Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása


Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. augusztus 8-án (134. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2749

[…] részszempontot több alszempontra osztja. Ez esetben tehát nem kizárt, hogy az ajánlatkérő az ár szempontját alszempontokra bontsa. Amennyiben a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szerinti bírálati szempontot kívánják alkalmazni, nincs jogszerű lehetőség arra, hogy az ellenszolgáltatás szempontján belül további alszempontokat határozzanak meg. 3. A részszempontok és a részszempontokhoz tartozó súlyszámok meghatározása körében ajánlatkérők törekedjenek arra, hogy azok a beszerzés tárgyának lényeges körülményeit és a lényeges szerződéses feltételeket fejezzék ki. Így nem kizárt, hogy az ajánlati ár - mint részszempont - súlyszáma a legalacsonyabb, feltéve természetesen, hogy az ajánlati ár súlyszáma tükrözi annak tényleges jelentőségét, valamint a bírálati szempontrendszer kialakítása egyéb tekintetben is megfelel a Kbt. előírásainak. 4. Gondolják végig az ajánlatkérők, vajon az egyes részszempontokon belül kívánnak-e több tartalmi elemet értékelni. Ebben az esetben a tartalmi elemeket az esélyegyenlőség biztosítása és a verseny tisztasága alapelvi követelményeire tekintettel alszempontként nevesítsék, és adják meg azok tényleges jelentőségével arányban álló súlyszámát is. Az alszempontok esetén is irányadó, hogy azok súlyszámának az alszempont tényleges jelentőségével kell arányban állnia. Az alszempontok kialakítását illetően a Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők figyelmét arra, hogy azok körében további szempont (tartalmi elem) meghatározására nincsen mód. Fontos, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban rögzített részszemponthoz az ajánlati felhívásban és ne a dokumentációban rendeljen alszempontokat, mert a Kbt. 57. §-ának (5) bekezdése csak azt teszi lehetővé, hogy a dokumentációban az értékelési módszer részletes ismertetése történjen meg. Hangsúlyozandó, hogy az ajánlatkérőknek az egyes részszempontokon belüli alszempontok tartalmát kellő egyértelműséggel, oly módon kell meghatározniuk, hogy azokon keresztül az ajánlatkérő ne ugyanazon vagy részben ugyanazon ajánlati tartalmi elemet értékelje. 5. Ellenőrizzék az ajánlatkérők, hogy az ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében részszempontonként (alszempontonként) megadták-e azt a - közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatban álló - mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőt, amely alapján az ajánlattevők megajánlásaikat megtehetik, illetve amely alapján az ajánlatok egymással ellenőrizhető módon összehasonlíthatók [Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pont]. 6. Az értékelési ponttartomány alsó és felső hatá­rának meghatározása - az ajánlatkérő erre vonatkozó külön előírása nélkül - nem jelenti önmagában azt a kötelezettséget, hogy az ajánlatkérőnek kötelezően ki kell osztani a ponttartomány határainak pontszámait. A ponttartomány meghatározása azt a célt szolgálja, hogy az ajánlatkérőnek ezen belül kell megállapítania a részszempontokra adható pontszámokat. 7. Bár a Kbt. lehetővé teszi, hogy részszempontonként a ponthatárok közötti pontszámok kiosztásának módszere különböző legyen, az ajánlatkérők törekedjenek a módszerek számának csökkentésére, mert a különböző értékelési módszerek alkalmazása - különösen ugyanazon részszemponthoz tartozó alszempontok esetén - már a pontkiosztás során jelentősen befolyásolhatja a részszempont (alszempont) tényleges jelentőségével arányban álló súlyszám hatását. 8. Vizsgálják meg az ajánlatkérők, kívánnak-e az ellenszolgáltatást tartalmazó bírálati szemponton vagy részszemponton (alszemponton) kívüli részszempontok (alszempontok) körében olyan minimumértéket meghatározni, amelyet az ajánlattevőknek mindenképpen meg kell ajánlaniuk, vagy olyan maximumértéket megállapítani, amelyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt a Kbt. 57. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti ponthatár felső határával azonos számú pontot adnak. Hívják fel az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az adott értékelési szempontot mely intervallumon értékelik. Az intervallum meghatározásánál figyelemmel kell lenni annak szakmai indokoltságára. A Kbt. 2010. szeptember 15-étől hatályos rendelkezései értelmében [57. § (7)-(8) bekezdés] az ajánlattevői megajánlások fenti módon történő korlátozását (vagyis egy értékelési intervallum meghatározását) a Kbt. az ellenszolgáltatásra (mint bírálati szempontra vagy részszempontra, illetve alszempontra) […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.