Találati lista:
601. cikk / 4687 Eltérés a DBR részvételi szakaszában meghatározott értékelési szemponttól
Kérdés: Amennyiben a DBR részvételi szakaszában a legjobb árérték (minőségi szempontokat megjelenítő) értékelési szempontot jelöl meg az ajánlatkérő, eltérhet-e ettől, és alkalmazhatja-e a legalacsonyabb árértékelési szempontot a második ajánlattételi szakaszban, amennyiben ezt kikötötte a részvételi felhívásban?
602. cikk / 4687 Ajánlatkérő kötöttsége a részvételi szakaszban a DBR-ben megadott súlyszámhoz, a változtatás jogának kikötése esetén
Kérdés: A részvételi szakaszban a DBR-ben megadott súlyszámhoz kötve van-e az ajánlatkérő az ajánlattételi szakaszban, ha annak a változtatási jogát kikötötte a részvételi felhívásban?
603. cikk / 4687 Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása I.
Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?
604. cikk / 4687 Minőségi szempontok minimum- és maximumértékének rögzíthetősége az ajánlattételi szakaszban
Kérdés: Jogosult-e az ajánlatkérő arra, hogy ne adja meg a minőségi szempontok minimum- és maximumértékét, amennyiben jelzi a részvételi felhívásban, hogy azt az ajánlattételi szakaszban, adott ajánlattételi felhívásban kívánja rögzíteni?
605. cikk / 4687 Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.
Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
606. cikk / 4687 Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága
Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
607. cikk / 4687 A műszaki egyenértékűség fogalmának értelmezése
Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma, és eltekinthet-e az ajánlatkérő egyenértékűségre való hivatkozással a saját maga által meghatározott méretkövetelményektől?
608. cikk / 4687 Szerződéskötést megelőző indexálás
Kérdés: Lehet-e indexálni a szerződés megkötését megelőzően? (Így már az első számla magasabb lesz. Nagyon elhúzódott a bírálati szakasz, és szükség lenne rá.)
609. cikk / 4687 További aláíró felrögzítésének módja
Kérdés: Egy tárgyalásos eljárás részvételi szakaszában a gazdasági szereplők közé rögzítettem a kapacitásnyújtókat. Az egyikhez együttes aláíróként felvittem két embert. Az elvárt nyilatkozat és az előszerződés nem érkezett meg a beadásig, de az időközben beérkezett iratot más írta alá. Nem eredményez érvénytelenséget, ha az adott gazdasági szereplőhöz felrögzítek egy újabb aláírót? Megtehetem?
610. cikk / 4687 Fizetési határidő meghatározása értékelési szempontként
Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha 50%-ban saját forrásból, 50%-ban uniós támogatásból megvalósuló árubeszerzés esetén értékelési szempontként határozza meg a fizetési határidőt, vagyis az ajánlatokat aszerint pontozza, hogy melyik ajánlattevő biztosítja a leghosszabb fizetési határidőt a 30-tól 60 napig terjedő időintervallumon belül?
