23 talált cikk a szerződésmódosítás indoka kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunk bírálata és a szerződéskötési folyamat nagyon elhúzódott. A nyertes ajánlattevő a szerződéskötés egyeztetése során jelezte, hogy szeretné az árakat a vonatkozó inflációs rátával korrigálni. Emiatt kérdezzük még szerződéskötés előtt, hogy mikor lehet először az árakat indexálni?

Kérdés: Egy építési beruházási szerződést módosítottunk a Kbt. 141. § (2) bekezdésre és a 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti jogalapra hivatkozással, és szükséges a szerződés újabb, azaz második számú módosítása. Helyesen járunk-e el akkor, ha a szerződést a Kbt. 141. § (2)–(3) bekezdés szerinti jogalapra alapítottan módosítjuk ismét azzal, hogy az első és második szerződésmódosítás szerinti, azonos jogalapra, azaz „de minimis” jogalapra alapított értékváltozás összesen nem haladja meg az alapszerződés értékének 15%-át?

Kérdés: Három évre szóló árubeszerzési keretszerződést kötöttünk, amelyben a keretösszeget 65 millió Ft-ban határoztuk meg. A keretösszeg tartalmaz 15% opciós keretet a 65 millió Ft-on belül, amelyre nem vállaltunk lehívási kötelezettséget. Az elmúlt 2 év inflációs hatásai miatt, a keretszerződésben alkalmazott árkövetési metódus miatt az egységárak oly mértékben megemelkedtek, hogy a keretösszegből már csak 3 millió Ft áll rendelkezésre. Jelenleg egy 8 millió Ft-os beszerzési igényünk van, ezt hogyan valósíthatjuk meg? Szerződésmódosításra esetleg van lehetőség?

Kérdés: Amennyiben a szerződésben a részteljesítési határidőket nem, csak a végső teljesítési határidőt kötbérezzük, de szeretnénk a köztes határidőket módosítani, közzé kell tenni tájékoztató hirdetményt a szerződésmódosításról, vagy nem szükséges, mert egyébként nincs kötbérkövetkezménye a köztes határidőknek?

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.

Kérdés: Ha egy szerződésmódosítás tárgya keretszerződésen belüli egységárak emelkedése, akkor a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti 50%-os előírást hogyan kell értelmezni? Az egységárakra külön-külön vonatkoztatva?

Kérdés: Van-e lehetőség termékkiegészítésre 50%-os mértékben a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjával összhangban úgy, hogy a módosítás alapja egy határidő-módosítás? Vagy inkább külön-külön lenne érdemes megpróbálni?

Kérdés: Jogszerű-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítása arra figyelemmel, hogy a nyertes ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez anyagot szállító külföldi piaci szereplő – előzetes nyilatkozatától eltérően – előlegre tart igényt, és ezt a nyertes ajánlattevő (teljes egészében) nem képes finanszírozni?

Kérdés: Kiegészíthető-e a Ptk. 6:192. §-ával a Kbt. 141. §-ára történő hivatkozás a szerződésben? Vagy ez jogszerűtlen?

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet 2021. szeptemberi módosítása vonatkozik-e a korábban megkötött szerződésekre? Lehet-e módosítani a létező szerződéseket az új szabályoknak megfelelően?