14 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] alkalmazásának előírása, erre az európai szabályok szerint nincs lehetőség. Az érintett ügyben, ahol az építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési szerződésben szereplő olyan rendelkezés, amelyet az ajánlatkérő kérésére az ajánlattételi eljárás után beiktattak, és amely kimondja, hogy az építési beruházáshoz szükséges tetőelemeket Izlandon kell előállítani és gyártani, olyan intézkedésnek minősült, amelynek hatása nem indokolható az egészség és az élet védelmével. Hiába hivatkozott az ajánlatkérő a rendkívüli földrajzi körülményekre, időjárási viszonyokra, mindez nem bizonyult elegendőnek, az ajánlatkérőnek nem volt joga ilyen megszorító módon előírni a termék származását, melyet az ajánlattevő[…]

Részlet a válaszából: […] címkére vonatkozó követelmények objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetéstől mentes szempontokon alapulnak;-a címkét olyan nyílt és átlátható eljárás keretében fogadják el, amelyben valamennyi érdekelt fél – ideértve a kormányzati szerveket, a fogyasztókat, a szociális partnereket, a gyártókat, a forgalmazókat és a nem kormányzati szervezeteket – részt vehet;-a címke megszerzése valamennyi érdekelt fél számára lehetséges;-a címkére vonatkozó követelményeket olyan harmadik fél határozza meg, amelyre a címkét kérelmező gazdasági szereplő nem tud befolyást gyakorolni – a)-e) pontok.Ez egyben azt is jelenti, hogy a szempontok, melyek alapján a címke megszerezhető, mindenki számára elérhetők kell, hogy legyenek. Arra nincs szükség, hogy mindezt az ajánlatkérő rögzítse eljárási dokumentumaiban, de arra szükség van, hogy olyan elérhetőséget adjon hozzá, mely az adott címkét biztosító független szereplő által fenntartott információforrás, ahol bárki ellenőrizheti a követelményrendszert és a jelentkezés feltételrendszerét.A szabályozás ugyan független szereplő által kialakított követelményrendszert ír elő főszabályként, mégis eltérést enged ettől az ajánlatkérőnek, amennyiben csak bizonyos követelmények teljesítését igényli. Ebben az esetben az eljárási dokumentumokban rögzíteni kell egyértelműen, milyen követelményeknek való megfelelést tekint elvárásnak az ajánlatkérő.A Kbt. 59. § (2) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő nem írja elő, hogy az építési beruházásnak, árunak vagy szolgáltatásnak a címkére vonatkozó valamennyi követelményt teljesítenie kell, meg kell adnia a teljesítendő vagy az értékelés során figyelembe vett címkézési követelményeket.Sőt, amennyiben túlzó az ajánlatkérő elvárása, mert a beszerzési tárgyon túlmutató címkét azonosított az ajánlatkérő követelményrendszerében, abban az esetben el kell tekintenie a címke alkalmazásától, és a címke követelményrendszeréből kiemelni azokat az elemeket, melyek kapcsolódnak a beszerzés tárgyához, és azokat vizsgálni az eljárás során.Az 59. § (4) bekezdése szerint, ha egy címke megfelel az (1) bekezdés b), c), d) és e) pontjában meghatározott feltételeknek, azonban a szerződés tárgyához nem kapcsolódó követelményt is előír, az ajánlatkérő nem követelheti meg a címkével való rendelkezést, hanem a műszaki leírást az adott címke részletes követelményeinek leírására vagy szükség esetén annak a szerződés tárgyához kapcsolódó, és az adott tárgy jellemzőinek meghatározására alkalmas részeire való hivatkozással határozhatja meg.A címkék minősítését az ajánlatkérőtől független szereplő kell, hogy végezze, mégis ettől való eltérést is lehetővé tesz a Kbt. 59. § (3) bekezdése, amikor a gazdasági szereplő igazolni tudja, hogy rajta kívülálló ok miatt nem volt lehetősége az adott címkét megszerezni. Egyértelmű, hogy egyenértékű címke is elfogadható, továbbá egyéb, a követelmények teljesítésére vonatkozó "eszközt" is el kell fogadnia az ajánlatkérőnek. Ez a rész igen általános, hiszen ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a független szervezet helyett valamely folyamat eredményeként maga az ajánlatkérő dönti[…]

