Bírálatiszempont-meghatározás törvényességének kérdései
Kérdés
Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a dokumentációban az ajánlat értékelésével kapcsolatban az alábbit jelzi (egyébként az összességében legelőnyösebb pályázat nyer): "amennyiben az ajánlatkérő számára az a legkedvezőbb, ha egy biztosítási feltétel nem szerepel az ajánlatban..." stb. Ebből nekem az derül ki, hogy ő majd akkor fogja eldönteni, mi számára a legkedvezőbb, amikor összehasonlítja, elemzi a benyújtott ajánlatokat. Sehol előtte nem jelzi, mi számára a legkedvezőbb. Ha épp X lesz az elbíráláskor a legkedvezőbb, akkor azt fogja pozitívan értékelni, ha rosszul ébred, akkor az Y-t? Van-e az ajánlatkérőnek a kérdés szerinti meghatározásra, jelzésre lehetősége a közbeszerzési törvény alapján?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. szeptember 17-én (68. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1417
[…] amellyel megadja a ponthatárok (fenti bekezdés) közötti pontszámot. Az előző bekezdés első pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: – a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; – a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; – a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); – a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; – ha a részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, akkor alszempontonként azok – tényleges jelentőségével arányban álló – súlyszámát is meg kell adni. (A bírálati szempontok meghatározására vonatkozó, fentiekben ismertetett előírásokat a Kbt. 57. §-a tartalmazza.) A kérdésben egyrészt felmerül, hogy az adott feltétel bírálati szempont volt-e eredetileg, amelynek módosítására csak két esetben, versenypárbeszéd és a keretmegállapodásos eljárás második részében van korlátozott lehetőség, de erről ebben az esetben nem valószínű, hogy beszélhetünk. Amennyiben nem bírálati szempont volt a szóban forgó feltétel, hanem például alkalmassági kritérium, úgy a Kbt. 57. § (4) bekezdésének a) pontjába ütközünk – többek között – a változtatással. […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. szeptember 17-én (68. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1417
[…] amellyel megadja a ponthatárok (fenti bekezdés) közötti pontszámot. Az előző bekezdés első pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: – a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; – a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; – a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); – a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; – ha a részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, akkor alszempontonként azok – tényleges jelentőségével arányban álló – súlyszámát is meg kell adni. (A bírálati szempontok meghatározására vonatkozó, fentiekben ismertetett előírásokat a Kbt. 57. §-a tartalmazza.) A kérdésben egyrészt felmerül, hogy az adott feltétel bírálati szempont volt-e eredetileg, amelynek módosítására csak két esetben, versenypárbeszéd és a keretmegállapodásos eljárás második részében van korlátozott lehetőség, de erről ebben az esetben nem valószínű, hogy beszélhetünk. Amennyiben nem bírálati szempont volt a szóban forgó feltétel, hanem például alkalmassági kritérium, úgy a Kbt. 57. § (4) bekezdésének a) pontjába ütközünk – többek között – a változtatással. […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
