Egybeszámítási szabályok informatikai jellegű beszerzéseknél

Kérdés: Az informatikai jellegű beszerzések – számítógép, monitor, szoftverek és egyéb ide tartozó tárgyak – hogyan különülnek el egymástól az összeszámítási kötelezettség tekintetében? Egyáltalán szétválaszthatóak-e? E beszerzési tárgyak vonatkozásában mit jelent "a rendeltetés azonossága és az egymással összefüggő felhasználás" kitétel?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítási kötelezettség szabályai nem változtak, továbbra is csak az azonos típusú közbeszerzési tárgyak (például esetünkben csak árubeszerzés) értékét kell egybeszámítani, és a Kbt. ezen belül is azoknak az árubeszerzéseknek az értékét rendeli egybeszámítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek jogalanyisága a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az alsófokú oktatási intézmények gondnoksága az önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési intézménye. Az intézményhez 13, részben önállóan gazdálkodó oktatási intézmény tartozik. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények önálló költségvetéssel rendelkeznek, kötelezettséget a költségvetési előirányzat erejéig önállóan vállalnak. Kérdésem, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek azonos tárgyú árubeszerzéseit (élelmiszerek) össze kell-e vonni, vagy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv önálló alanya a Kbt.-nek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a helyi önkormányzati költségvetési szerv tartozik a Kbt. hatálya alá. Feltehetően az oktatási intézmények részben önálló státusa, tekintettel a költségvetési előirányzat terhére vállalható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Igazolási módok egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A Kbt. 299. §-a szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban – amennyiben az ajánlatkérő kizáró okokat kíván meghatározni – milyen módon kell azokat igazolni nyilatkozattal és/vagy igazolásokkal? Ha részben vagy egészen nyilatkozattal, akkor ennek formája egyszerű nyilatkozat-e vagy közokiratba foglalt (közjegyző előtt tett) nyilatkozat? Hogyan alakulnak a fentiek az alvállalkozók (10 százalék feletti vagy alatti) tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzések Tanácsa elnökének ajánlása értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárás esetében a Kbt. 299. §-ának (3) bekezdése szerint a kizáró okok fenn nem állása tekintetében az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia, azaz az ajánlás nem követeli meg a közjegyző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Nem munkaszerződéssel foglalkoztatott közreműködők a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alkalmazása szempontjából nem annak van jelentősége, hogy mikor tették közzé a pályázati kiírást (felhívást), hanem annak, hogy mikor kezdték meg a közbeszerzési eljárást. A Kbt. 401. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rendezi a törvény hatálybalépését és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Egyetemek a központosított közbeszerzésben

Kérdés: Az egyetem a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik-e?
Részlet a válaszából: […] Az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása szerint az egyetemek nem tartoznak a központosított közbeszerzés hatálya alá. Érdekes tapasztalat a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság részéről, hogy ennek ellenére, önként csatlakozóként az egyetemek, főiskolák továbbra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Aláírás közjegyző általi hitelesítése

Kérdés: Elegendő-e, ha a közjegyző az aláírást tanúsítja? Elfogadhatom-e?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Értesítő 99. számában augusztus 30-án közzétett, a Közbeszerzések Tanácsának a Kbt. 63. §-a (2)–(3) bekezdéseiben hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról szóló tájékoztatója alapján a Kbt. 60. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Szerződés, szerződésmódosítás közzététele egyszerű eljárásban

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárásban közzé kell-e tenni az eljárás alapján kötött szerződést és a szerződésmódosítást, ahogy a Kbt. előírja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 292-300. §-ai nem tartalmaznak utalást a szerződések, illetve szerződésmódosítások Közbeszerzési Értesítőben való közzétételére. A 300. § (6) bekezdése nem utal rá külön, illetve a hirdetményminták között sem találunk ún. szerződés-közzétételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Hasznossági függvény elvének alkalmazása a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Kizárja-e a jogszabály, hogy a részszempontok meghatározása során az ellenszolgáltatás esetében alkalmazza a kiíró a "hasznossági függvény" elvét, azaz megjelölje, hogy mi az az alsó ár (ellenszolgáltatás), ami alatt már nem értékeli kedvezőbbnek az árat, akármilyen alacsony is az? Azaz kizárhatja-e eleve a kirívóan alacsony ajánlat tételének lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] Nem látjuk akadályát a hasznossági függvény elve alkalmazásának a Kbt. 57. § (3) bekezdése értelmében abban az esetben, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani. Nem tiltja ugyanis a Kbt., hogy az ajánlati ár esetében is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Üvegzseb-tv. alkalmazása a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Miért az Üvegzseb-tv.-re hivatkozik az ajánlatkérő, miért nem a Kbt.-re? Rám a Kbt. vonatkozik, nem az Üvegzseb-tv. Ennek ellenére lehetséges-e ez utóbbi alkalmazása a közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Az Üvegzseb-tv. módosította többek között a régi Kbt.-t. Ebben a tekintetben tehát nem lenne releváns a hivatkozás, azonban a módosítás az Áht-t is érintette. Az Áht. 15/B. §-a értelmében az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Soron kívüli javítás, hibaelhárítás és a közbeszerzési eljárás kapcsolata

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson megnyert építési beruházás során előre nem látható okok miatt meghibásodás, rendkívüli esemény (csőtörés, épületsüllyedés stb.) fordulhat elő. A kivitelező a károk megelőzése érdekében a javítási, hibaelhárítási munkát – pótmunkaként – soron kívül elvégzi. Kell-e ilyen esetben a meghibásodás, illetve hibaelhárítás miatt elvégzett pótmunkákra utólag közbeszerzési eljárást lefolytatni akkor, ha a meghibásodási kár nem a kivitelező munkájából adódik?
Részlet a válaszából: […] A probléma olyan határmezsgyén mozog, amelynek sajátosságából adódóan – véleményünk szerint – kétféle megoldás ötvözése látszik elfogadhatónak. A nem a kivitelező hibájából adódó meghibásodási kár tekintetében az ajánlatkérőnek a tőle elvárható módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.
1
…
240
241
242
…
261