Találati lista:
191. cikk / 207 Igazolási módok egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A Kbt. 299. §-a szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban – amennyiben az ajánlatkérő kizáró okokat kíván meghatározni – milyen módon kell azokat igazolni nyilatkozattal és/vagy igazolásokkal? Ha részben vagy egészen nyilatkozattal, akkor ennek formája egyszerű nyilatkozat-e vagy közokiratba foglalt (közjegyző előtt tett) nyilatkozat? Hogyan alakulnak a fentiek az alvállalkozók (10 százalék feletti vagy alatti) tekintetében?
192. cikk / 207 Igazolások hitelessége az új Kbt.-ben
Kérdés: A korábbi (régi) Kbt. 46. §-ának (5) bekezdése tartalmazta azt, hogy eredetben vagy másolatban is benyújthatók bizonyos hatósági igazolások, így például a köztartozásokkal kapcsolatos igazolások. Erre vonatkozóan az új közbeszerzési jogszabály 20. §-a csak hiteles másolat csatolását engedi meg. Jól értem-e, hogy a szimpla másolat a jövőben nem fogadható el?
193. cikk / 207 Külföldi ajánlattevő igazolásai
Kérdés: Külföldi ajánlattevő esetén milyen igazolás fogadható el a Kbt. 60. § (1) bekezdés a) és b) pontja vonatkozásában, elegendő-e a cégkivonat? Milyen fordítás szükséges a nyilatkozatokról, milyen az okiratokról (OFI-hitelesített, fordítóiroda, meghatalmazott által fordított)? Magyar nyelvű eljárásban külföldi ajánlattevő nyilatkozhat-e magyar közjegyző előtt tolmács segítségével?
194. cikk / 207 Igazolások érvényessége
Kérdés: Változtak-e a becsatolandó igazolások érvényességi, lejárati dátumai, vagy továbbra is az eredményhirdetéstől visszaszámított meghatározott nap, illetve hónap az érvényességi idő ezek vonatkozásában?
195. cikk / 207 Tájékoztató az igazolások, nyilatkozatok formájáról
Kérdés: Mikorra várható a Kbt. 64. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztató kiadása?
196. cikk / 207 Igazolások, nyilatkozatok a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Jól értelmezzük-e azt, hogy valamennyi igazolást csak eredeti vagy hiteles másolat formájában lehet beadni, a nyilatkozatokat pedig kizárólag közjegyző előtt lehet megtenni?
197. cikk / 207 Elkülönített állami pénzalapok igazolása
Kérdés: A Kbt. 63. § (2) bekezdésének b) pontja hivatkozik a 60. § (1) bekezdés e) pontjára, ahol csak az adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetés igazolásáról van szó. E szerint az elkülönített állami pénzalapok irányában (például Munkaerő-piaci Alap) fennálló fizetési kötelezettség milyenségét nem kell igazolni ezután?
198. cikk / 207 Közbeszerzési gyakorlat a jogi szabályozásban
Kérdés: Mi tekinthető közbeszerzési gyakorlatnak a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység vonatkozásában, és hol találhatók meg az erre vonatkozó előírások?
199. cikk / 207 Igazolások vagylagossága a gyakorlatban
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2004. szeptember 6-i számában a 249. válasz utolsó bekezdése vagylagosságról ír. Rögzíti, hogy az ajánlattevő vagylagosan igazolhat. Az eddigi, a régi Kbt.-re alapuló gyakorlat – beleértve a közbeszerzési döntőbizottsági és a bírói gyakorlatot is – szerint, ha az ajánlatkérő a vagylagos szempontok szerint egyet kiemel – általában az előző évi legjelentősebb szállításokat, árbevételt, mérleget –, és ha az ajánlattevő annak nem felel meg, jogszerűnek minősítették a kizárást. Kérdés: ez megváltozott?
200. cikk / 207 Igazolások alakisága
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a részvételi felhívásban azt írta, hogy az ajánlathoz csatolni kell az adóigazolásokat vagy azok másolatát, elegendő-e a fénymásolat? Cégkivonat esetében mi a vonatkozó szabály?
