Soron kívüli javítás, hibaelhárítás és a közbeszerzési eljárás kapcsolata

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson megnyert építési beruházás során előre nem látható okok miatt meghibásodás, rendkívüli esemény (csőtörés, épületsüllyedés stb.) fordulhat elő. A kivitelező a károk megelőzése érdekében a javítási, hibaelhárítási munkát – pótmunkaként – soron kívül elvégzi. Kell-e ilyen esetben a meghibásodás, illetve hibaelhárítás miatt elvégzett pótmunkákra utólag közbeszerzési eljárást lefolytatni akkor, ha a meghibásodási kár nem a kivitelező munkájából adódik?
Részlet a válaszából: […] A probléma olyan határmezsgyén mozog, amelynek sajátosságából adódóan – véleményünk szerint – kétféle megoldás ötvözése látszik elfogadhatónak. A nem a kivitelező hibájából adódó meghibásodási kár tekintetében az ajánlatkérőnek a tőle elvárható módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Kbt.-szabályok közszolgáltatókra

Kérdés: Ha a közszolgáltatóknak a támogatott beszerzéseiket az általános (nem különös) szabályok szerint kell lefolytatni, ez egyben azt is jelenti, hogy vonatkozik rá (a közszolgáltatókra) az egyszerű közbeszerzés szabálya (értékhatár)?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a közszolgáltatói kört nem érintik. Azonban a Kbt. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében a közszolgáltató is ajánlatkérőnek minősül a támogatásból megvalósítandó beszerzés tekintetében. Ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Külső szakember bevonása közbeszerzési eljárásba létszámhiány miatt

Kérdés: Három-négy főből álló polgármesteri hivatali apparátusnál a közbeszerzési eljárás bírálatához megkövetelt minimum 3 fős bizottság hogyan állítható föl? Milyen feltételekkel vonható be külső szakember?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. indokolása szerint, a gondos és ésszerű eljárás előfeltétele, hogy mind a közbeszerzési eljárás előkészítésében, mind annak lebonyolításában megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek vegyenek részt. A Kbt. ennek érdekében több olyan rendelkezést is tartalmaz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Értékelési szempontok egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál alkalmazandó értékelési szempontok közül a Kbt. szerint alkalmazandó az 57. § (1)–(2) bekezdése, a (3) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (4)–(5) bekezdések, vagyis nem alkalmazandó, vagy nem kötelező alkalmazni a (3) bekezdés c) és d) pontját, azaz nem kell meghatározni a részszempontok szerinti értékelés során adható pontszám alsó és felső határát, és azt a módszert sem, amellyel megadják a ponthatárok közötti pontszámot. Így az ajánlattevők részére nem világos, milyen módon lesz értékelve ajánlatuk. Mindezek figyelembevételével milyen értékelési szempontok és elbírálási módok alkalmazandók az egyszerű közbeszerzési eljárás során?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás rendje nevéből adódóan kevésbé bonyolult, azonban ez nem jogosít minket a hasznos, sőt, esetünkben elengedhetetlen információk közlésének elhallgatására. Gyakorlati tapasztalataink alapján javasoljuk tehát az értékelési módszert közölni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Rendeltetésazonosság, felhasználás-összefüggés megállapítása a gyakorlatban

Kérdés: Hogyan kell megállapítani, hogy a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások rendeltetése a c) pont szerint azonos vagy hasonló-e, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg-e?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítási kötelezettség szabályai, elvei a régi Kbt.-hez képest nem változtak. Továbbra is csak az azonos típusú közbeszerzési tárgyak (például csak az árubeszerzés tárgyainak) értékét kell egybeszámítani, és ezen belül is azon árubeszerzések, építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Közjegyző mint bírálóbizottsági tag

Kérdés: Kinevezhető-e a közjegyző a közbeszerzési eljárásban bírálóbizottsági tagnak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szellemében a bírálóbizottság létrehozása az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével, nem kinevezéssel, hanem felkéréssel történik, amely esetben a bírálóbizottság reménybeli tagjának lehetősége van a felkérés visszautasítására is, hivatkozva a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Képviselet elektronikus közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban részt vevők képviseltethetik-e magukat meghatalmazottal az elektronikus közbeszerzési eljárásokban? Ha igen, milyen előírásokat kell betartaniuk?
Részlet a válaszából: […] A 167/2004. Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján az elektronikus közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő, az ajánlattevő és a részvételre jelentkező képviseletére a szervezet törvényes képviselője jogosult, akinek azonban lehetősége van arra a kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Idősek otthonának beszerzései

Kérdés: Idősek otthona vagyunk, amely közel 1 milliárd forint összegű költségvetési keretből gazdálkodik. Ebből kifolyólag szinte minden anyag- és eszközbeszerzésünket, szolgáltatásunkat érintik az ún. egyszerűsített közbeszerzési eljárás értékhatárai (2 millió forint beszerzés, szolgáltatás, 10 millió forint építés). Kérdéseink a következők: Hogyan írjunk ki ajánlati dokumentációt például gyógyszerekre, élelmiszerekre, irodaszerekre, textíliákra, karbantartási anyagokra? Valamennyi árufajtára a nemzeti vagy eurós szabványokat kell feltüntetni? Hogyan lehet egyes áruféleségek, mint például az élelmiszerek minőséget megfogalmazni?
Részlet a válaszából: […] A válaszadást nem kívánjuk megkerülni, ugyanakkor az általános tendenciákra fel kell hívni a figyelmet. Az új Kbt. az EU-irányelvek teljes körű figyelembevételével és törvénybe való beépítésével született. Ezen irányelvek meglehetősen szigorú eljárásrend követésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Előzetes tájékoztatás különös közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan alakul az ún. előzetes tájékoztatási kötelezettség a közösségi értékhatárokat elérő, különös közbeszerzési eljárásokban? Milyen főbb rendelkezéseket tartalmaz ebben a tekintetben a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ a Kbt. 181-183. §-ai adják meg.E szerint az ajánlatkérő évente legalább egyszer, a költségvetési év kezdetét követően haladéktalanul, de legkésőbb minden év április 15. napjáig időszakos előzetes tájékoztatót köteles készíteni az elkövetkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Korábbi szerződéses ár érvényesítése

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a korábban kötött keretszerződési ár és típus ajánlata az új közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] A keretszerződés során megkötött szerződés és az eljárás során az ajánlatkérő birtokába jutott információk, ismeretek, tapasztalatok [Az üzleti titokkal kapcsolatos Kbt. szabályok, a Kbt. 73. §-ának (1) és (2) bekezdése figyelembevételével, miszerint az ajánlattevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
1
239
240
241
259