73 talált cikk a közbeszerzés kötelezettsége kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell a különféle tervezési szolgáltatásokat egybeszámítani a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdésére tekintettel? Hogyan értelmezzük a műszaki-gazdasági funkcionális egység fogalmát a tervezési szolgáltatások esetében? A korábbi gyakorlat szerint a szolgáltatás hasonlósága alapján egybeszámítottuk az adott évben jelentkező valamennyi magasépítési tervezési szolgáltatást. A Közbeszerzési Hatóság részekre bontás tilalma alkalmazásához kiadott útmutatója azt írja, hogy a szolgáltatások esetében nem a hasonlóság a vizsgálat elsődleges szempontja, hanem az egy közös cél, vagyis ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódó valamennyi tervet (engedélyes, kiviteli), még ha ezek elkészítése nem is egy időben merül fel, egybe kell számítani. De ha egy adott évben több különböző építési beruházáshoz kell kiviteli terveket beszereznem, amelyek nyilvánvalóan nem egy közös cél megvalósítását szolgálják, akkor e tervezési szolgáltatások becsült értékét a szolgáltatás hasonlósága miatt már nem kell egymással egybeszámítani?

Kérdés: Széchenyi Pihenőkártyával kapcsolatban lenne kérdésem. Több helyütt (Közbeszerzési Levelek, Közbeszerzési Szemle) is olvastam, hogy az 55/2011. kormányrendelet szerint a SZÉP kártya beszerzése nem közbeszerzés-köteles, mivel nem visszterhes a szerződés. Feltehetőleg a rendelet 10. §-a alapján következtetnek erre. A KÉ-ben SZÉP kártyával kapcsolatos felhívást nem találtam, mi meghaladjuk a közbeszerzési értékhatárt e tárgyban, és három bank is tudja nyújtani ezt a szolgáltatást számunkra. Mi az álláspontjuk a SZÉP kártyával kapcsolatban, kell-e rá közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy a hivatkozott kormányrendelet 10. §-a alapján kivédhető, hogy nem közbeszerzés-köteles? (A banknak átutaljuk előre az összeget, és ő feltölti a számlákra.) De ha mégis le kellene folytatnunk, milyen bírálati szempontok lehetnek? A kártyákra, számlákra utalandó összeg ugyanannyi minden esetben, maximum az elfogadóhelyek száma változhat, itt nincs előteljesítés, kötbér stb., mivel mi utalunk, és utána él a feltöltött számla, tehát elég életidegen lenne a közbeszerzés, mégis 3 bank is tudja nyújtani a szolgáltatást. Vagy ezt az esetet a Kbt. 120. §-ának k) pontja alapján lehet kivételnek tekinteni, mint pénzforgalmi szolgáltatást?

Kérdés: Közösségi rezsimben közbeszereztettünk, a szerződés teljesítése folyamatban van. A szerződés 2 évre köttetett, fél év múlva jár le, és a szerződő partner (nyertes ajánlattevő) felszámolás alá került. Mit tehetünk? A fennmaradó mennyiségre írjunk ki új eljárást?

Kérdés: Költségvetési intézmény tekintetében az önkéntes egészségpénztári juttatás beszerzése a Kbt. hatálya alá tartozik-e? Ha igen, akkor hogyan orvosolható, oldható meg az a probléma, hogy az intézmény egyes dolgozói különböző egészségpénztáraknál regisztráltak?

Kérdés: Költségvetési szervként, pályázati támogatással, húsfeldolgozó üzemet építettünk. Terveink szerint az üzemet bérbe kívánjuk adni. A leendő bérbe­vevő feladata a működési engedély megszerzése, illetve a húsfeldolgozó üzemeltetése, viselve annak kockázatait (költségek, bevételek). Ez közbeszerzésnek minősül-e, és ha igen, mi a közbeszerzés tárgya?

Kérdés: Egy, a Kbt. 6. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó ajánlatkérő elavult ingatlanjait és ingóságait szeretné lecserélni. Egyértelmű, hogy az ingatlanra nem vonatkozik a Kbt. Az ingóságok beszerzése több csereszerződés által valósul meg. Nem találtam rendelkezést a cserére vonatkozóan, ezért nem tudom eldönteni, hogy kell-e közbeszerzést lefolytatni, vagy sem? (A csereértékek közösségi értékhatárt is elérnek.)

Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti értékhatár alatt szeretne árut beszerezni több részben. Egy rész tekintetében közbeszerzési eljárást indított. Igaz-e, hogy e rész tekintetében csak az elindított eljárás lezárulásáig van kötve a Kbt.-hez, és ha ez az eljárás eredménytelenül zárul, beszerezheti saját lebonyolításban?

Kérdés: A Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a feltételek teljesülése esetén akárhányszor megtehetem, hogy közösségi eljárás helyett nemzeti eljárást folytatok le? Vagyis előállhat az a helyzet, hogy az egybeszámítás alapján a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzéseket nemzeti eljárásrend szerint bonyolítom le teljes egészében?

Kérdés: Közszolgáltatást végző társaságunk pályázni szeretne a TÁMOP-2.1.3.C-12-re. Az elbírálási időszak alatt szeretnénk lefolytatni egy eljárást a közbeszerzési törvény 40. §-a (3) bekezdésének megfelelően. A projekt összköltsége valószínűleg nem haladja meg a 25 millió forintot, az ajánlatkérő az új Kbt. 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerint jelentkezett be. Milyen eljárásrend alkalmazását javasolják?

Kérdés: A hosszú távú közbeszerzési szerződés megszüntethető közös megegyezéssel – például a futamidő felénél? Ilyenkor hogyan szerez be a továbbiakban az ajánlattevő? Mi a kérdéssel kapcsolatban a gyakorlat? Várható-e változás a szabályozásban 2012-től?