150 napos szabály


Tavaly november közepén indult közbeszerzési eljárás esetében már a 70. § (2a) bekezdése és a Kbt. 75. § (1) bek. c) pontja az irányadó a 150 napos szabállyal. A decemberi ajánlattételi határidőtől számítva már közel a 160. napnál tartunk, a bírálati szakasz még mindig tart. Az ajánlati kötöttség 60 nap, eddig kétszer szólította fel az ajánlatkérő az ajánlattevőket ajánlataik további 60 nappal történő fenntartására, legutóbb a 120. nap letelte előtt kellett nyilatkozni, hogy további 60 napig (tehát a 180. napig) fenntartják-e az ajánlattevők ajánlataikat, közvetlenül a 150. nap letelte előtt nem történt nyilatkozattételre felhívás. Ebben az esetben hogyan értelmezendő a 150 napos szabály? Ha az eljárás során az értékelési szempontokra tekintettel a végig legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő minden alkalommal úgy nyilatkozott, hogy fenntartja az ajánlatát, és ez az ajánlattevő állt a 150. napon is az első helyen, akkor az ajánlatkérőnek már csak kizárólag arra van lehetősége, hogy eredményes közbeszerzési eljárás esetén ezen legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevővel kössön szerződést? Illetve amennyiben időközben – még a 180. nap letelte előtt – esetleg érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatát, akkor kihirdetheti az értékelési szempontokra figyelemmel utána következő legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevőt nyertesként, és megkötheti vele a szerződést?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. július 9-én (304. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5488

[…] ajánlatát. Álláspontunk szerint esetünkben a felek fenntartják ajánlati kötöttségüket, de megtörténhet, hogy 180. nap után nem tartja fenn például a legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevő, mely hasonlóképpen eredménytelenséghez vezethet, azaz a 150 nap nemcsak egyedi eset, hanem az ezt követő ajánlattevői döntés is ugyanezt eredményezi.Ez azonban álláspontunk szerint nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő csak és kizárólag az érintett, a bírálat folyamatában a 150. napon legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevővel kötheti meg a szerződést, hiszen megtörténhet, hogy az érintett ajánlat érvénytelen, vagy éppen a gazdasági szereplő kizáró ok hatálya alá kerül. Az ajánlatkérő köteles kihirdetni a nyertest, hiszen eredménytelenségi ok nem áll fenn, a 75. § (1) bekezdés c) eset eredménytelenségi oka pedig nem terjeszthető ki arra az esetre, ha a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő ajánlata érvénytelen.Maga a 70. § (2a) bekezdésének utolsó mondata is mint lehetőségre utal, amennyiben a legkedvezőbb ajánlatot tevő nem tartja fenn ajánlatát az alábbiak szerint:„70. § (2a) Ha az ajánlattevők eljárást lezáró döntésről való értesítését megelőzően az ajánlati kötöttség a százötven napot meghaladná, az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntést a 75. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel hozhatja meg.”Mivel a bírálat során a legkedvezőbb ajánlatot tevő státusza is változhat, akár több ajánlattevő is kerülhet első helyre átmenetileg, ezért a normaszöveg rendkívül sok félreértésre ad okot. Úgy véljük, így kívánta a jogalkotó motiválni az ajánlatkérőket […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.