Beszerzésrészek szétválasztásának tilalma

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a 162/2004. Korm. rendelet szerinti szempontok alapján összetartozó részek az alvállalkozók bevonásának szempontjából sem választhatók szét. Ha az ajánlatban az alvállalkozók bevonása során az ajánlattevő megsérti ezt a rendelkezést, akkor az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján. Ez szorosan értelmezve azt is jelentheti, hogy például egy tetőszerkezeti munka esetében nem vonható be külön alvállalkozó az ácsmunkára és külön alvállalkozó a bádogosmunkára. Vagy épületgépészeti munka esetén nem választhatók szét az alapszerelési és a szerelvényezési munkák alvállalkozói? A komplett tetőszerkezet és a komplett épületgépészeti munka nem választható szét sem szakági üzemeltetési, sem engedélyezési, sem pedig garanciális szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályi rendelkezés azt jelenti, hogy építésiberuházásra vonatkozó ajánlatkérés esetén az ajánlatkérő megengedheti ugyan arészajánlattételt, de szorosan összetartozó részeket nem bonthat szét. Akérdésben szereplő példával élve, a tetőszerkezeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

A beszerzés értékétől való eltérés viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk orvostechnikai eszközök magyarországi forgalmazását végzi. A bennünket érintő tenderek egyik gyakori eleme, hogy az ajánlatkérő a kiírásban a beszerzés értékét úgy határozza meg, hogy az ajánlattevő attól +/-30 százalékban (vagy ehhez hasonló mértékben) eltérhet. Az eltérő értelmezések miatt a kérdésünk a következő: 1. A kiírásban szereplő +/-30 százalék a tender összértékére vonatkozik-e? 2 A tenderek gyakran több terméksorra vannak specifikálva, így soronként hirdetnek győztest is. Ilyenkor a soronként kötött, és így az egyes ajánlatkérőkkel megkötött szerződéses összegre vonatkozik-e a +/-30 százalékos eltérési lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...specifikálva, és soronként hirdetnek nyertest, az aztjelenti, hogy az ajánlatkérő termékkategóriákat állított fel, amelyremegengedte a részajánlattételt – Kbt. 50. §-ának (3) bekezdése szerint. Ennek megengedése esetén akkor jár elhelyesen az ajánlatkérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Több részre és valamennyi részre tett ajánlat megkülönböztetése

Kérdés: Nemzeti értékhatár feletti közbeszerzés ajánlati/részvételi felhívásának II.1.9 pontjában lehetőséget biztosítottunk a részekre történő ajánlattételre. Ezután el kell döntenünk, hogy az ajánlatokat egy részre, több részre vagy valamennyi részre lehet-e benyújtani. Kérdésünk az, hogy mi a különbség a több részre és a valamennyi részre történő ajánlattétel között? Két részfeladat esetében melyiket kell megjelölni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés életszerű. Amennyiben műszaki, technikai, jogiegyéb okokból egymást kizáró részek is elkülöníthetők (például nem lehet aműszaki ellenőr az, aki magát a feladatot elvégzi), az ajánlatkérőmegjelölheti, hogy mely részekre lehet egyszerre pályázni. Ezt jelenti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.
Kapcsolódó címkék:  

Tájékoztató közzététele részajánlat-tételi lehetőség esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő részajánlat-tételi lehetőséget biztosított, és a különböző részek tekintetében ugyanaz lett a nyertes, akkor a szerződés teljesítéséről elég akkor tájékoztatót közzétenni, amikor a leghosszabb teljesítési időtartamú rész határideje lejár, vagy mindegyik rész vonatkozásában külön-külön tájékoztatót kell megjelentetni?
Részlet a válaszából: […] A közzétételi kötelezettség attól függ, hogy hány szerződéstkötött az ajánlatkérő a nyertessel, egyet, avagy mindegyik rész tekintetébenönállóan szerződött. A közzétételi kötelezettség ugyanis szerződésenkéntértelmezendő a Kbt. 307. §-a szerint. A rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.
Kapcsolódó címkék:    
1
4
5