18 talált cikk a cégkivonat kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban hol cégkivonatot, hol cégmásolatot említ csatolandó okiratként. Melyiket csatoljuk?

Kérdés: Mi a teendő, ha a pénzintézeti igazolásban szereplő bankszámlaszám nem egyezik meg a cégkivonat szerinti pénzforgalmi jelzőszámmal?

Kérdés: A felhívás szerint az ajánlattevő valamennyi cégkivonatban feltüntetett és fel nem tüntetett bankszámlája vonatkozásában csatolni kell a pénzügyi intézmény felhívásban meghatározott nyilatkozatát. Kérdéseink: 1. Hogyan ellenőrizhető az ajánlatkérő által, hogy az ajánlattevőnek van olyan bankszámlája, amelyet a cégkivonat nem tartalmaz? 2. Egyáltalán, hogyan lehetséges az, hogy a cégkivonat ne tartalmazza a bankszámlaszámot, az azt vezető pénzintézetet, hiszen tudomásunk szerint a bank annak megnyitását közvetlenül jelenti a cégbíróságnak, amely azt hivatalból jegyzi be a cégadatok közé?

Kérdés: Egyik ajánlattevő a német jogrend szerinti cégkivonatot és annak magyar nyelvű fordítását kívánja ajánlatához csatolni, amely nem tartalmazza az ajánlattevő által vezetett bankszámlák információit. Megfelelő-e, ha a cégkivonatban meghatározott cég nevével és székhelyével azonosítva, a bankszámlát vezető bank ajánlati dokumentáció szerinti tartalmú nyilatkozatát csatoljuk ajánlatunkhoz, továbbá egy ajánlattevői nyilatkozatot, amelyben ennek okát megmagyarázzuk?

Kérdés: Társaságunk, mint ajánlattevő, nyílt eljárás keretében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának közjegyző által kiadott és hitelesített cégkivonatot nyújtott be igazolásként. Az ajánlatkérő a következő hiánypótlást rendelte el: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kizáró ok vonatkozásában kérünk cégbírósági kivonatot, amely tartalmazza, hogy "nincs cégbíróság által indított eljárás folyamatban". Az ajánlatkérőtől kért tájékoztatás szerint beadott igazolásunk elfogadható lenne az általa kért mondattal kiegészítve. Érvelésünket – miszerint az igazolások tartalma szabályozott, arról a kérelmező nem dönthet, tehát amennyiben a Kbt. megengedi az adott igazolási módot, akkor annak kötött formaiságát és tartalmát ajánlatkérő nem kérdőjelezheti meg – nem fogadta el. Véleménye szerint a cégbíróságtól beszerzett, a kért mondatot tartalmazó "plusz" igazolással az ellentmondás feloldható. A mi véleményünk viszont az, hogy így az ajánlatkérő különbséget tesz az egyes igazolások elfogadhatósága vonatkozásában. Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy jogszerű-e az ismertetett eljárás!

Kérdés: A Kbt. értelmében igazolásnak minősül-e a cégkivonat, és az aláírási címpéldány? Véleményünk szerint igen, viszont az ajánlatkérő válaszában közöltek szerint nem.

Kérdés: Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat rendszeréből a Microsec adattovábbító szolgáltató által elektronikusan megküldött Cégkivonat egyszerűsített nyílt közbeszerzési pályázathoz egyszerű másolatként vagy eredetiként is becsatolható-e?