Találati lista:
181. cikk / 198 Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor
Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
182. cikk / 198 Irreálisan alacsony ár alkalmazásának szankciója
Kérdés: Az Európai Bizottság és a Közbeszerzések Tanácsa értesítésén kívül van-e retorziója a túlzottan alacsony ár vagy ellenszolgáltatás miatt érvénytelen pályázatoknak (ajánlatoknak)?
183. cikk / 198 Eljárás rendeletmódosítás után
Kérdés: A Magyar Közlöny idei 7. számában jelent meg a Kormány 10/2005. (I. 19.) Korm. rendelete a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerzőszervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet módosításáról. A módosítás 4. §-a kiegészíti az eredeti rendelet 7. §-át azzal, hogy "Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet a kiemelt termékek közbeszerzését a Kbt. szabályaival összhangban saját hatáskörben is megvalósíthatja, ha..." "d) a keretszerződésben meghatározott és az egyéb (például azonos szolgáltatási) feltételek tekintetében is mindenben megfelelő kiemelt terméket a keretszerződés szerinti árnál alacsonyabb áron tud beszerezni". Mivel a rendelet I. számú mellékletében, az országosan kiemelt termékek jegyzékében szereplő termékek közül helyben több termékre – például irodai papíráruk stb. – kaptunk pályázat meghirdetése nélkül jelentősen olcsóbb ajánlatot, felmerült ezen cikkekre vonatkozóan a módosított rendelet 7. §-ának d) pontja szerint helyi pályáztatás lebonyolítása. Kérem ezért állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a hivatkozott kormányrendelet szellemében milyen feltételek fennállása esetén valósítható meg az országosan kiemelt termékekre vonatkozó helyi beszerzés?
184. cikk / 198 Kifogásolás joga kirívóan alacsony ár elfogadásánál
Kérdés: Joga van-e az ajánlattevőnek az eredmény kihirdetésénél a másik alacsony árát kifogásolni?
185. cikk / 198 Tárgyalási lehetőségek értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén
Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? (Például nemzeti rezsimben nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek.) A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? Az előzőek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
186. cikk / 198 Eljárás közjogi szervezet vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó beszerzései esetén
Kérdés: A Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) pontja alapján a Kbt. hatálya alá tartozó szervezet vállalkozik is. A vállalkozási tevékenységéhez szükséges árubeszerzés, szolgáltatás igénybevételéhez kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia akkor, ha azok elérik a közbeszerzés értékhatárát?
187. cikk / 198 Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén
Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
188. cikk / 198 Közzétételi kötelezettség, hirdetmény mellőzése egyszerű eljárásban
Kérdés: Kiindulópont az egyszerű eljárás [Kbt. 299. §-ának b) pontja]. Nem hirdetem meg, de közzé kell tennem a nem meghirdetett teljesítést, ez a "mihez képest mi nem" esete?
189. cikk / 198 Kirívóan alacsony ár árubeszerzésnél
Kérdés: Mi minősül kirívóan alacsony árnak egy árubeszerzésnél? Lehet-e ezt számszerűsíteni vagy százalékban meghatározni?
190. cikk / 198 Legkedvezőbb ár keretmegállapodásnál
Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásnál négy évre, a hirdetmény nélküli szakaszban mit jelent a legkedvezőbb ár? Ez egyenlő-e a keretmegállapodásban rögzített árnál alacsonyabb árral, avagy sem? Például két év múlva hogyan érvényesül az infláció az árban?
