Hivatkozás más szervezet erőforrásaira részvételi szakaszban

Kérdés: Részvételi szakaszban az alkalmasság igazolásánál be lehet-e mutatni más szervezet erőforrásait, vagy csak a jelentkező és 10 százalék feletti alvállalkozója adottságait lehet bemutatni?
Részlet a válaszából: […] ...kétszakaszos eljárások első szakaszában, azaz a részvételiszakaszban történik az ajánlattevők alkalmasságának vizsgálata. Az alkalmasságikritériumokra a Kbt. 66-69. §-ait kell alkalmazni. Erre tekintettel, amennyibenaz ajánlattevő más szervezet erőforrására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:    

"Más szervezet" nyilatkozatára vonatkozó ajánlatkérői tartalmi és formai feltételek bekérése

Kérdés: Amennyiben elfogadjuk azt a feltevést, hogy más szervezet erőforrásainak bevonása esetén az alkalmasság erre kiterjedően is vizsgálható, úgy az ajánlatkérő hol írhatja elő ennek igazolását? (Tekintettel arra, hogy a Kbt. 66-67. §-ai kifejezetten az ajánlattevőre és a 10 százalék feletti alvállalkozó alkalmasságának vizsgálatára hivatkoznak.) Egyéb csatolandó dokumentumként kérhető, vagy alkalmassági feltételként?
Részlet a válaszából: […] A más szervezet erőforrására támaszkodás esetén a másszervezet közbeszerzési törvény 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdéseszerinti nyilatkozatára vonatkozó ajánlatkérői tartalmi és formai feltételek azegyéb feltételek között kérhetők be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattevők részvétele ajánlatkérői referencialátogatáson

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza – ha jól tudom – azt az esetet, ha az ajánlatkérő referencialátogatásokat tesz az egyes ajánlattevőknél. (Megnézi, hogy működik a rendszer, amit ajánlanak.) Meg lehet vagy kell-e hívni a többi ajánlattevőt az ilyen referencialátogatásra? (Tárgyalásos eljárásról van szó.) Jól gondolom-e, hogy a Kbt. alapelveinek csak az felel meg, ha vagy minden ajánlattevő részt vesz a másik ajánlattevő referencialátogatásain, vagy egyik sem, csak az érintett? Jogsértő-e, ha egy ajánlattevő az érintetten kívül megjelenik a többi és az érintett tudta nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...a referenciaigazolásokra, nyilatkozatokra vonatkozóan külön rendelkezikarról, hogy a másik fél által kiadott, illetőleg az ajánlattevő nyilatkozatávalmegadott referenciákra vonatkozó tények, adatok valóságtartalmáért azajánlattevő felel – Kbt. 68...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Más szervezet erőforrásaira támaszkodás terjedelme

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése és 66. §-ának (2) bekezdése szerinti "erőforrást rendelkezésre bocsátó szervezet" esetén honnan tudja az ajánlatkérő, hogy a "szervezet" rendelkezik az "erőforrással"? Mi van abban az esetben, ha az ajánlattevő az összes alkalmassági feltételt ezzel a "szervezettel" kívánja igazolni, és megállapítható, hogy a "szervezet" egy hónapja bejegyzett, 3 milliós tőkéjű cég? Van-e jogszabályi lehetőség arra, hogy alkalmatlanság címén ezt az ajánlattevőt az ajánlatkérő az eljárás során mint érvénytelen ajánlatot tevőt kezelje?
Részlet a válaszából: […] ...(Még akkor is, ha a múltra vonatkozótények igazolása jövőbeni kötelezettségvállalással "furcsának" tűnik.) Ebből azkövetkezik, hogy ajánlattevő ad abszurdum azt is megteheti, hogy minden előírtalkalmassági kritériumnak való megfelelését "más szervezet" által igazolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Környezetvédelmi előírások betartása mint bírálati szempont

Kérdés: Lehet-e építési beruházások esetén bírálati szempontként értékelni a környezetvédelmi előírások betartását – és a nem környezetvédelmi tulajdonságokat [Kbt. 57. § (4) bekezdésének c) pontja]; és ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 53. §-a arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő azajánlati felhívásban előírhatja, miszerint a nyertes ajánlattevővel valószerződés teljesítését sajátos feltételekhez, így például környezetvédelmifeltételekhez köti. A feltételeket a dokumentációban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás felfüggesztése iránti kérelem elkésettsége

Kérdés: Az ajánlatkérő szolgáltatás beszerzésére irányuló nyílt eljárását a döntőbizottság az ajánlattételi határidő lejárta előtt három nappal kérelemre felfüggesztette. Az ajánlattevő kérelmét a dokumentáció megvásárlását követő 48. napon nyújtotta be. Kérdésünk: elkésett-e a kérelem?
Részlet a válaszából: […]

Megítélésünk szerint a kérelem elkésett, mert a jogorvoslati határidő 15 nap, ami jelen esetben a dokumentáció megvásárlásával vette kezdetét.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Közbeszerzési eljárás megszüntetésének lehetősége

Kérdés: Milyen módon lehet megszüntetni az eljárást, nem megkötni a szerződést akkor, ha az elbírálás során derül ki, hogy – az ajánlattevő által nem ismert speciális rendelkezés miatt – a nyertes nem végezheti azt a szolgáltatást (vagy egy részét), amire ajánlatot tett, mert a szerződés jogszabályt sértene? (A nem nyertes ajánlattevő hívta fel erre a figyelmet.)
Részlet a válaszából: […] ...hogy az eljárás "eredménye" adottesetben az eljárás "eredménytelenségét" is jelentheti.)A hivatkozott esetben, azaz akkor, ha a nyertes ajánlattevőazért nem tudja az adott szolgáltatást nyújtani, mert valamely jogszabályifeltételnek nem felel meg, ajánlatát a Kbt. 88....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

KDB-kérelem szerződés semmisségének megállapítása iránt

Kérdés: A közbeszerzési eljárás mellőzése miatt a döntőbizottság 20 millió forintos bírságot szabott ki. Hogyan lehet elérni azt, hogy az ajánlatkérő (szabályos) közbeszerzési eljárást követően kössön (újabb) szerződést? A KDB kéri/kérheti az ily módon kötött szerződés semmiségének a megállapítását?
Részlet a válaszából: […] ...a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során – abíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa;– ha az ajánlattevő kártérítésként kizárólag az ajánlatelkészítésével és a közbeszerzési eljárásban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás téves eredményhirdetés esetén

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] ...eredmény(eredménytelenség) kihirdetésének időpontjáról azt legalább két munkanappalmegelőzően köteles egyidejűleg írásban az összes ajánlattevőt tájékoztatni. Amódosított eredménnyel (eredménytelenséggel) kapcsolatban a 93., 95. §-okat,valamint a 96. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattevők kizárhatósága a közbeszerzési eljárásokból

Kérdés: Ki lehet-e zárni ajánlattevők közül a fogyatékosokat foglalkoztatókat, mert ők a támogatás kapcsán lényegesen alacsonyabb árat tudnak ajánlani, ugyanakkor a fogyatékosok nem minden munkára alkalmasak? (Konkrét példa: egészségügyi laborban felmosó vízzel mosták le az asztalokat, műszereket.)
Részlet a válaszából: […] ...színvonalas szolgáltatást igénylő ajánlatkérőnek.Ez nemcsak a példában felhozott kérdésben, hanem bármely, nem megfelelőenteljesítő ajánlattevő tekintetében is irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:  
1
337
338
339
392