Központosított közbeszerzés kiterjesztése

Kérdés: Tudnak-e valamit arról, hogy a központosított közbeszerzés kiegészül-e az energia- és közüzemi szolgáltatók által nyújtott áru- és szolgáltatásfeltételekkel? Ha igen, melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...szervezetekvonatkozásában a központosított közbeszerzési eljárások részletes szabályait, aközpontosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetrészére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díjmértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...szervezetekvonatkozásában a központosított közbeszerzési eljárások részletes szabályait, aközpontosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetrészére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtó, illetve a támogatásfelhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet;– a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésrefeljogosított szervezet;– a Gazdasági Versenyhivatal;– a kormány által az európai uniós és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Elektronikus árlejtés alkalmazása az ajánlattevők számának függvényében

Kérdés: A pályázatunk leadása megtörtént. Az általunk megpályázott ajánlati részre rajtunk kívül még egy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. A felolvasólapok alapján a mi ajánlatunk a kedvezőbb. Az ajánlatkérő jelezte (ajánlati felhívás, ajánlatkérési dokumentáció), hogy elektronikus árlejtést alkalmaz. Szeretném megkérdezni, hogy mi van akkor
– ha valamilyen oknál fogva csak egy ajánlattevő marad? Lesz-e elektronikus árlejtés? Ha nem, tárgyalhat-e az ajánlatkérő az egy ajánlattevővel azért, hogy kedvezőbb árat elérjen?
– ha mindkét ajánlattevő indul az elektronikus árlejtésen? Lehet-e utána tárgyalni a kedvezőbb ár elérése érdekében?
Részlet a válaszából: […]  Ha egy ajánlattevő marad, akkor a közbeszerzési eljárásokbanelektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint azelektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet szerintkell eljárni. Ennek értelmében két esetben lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

251. § (2) bekezdés értelmezése különös egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. 261. § (1) bekezdése szerint a különös egyszerű eljárásban alkalmazni kell – többek között – a 251. § (1)–(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a 25 millió forintot, építési beruházás esetén a 80 millió forintot el nem érő beszerzések esetén elég három ajánlattevőnek megküldeni a felhívást. A különös egyszerű eljárás értékhatárai árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 50 millió forint, építési beruházás esetén 100 millió forint. A különös egyszerű eljárásban a 251. § (2) bekezdésnek nincs értelme, vagy ez felülírja az értékhatárokról szóló útmutatót?
Részlet a válaszából: […] ...emiatt a különös egyszerű eljárásban is aKbt. 252. §-ának (2) bekezdése szerinti értékhatárok az irányadók a"háromajánlatos" ajánlatkérésre. Ebből következően viszont nincs ténylegeslehetőség különös egyszerű eljárást hirdetmény nélkül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Ajánlatkérő elállási joga

Kérdés: Ha az ajánlattevő szerződésszegése olyan súlyos a szerződés teljesítésének időszakában, hogy az a beszerzés meghiúsulásával jár, elállhat-e az ajánlatkérő a szerződéstől, vagy csak akkor, ha erre az esetre a szerződésben kifejezetten kikötötte az elállás jogát? És ha joga van erre, mit tehet a beszerzés mielőbbi folyamatossá tétele érdekében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán utalunk a 2630. kérdésre adott válaszra. Aszerződés teljesítésével, megszűnésével kapcsolatos kérdéseket ugyanis aszerződésnek magának kell rendeznie. Amennyiben bizonyos kérdéseket nyitva hagya szerződés, akkor mögöttes jogként nem a Kbt.-t kell felütni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Új ajánlatkérés tárgyalásos eljárás második fordulójában

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban veszünk részt. Az ajánlatkérő a második fordulóra csökkentette a példányszámot, és új ajánlatot kért annak megfelelően. Ez jogszerű?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek van lehetősége kismértékben módosítani abeszerzés tárgyán, ellenben ez nem járhat azzal a következménnyel, hogy ennekeredményképpen más eljárást kelljen lebonyolítania.A Kbt. 127. §-ának (2) bekezdése értelmében a tárgyalásoseljárásban nem áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Kivételi kör építési beruházásoknál

Kérdés: Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló kormányrendelet 7. §-a szerint építőipari kivitelezési tevékenységre irányuló építési beruházás esetén az ajánlatkérőnek a dokumentációt – a 3. § (3)–(6) bekezdésében foglaltak kivételével – azokban az esetekben is legalább az 1. számú melléklet szerinti tartalommal kell elkészítenie, amelyekben a Kbt. egyébként nem teszi kötelezővé a dokumentáció készítését. A kormányrendelet 3. § (4) bekezdése – "vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérés vízjogi létesítési engedély beszerzésére, kivitelezési terv elkészítésére, valamint kivitelezésére együttesen is vonatkozhat" – a fenti kivételi körbe tartozik. Mit értünk vízi létesítmény meghatározás alatt?
Részlet a válaszából: […] A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számúmelléklete – 26. pontjában – pontosan meghatározza a vízi létesítmény fogalmát,így javasoljuk a továbbiakban ezt a fogalmat használni.Eszerint vízi létesítmény az a mű (víziközmű), műtárgy,berendezés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonásáról ismételten

Kérdés: A 2316. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban felhívom szíves figyelmüket a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2009. 07. 24-i (KE 2009. 86. sz.) tájékoztatójában foglaltakra. Mi az álláspontjuk a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés (második rész)esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő – kivéve a központosítottközbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet – a KözbeszerzésekTanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Közbeszerzési tanácsadó bevonása nemzeti rezsimben

Kérdés: A Kbt. 9. § (1) bekezdésében van az a mondat: "Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni." Ez igaz arra az esetre is, amikor a becsült érték nem haladja meg a közösségi értékhatárt, tehát nemzeti eljárásrendben is?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés (második rész)esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő – kivéve a központosítottközbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet – a KözbeszerzésekTanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.
1
4
5
6
13