Találati lista:
31. cikk / 44 Megtámadás részajánlat-tételi lehetőség hiánya miatt
Kérdés: A közbeszerzési törvény alapján, úgy tudom, hogy a kis- és középvállalkozásokat a közbeszerzési pályázatoknál támogatni kellene azzal, hogy a pályázatokban részajánlattétel lehetőségét biztosítják. Az elmúlt időszakban megjelent több EU-s pályázat nem tartalmaz ilyen részajánlat-tételi lehetőséget. Megtámadható-e a kiírás, hogy nincs részajánlat-tételi lehetőség, és ezzel a kis- és középvállalkozásokat nem támogatják? Szükséges-e megvásárolni a dokumentációt ahhoz, hogy megtámadjuk? Van lehetőség részajánlattétel lehetőségének elmulasztása miatt a felhívás megtámadására?
32. cikk / 44 Részajánlattétel minden részre, eltérő részvételi formában
Kérdés: Van egy eljárás, amelyre lehet beadni részajánlatokat. Mindegyik részajánlatra adnánk be ajánlatot, de az 1. részajánlatnál közös ajánlattevőként indulnánk egy céggel, míg a 2. részajánlatnál mi lennénk az egyedüli ajánlattevő, és 10 százalék feletti alvállalkozóink lennének. Ez egyáltalán lehetséges-e, és ha igen, akkor külön kell csomagolni az 1. részajánlatot és külön a 2. részajánlatot? Mi ennek a módja?
33. cikk / 44 Kötelező részajánlattétel biztosításának értelmezése
Kérdés: A kkv-k érdekében hozott kötelező részajánlat-tételi lehetőség biztosítása ugye nem azt jelenti, hogy minden egyes beszerzendő termékre külön-külön lehetőséget kell adni tételenként pályázni, hanem elegendő, ha az egy csoportba sorolt tételek csoportonként külön pályázhatóak?
34. cikk / 44 Ajánlati biztosíték mértéke részajánlattételnél
Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget adott részajánlat tételére. Az ajánlati biztosíték vonatkozásában úgy rendelkezett, hogy azt minden ajánlattevőnek egységesen, a közbeszerzés értéke alapján kell nyújtania, függetlenül attól, hogy hány részre tesz ajánlatot. Ez így jogszerű?
35. cikk / 44 Eltérő bírálati szempontok részajánlattételnél
Kérdés: Lehetséges-e az, hogy részajánlattétel adhatósága esetén az ajánlatkérő az egyes ajánlatrészek (részajánlatok) vonatkozásában más-más bírálati szempontot alkalmazzon?
36. cikk / 44 Igazolások példányszáma részajánlattételnél
Kérdés: Az ajánlati dokumentáció alapján négy részre lehetséges az ajánlat benyújtása. Az ajánlati felhívás tartalmazza azt, hogy az ajánlathoz milyen igazolásokat, nyilatkozatokat kell az ajánlattevőnek csatolnia. Ebben az esetben az igazolásokat, nyilatkozatokat annyi példányban kell csatolni, amennyi részre az ajánlattevő ajánlatot kíván tenni? Szabályozza ezt a kérdést a törvény?
37. cikk / 44 Részajánlattétel lehetősége
Kérdés: A kiírásból látható volt, hogy a beszerzés tárgya olyan összetett, amely indokolta volna a részajánlattétel lehetőségének megadását az ajánlatkérő részéről, az ajánlatkérő azonban ezt nem tette meg. Kérdésünk, hogy van-e valamilyen előírás vagy kialakult gyakorlat arra nézve, hogy mikor javasolt – esetleg kötelező – a részekre történő ajánlatadás lehetővé tétele?
38. cikk / 44 Utólagos ajánlattevői jelzés részajánlattételnél
Kérdés: Részajánlattétel esetén – mindegyik részajánlathoz ugyanazok a gépek kellenek – utólag jelezheti-e az ajánlattevő, hogy melyik részhez gondolta az adott gépeket?
39. cikk / 44 Alvállalkozói részvétel arányának megállapítása részekre történő ajánlattételnél
Kérdés: Részekre történő ajánlattétel esetén hogyan kell megállapítani, hogy mely alvállalkozók 10 százalék felettiek, és melyek nem? Ha például egy alvállalkozót csak az 1. számú rész tekintetében veszünk igénybe, akkor az ő közreműködésének mértékét az 1. számú rész értékéhez kell viszonyítani, vagy valamennyi olyan részhez, amelyre az ajánlattevő ajánlatot kíván benyújtani?
40. cikk / 44 Értelmezési problémák részekre történő ajánlattételi lehetőség esetén
Kérdés: Ellenőrzési munkánk kapcsán merült fel problémaként az alábbi jogértelmezési kérdés. A Kbt. 50. §-a alapján az ajánlatkérő biztosítja a részekre történő ajánlattételt. Az első kérdés, hogy az ajánlatkérő ennek megfelelően értékelheti-e külön-külön úgymond "közbeszerzési eljárásként" a részajánlatokat, vagy az eljárás kizárólag a részajánlatok együttes értékelése alapján lesz eredményes, illetve eredménytelen? A közbeszerzési eljárás alapját álláspontom szerint a beszerzésre meghatározott teljes mennyiség adja, így – még ha biztosított is a részajánlattétel lehetősége – az eljárás eredményessége csak akkor állhat be, ha a teljes mennyiségre érkezett érvényes ajánlat, illetve a teljes mennyiségre elegendő pénzügyi kerettel rendelkezik az ajánlatkérő. A Kbt. 92. §-a szerinti esetekben az eljárás eredménytelen lesz. A kérdés, hogy amennyiben például valamely részre nem nyújtottak be ajánlatot, akkor kihirdethető-e az eljárás eredménye a többi rész vonatkozásában, illetve ha az ajánlatkérőnek valamennyi részre vonatkozóan benyújtott ajánlatok alapján nincs kellő fedezete, akkor valamely rész tekintetében hirdethet-e ki eredménytelenséget, és a többi rész vonatkozásában eredményességet? Egyúttal kérem szíves tájékoztatásukat az álláspontjuk alátámasztására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről!
