely fejezete szerint kell a részvénytársaságnak eljárnia?
Részlet a válaszából: […] A jelzett "karba helyezési munkák" a Kbt. 1. számúmellékletében szereplő tevékenységek, amelyek építési beruházásnak minősülnek.Esetünkben egybe kell számítani a várható kb. 50 lakás "karba helyezését", ígyezen tevékenység elvégzése nem éri el a nemzeti értékhatárt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Legkedvezőbb ár keretmegállapodásnál

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásnál négy évre, a hirdetmény nélküli szakaszban mit jelent a legkedvezőbb ár? Ez egyenlő-e a keretmegállapodásban rögzített árnál alacsonyabb árral, avagy sem? Például két év múlva hogyan érvényesül az infláció az árban?
Részlet a válaszából: […] Különös csemege a kérdés, hiszen a keretmegállapodásoseljárás kevéssé alkalmazott eljárásnak minősül hazánkban. Az eljárás lényege -a Kbt. 232. §-ának (1) bekezdése értelmében –, hogy az eljárás első részében azajánlatkérő (vagy ajánlatkérők, ami többes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Számítási szabály külön ágazatokhoz tartozó anyagoknál

Kérdés: Ha a társaság vízi közszolgáltatást, víz- és csatornaszolgáltatást is végez, különös szabály vonatkozik rá. Lehet-e külön, vagy egybe kell számítani a víz- és csatornaágazathoz tartozó, köthető anyagokat (például csövek, felszerelések), amelyek mindkettőhöz használhatóak, még akkor is, ha szakmailag más típusú csövekről van szó? (A szakmai szövetség a külön-külön számítást támogatja.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény becsült értékkel kapcsolatosszabályozása ebben a tekintetben nem megengedő előírásokat tartalmaz.Amennyiben a beszerzést egy költségvetési évben vagy 12 hónap alatt valósítjákmeg, és a beszerzésre kizárólag egy ajánlattevővel lehetne szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
Kapcsolódó címkék:  

Szakmai gyakorlattal kapcsolatos információ kérésének lehetősége

Kérdés: A Kbt. 67. § (3) bekezdésének b) pontjára hivatkozva kérhető-e a személyek szakmai gyakorlatára vonatkozó információ?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. § (3) bekezdésének b) pontja szerint azajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékbenigénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükségesműszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
Kapcsolódó címke:

Új kivitelező bevonása garanciális munkákra

Kérdés: Önkormányzat által hirdetett közbeszerzési eljárás nyertese elvégezte az építési-kivitelezési munkákat. A garanciális időszakban garanciális javítási igények merültek fel, amelyeket a kivitelező saját akaratából nem végez el. Ezek a munkák több különálló, de az eredeti közbeszerzés tárgyához kapcsolódó (egyenkénti, egymással nem összefüggő munkák), összességében 40-50 millió forint értékűek. Ezeket a munkákat, ha elvégeztetjük a közbeszerzés eredeti nyertese által biztosított bankgarancia terhére, akkor közbeszerzési eljárást kell-e lefolytatni ahhoz, hogy új kivitelező készíthesse el a garanciális feladatokat, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül életszerű, ennek ellenére a Kbt. nemenged eltérést hasonló esetekben, azaz közbeszerzési eljárás lefolytatásátteszi szükségessé. Tekintettel a garanciális javítási igények váratlanfelbukkanására – ami feltétlenül szükséges, és az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
Kapcsolódó címke:

Rangsorolás a közbeszerzésben

Kérdés: Mit jelent a rangsorolási lehetőség a közbeszerzési eljárásban? Kinek van ilyen jogosítványa?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 123. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőmeghatározhatja az ajánlattevők keretszámát azzal, hogy a részvételrejelentkezők közül legfeljebb a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas,egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
Kapcsolódó címke:

Eljárás azonos ajánlatok esetén

Kérdés: A legalacsonyabb ellenszolgáltatás bírálati szempontja esetében két egyforma árajánlat érkezik. A két ajánlat közül nem választható ki az alacsonyabb, tehát az eljárás eredménytelen, de mire hivatkozva? Elő lehet-e írni azt, hogy az ajánlatkérő ilyen esetben milyen eljárást követ?
Részlet a válaszából: […] Nincs lehetőség, és egyben szükség sincs a Kbt.-től valóeltérő eljárás meghatározására. A legalacsonyabb ellenszolgáltatás bírálatiszempontja esetében valóban nem lehetséges a 90. § (2) bekezdésénekalkalmazása, amely az összességében legelőnyösebb ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.
Kapcsolódó címke:

Alvállalkozó bevonása részszolgáltatásra

Kérdés: Miért nem fogadható el, hogy a szolgáltatás egy részére nem vonhat be alvállalkozót az ajánlatkérő? Amennyiben a szolgáltatás biztonsága miatt ez fontos, miért ütközik ez Kbt. alapelvbe, hiszen az a szolgáltatás tárgyába történő beleszólásnak minősíthető?
Részlet a válaszából: […] A "minősíthetőség" ellenére a kérdés szerinti korlátozás aKbt. 1. §-ának (2) bekezdésébe ütközne (esélyegyenlőség), mivel ezzel kizárjaaz eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik (amelyek) nem képesek alvállalkozóbevonása nélkül ajánlatot tenni. Tehát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.
Kapcsolódó címkék:  
1
93
94
95
101