Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2009. február 2-án (91. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1832

[…] az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a döntőbizottság a csak a jogorvoslati eljárásban ismertetett részletes indokolás alapján marasztalta el ajánlatkérőt, tehát ajánlatkérőnek figyelemmel kell minden információra lennie, amit ajánlattevő vele közöl, vagy arra következtetni lehet. Nem nyújt tehát védelmet az a tény, hogy csak az indokolás alapján kell az ajánlatkérőnek döntenie, azaz körültekintően kell eljárnia abban a tekintetben, hogy hozzájusson minden olyan információhoz, mely alapján egyértelműen képes az indokolást cáfolni, el nem fogadni, azaz esetenként külön szakértő véleményét kérni az ügyben, alátámasztva ezzel az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását. A 2008-as törvénymódosítás azonban érinti ezt a területet is. A 86. § szabályozása az alábbiak szerint alakul. Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek gondolt ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. Indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket, vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve ha a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet, vagy azokat kirívóan meghaladják. Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésre álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról; ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen – a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, – a választott műszaki megoldásra, – a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, – az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, – az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy – az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár – a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel – nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben, vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. A fenti, második bekezdés […]