Részlet a válaszából: […] közvetve az e bekezdés a) pontjában említett valamely szervezet rendelkezik; vagy-olyan természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv, aki vagy amely az e bekezdés a) vagy b) pontjában említett valamely szervezet nevében vagy irányítása szerint jár el – a)-c) pontok;ideértve a szerződés értékének több mint 10%-át kitevő alvállalkozókat, szállítókat vagy szervezeteket, amelyek kapacitásaira a közbeszerzési irányelvek értelmében támaszkodnak."A szabályok lehetővé teszik az engedély megadására vonatkozó szabályok kialakítását.Az 5. cikk. (3) bekezdése értelmében az érintett tagállam az e cikk alapján megadott bármely engedélyről az engedély megadását követő két héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.Továbbá szankciókra vonatkozó előírásokat is ki kell alakítaniuk a tagállamoknak a 8. cikk (1) bekezdésének alábbi szabálya szerint:A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra – többek között adott esetben büntetőjogi szankciókra – vonatkozó szabályokat, és meghoznak valamennyi, azok végrehajtásának biztosításához szükséges intézkedést. Az előírt szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok megfelelő intézkedéseket írnak elő az ilyen jogsértésekből származó jövedelmek elkobzására is.Az egyes áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok vámhatárt vagy országhatárt átlépő kereskedelméről szóló 52/2012. kormányrendelet rögzíti az engedélyek megadására vonatkozó szabályokat az alábbiak szerint, melyet a legfontosabb szabályok ismertetésére szűkítünk:A kormányrendelet 13/A. § (1) bekezdése alapján a 3. § (4) bekezdése szerinti szerződés megkötésére, vagy a már megkötött szerződés teljesítésének folytatására vonatkozó engedély kiadása iránti kérelmet a kormányhivatalhoz kell benyújtani. A kérelmet a szerződést kötni kívánó vagy a szerződésben részes, a közbeszerzési jogszabályok szerint ajánlatkérőnek minősülő fél nyújthatja be.A (4) bekezdés szerint a kormányhivatal az engedélyt akkor adhatja meg, ha a 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (2) bekezdés a)-f) pontja szerinti valamely feltétel fennáll. Az engedély megadásáról hozott döntés során figyelembe kell venni a szerződés teljesítéséhez fűződő közérdeket, valamint a szerződés teljesítése elmaradásának[…]

Részlet a válaszából: […] megjelenését – a 37. § (4) bekezdése szerinti hirdetménnyel érintett szerződések esetében a szerződéskötést – követően haladéktalanul, valamint a szerződésmódosításokat a 37. § (1) bekezdés j) pontja szerinti hirdetmény megjelenését követően haladéktalanul – b) pont.A 37. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő a (2) bekezdéstől eltérően az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a keretmegállapodás alapján, vagy a dinamikus beszerzési rendszer keretében kötött szerződésekről együttesen is közzéteheti. Ebben az esetben a hirdetményt a megelőző negyedév során kötött szerződésekről a naptári negyedév utolsó napját követő három munkanapon belül kell megküldeni közzétételre.Mivel a keretmegállapodás alapján kötött szerződések vonatkoznak az újraversenyeztetésekre és a megrendelésekre, írásbeli konzultációt követő szerződéskötésekre, így valójában ez a közzétételi kötelezettség akkor is fennáll, amikor az eljárást a központi beszerző szervezet folytatta le, de a közbeszerzési szerződést, mely a teljesítés alapjául szolgál, az ajánlatkérő kötötte. Ebben az esetben az ajánlatkérő kötelezettségét rögzíti[…]