Akkreditált közbeszerzési tanácsadók képzése

Kérdés: A 29/2004. IM rendelet alapján milyen képzés fogadható el akkreditált közbeszerzési tanácsadói képzésként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kormányrendelet a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokat tartalmazza, a közbeszerzési tanácsadói képzéssel kapcsolatban nem tartalmaz rendelkezéseket.A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Önkormányzati intézmény gépjárművásárlása saját felhasználásra

Kérdés: Az önkormányzat állatkertje szeretne vásárolni saját felhasználásra gépjárművet, amelynek bruttó értéke 2,4 millió forint. Kérdés: Hogyan kell megtenni a kiírást, és hogyan zajlik a közbeszerzési eljárás?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt érdemes utánanézni, hogy központosított közbeszerzés keretein belül, önkéntes csatlakozóként, nem lehetne-e olcsóbban megvásárolni a kívánt járművet. Ebben az esetben azonban elképzelhető, hogy speciális, állatok szállítására alkalmas járműről van szó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Több eljárásra bontás megítélése

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 202. kérdésére adott válasznak megfelelően a becsült érték meghatározásánál valóban egybe kell számítani a több évre áthúzódó építési beruházási értéket, de a Kbt. 40. § (3) bekezdése szerint lehetséges a több eljárásra bontás azzal a megkötéssel, hogy a teljes beruházást közbeszerzés útján kell megvalósítani. A több eljárásra bontás jogszerű-e, illetve helytálló-e ez a megállapítás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-ának (1) bekezdésében – egyebek mellett – kimondja azt is, hogy tilos a törvény megkerülése céljából a közbeszerzést a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani. E (2) bekezdés az ún. egybeszámítási szabályokat tartalmazza.A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Szerződéskötés, jogorvoslat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál a törvény nem írja elő eredményhirdetés tartását, csak összegzés megküldését. Ebben az esetben mikor köthető meg legkorábban a szerződés? Mikortól számítódik a 8 napos jogorvoslati eljárás indításának lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egyszerű eljárásban valóban nem írja elő, hogy az ajánlatkérőnek az eljárás eredményét ki kell hirdetnie. Arról azonban rendelkezik, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérőnek a szerződéskötés tervezett időpontját meg kell jelölnie, továbbá, hogy az egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Szerződés teljesítésének kikényszerítése

Kérdés: Kikényszeríthető-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás teljesítése az ajánlattevőként szerződő fél által? Ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 314. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek kell teljesítenie. A Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Becsült érték meghatározása határozatlan időre kötött árubeszerzési szerződés esetén

Kérdés: Határozatlan időre kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely paragrafus szerint kell eljárni? Ugyanis a határozatlan időre kötött árubeszerzésnél csak azokra a szerződésekre tartalmaz rendelkezést a törvény, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése (tehát nem adásvétel).
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése határozza meg az ún. becsült érték fogalmát. E szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 36-40. §-aira...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapelvei szerint az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban köteles a verseny tisztaságának és nyilvánosságának betartása mellett esélyegyenlőséget, továbbá egyenlő bánásmódot kialakítani az ajánlattevők számára.Az alapelvek szellemében a Kbt. több rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Hirdetményi díjalap meghatározása

Kérdés: A hirdetmény díjának kiszámításakor csak a saját szöveg karakterszámát kell figyelembe venni, vagy bele kell számítani a formanyomtatványt is?
Részlet a válaszából: […] A 34/2004. Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. szerint – az ajánlatkérő által – az Értesítőben közzéteendő vagy közzétehető hirdetmények közzétételét a Szerkesztőbizottsághoz benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni. A hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Eljárás postai szolgáltatás késedelme esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlati felhívás a posta késedelmes teljesítése miatt olyan késedelemmel érkezik meg az ajánlattevőkhöz, amely miatt az ajánlattételi határidő már nem elegendő a megfelelő ajánlattételhez?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 121. §-ának (1) bekezdése megengedi az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbíthassa, ha az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
1
93
94
95
97