Szerződés megszüntetése vis maior körülményekre hivatkozással
Kérdés
Megszüntetheti-e az önkormányzati ajánlatkérő közös megegyezéssel a közbeszerzés eredményeként megkötött építőipari kivitelezési szerződést akkor, ha a nyertes ajánlattevő vis maior körülményként hivatkozik az időközben bekövetkezett, az orosz-ukrán háborúval összefüggő építőipari áremelkedésre és hiányra, avagy ilyen esetben az ajánlatkérőnek a szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmaznia az őt terhelő igényérvényesítési kötelezettség alapján?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2022. december 14-én (273. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5026
[…] megszüntetése vis maiorra hivatkozással, avagy az ajánlatkérőnek – a közpénzekkel való felelős gazdálkodás jegyében – mindenképpen a szerződésszegés jogkövetkezményeit kell alkalmaznia, ideértve a kötbérigény érvényesítését is. Más irányból feltéve a kérdést, arra keressük a választ, hogy a nyertes ajánlattevő számára nem tartozik-e a rendes üzleti kockázat körébe a szerződés teljesítése alatt bármilyen okból bekövetkező árdrágulás, avagy bizonyos esetekben arra előre nem látható, elháríthatatlan akadályként hivatkozhat. Amennyiben az ajánlattevő úgy tette meg ajánlatát, hogy a háború előtt is meglévő inflációs környezet alapján valószínűsíthető áremelkedéssel kalkulált, úgy ez vétlenségét erősíti, ha viszont ezzel sem számolt, akkor akár az aránytalanul alacsony ár gyanúja is felvetődhet. Ez utóbbihoz visszamenőleg már nem fűzhetők közbeszerzési jogi jogkövetkezmények, polgári jogi értelemben ugyanakkor az ilyen gondatlanság a szerződésszegésért való felelősség megalapozója lehet. Ha ilyen mulasztás nem mutatható ki, vagyis ha az ajánlattevő számolt az infláció kalkulálható mértékével, ám az időközben bekövetkezett háború azt nem várt mértékben súlyosbította, továbbá bizonyíthatóan egyéb olyan hiányok és ellátási zavarok is bekövetkeztek, amelyek ugyancsak nem voltak előreláthatók sem az ajánlattétel, sem a szerződéskötés időpontjában, akkor a Kbt. speciális rendelkezései ellenére is indokolt lehet a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése és új közbeszerzési eljárás lefolytatása. Természetesen annak is kiemelkedő jelentősége van, hogy a nyertes ajánlattevő késedelem nélkül eleget tett-e akadályközlési kötelezettségének, továbbá az a munka, amelyet elvégzett, megfelelő minőségű-e. Hibás teljesítés esetén akár olyan helyzet is előállhat, hogy ez utóbbi miatt az ajánlatkérő köteles alkalmazni a szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket (kellékszavatossági igények, hibás teljesítési kötbér stb.), a szerződés meghiúsulásáért azonban nem feltétlenül. Ugyanakkor hangsúlyozni szükséges, hogy a következetes ítélkezési gyakorlat szerint vis maiorra csak kivételes és kétséget kizáróan bizonyított esetekben, vagyis jellemzően akkor lehet hivatkozni, ha az adott előre nem látható, elháríthatatlan és nem is befolyásolható körülmény […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2022. december 14-én (273. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5026
[…] megszüntetése vis maiorra hivatkozással, avagy az ajánlatkérőnek – a közpénzekkel való felelős gazdálkodás jegyében – mindenképpen a szerződésszegés jogkövetkezményeit kell alkalmaznia, ideértve a kötbérigény érvényesítését is. Más irányból feltéve a kérdést, arra keressük a választ, hogy a nyertes ajánlattevő számára nem tartozik-e a rendes üzleti kockázat körébe a szerződés teljesítése alatt bármilyen okból bekövetkező árdrágulás, avagy bizonyos esetekben arra előre nem látható, elháríthatatlan akadályként hivatkozhat. Amennyiben az ajánlattevő úgy tette meg ajánlatát, hogy a háború előtt is meglévő inflációs környezet alapján valószínűsíthető áremelkedéssel kalkulált, úgy ez vétlenségét erősíti, ha viszont ezzel sem számolt, akkor akár az aránytalanul alacsony ár gyanúja is felvetődhet. Ez utóbbihoz visszamenőleg már nem fűzhetők közbeszerzési jogi jogkövetkezmények, polgári jogi értelemben ugyanakkor az ilyen gondatlanság a szerződésszegésért való felelősség megalapozója lehet. Ha ilyen mulasztás nem mutatható ki, vagyis ha az ajánlattevő számolt az infláció kalkulálható mértékével, ám az időközben bekövetkezett háború azt nem várt mértékben súlyosbította, továbbá bizonyíthatóan egyéb olyan hiányok és ellátási zavarok is bekövetkeztek, amelyek ugyancsak nem voltak előreláthatók sem az ajánlattétel, sem a szerződéskötés időpontjában, akkor a Kbt. speciális rendelkezései ellenére is indokolt lehet a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése és új közbeszerzési eljárás lefolytatása. Természetesen annak is kiemelkedő jelentősége van, hogy a nyertes ajánlattevő késedelem nélkül eleget tett-e akadályközlési kötelezettségének, továbbá az a munka, amelyet elvégzett, megfelelő minőségű-e. Hibás teljesítés esetén akár olyan helyzet is előállhat, hogy ez utóbbi miatt az ajánlatkérő köteles alkalmazni a szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket (kellékszavatossági igények, hibás teljesítési kötbér stb.), a szerződés meghiúsulásáért azonban nem feltétlenül. Ugyanakkor hangsúlyozni szükséges, hogy a következetes ítélkezési gyakorlat szerint vis maiorra csak kivételes és kétséget kizáróan bizonyított esetekben, vagyis jellemzően akkor lehet hivatkozni, ha az adott előre nem látható, elháríthatatlan és nem is befolyásolható körülmény […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
