Találati lista:
1. cikk / 202 Üzleti nyereség alacsony értéke
Kérdés: Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő indoklást is kért az ajánlati árra arra hivatkozással, hogy az aránytalanul alacsony. Benyújtottuk az indokolást, de ajánlatunkat érvénytelennek minősítette, és az érvénytelenség indokaként a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel azt jelölte meg, hogy a beszerzési árhoz képest az általunk megjelölt „üzleti nyereség”, amely az adott szerződés nyereségességét adja, aránytalanul alacsony, így az nem teszi megalapozottá a szerződés megajánlott áron történő teljesítését. Véleményünk szerint az üzleti nyereség mértékének meghatározása az ajánlattevő kompetenciája, és üzleti érdekei szerint jogosult meghatározni. Szerintünk nem lehet aránytalanul alacsonynak minősíteni azt az ajánlati árat, amely tisztességes hasznot is tartalmazva került kialakításra. Mi az Önök véleménye ebben a kérdésben?
2. cikk / 202 Értékelési szempont változása keretmegállapodásban
Kérdés: Az Európai Bíróság a C-282/24. ügyben korlátozza az értékelési szempontok változásának mértékét. Ezt hogyan értelmezhetjük akkor, amikor kiírjuk a keretmegállapodást?
3. cikk / 202 Ajánlattétel hosszabbítása
Kérdés: Az ajánlatkérő egy szolgáltatás megrendelésére irányuló kiírásában úgy rendelkezett, hogy a szerződés egyéves időtartama további egy évvel meghosszabbítható. A pénzügyi kockázataink mérséklése érdekében szeretnénk más ajánlati árral számolni erre a plusz egy évre. Lehetséges különböző árat megadni a hosszabbítás időszakára vonatkozóan?
4. cikk / 202 Árindokolás több ajánlattevőtől
Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő többünktől árindokolást kért az alacsony ajánlati árra hivatkozással. Miért kér egy ajánlatkérő több ajánlattevőtől árindokolást? Ha többen hasonló ajánlati árat ajánlottunk meg, akkor az nem megfelelő ár?
5. cikk / 202 Ár versenyeztetése árlejtés esetében
Kérdés: Kötelező-e az ár versenyeztetése árlejtés során, amennyiben az ajánlatkérő eleve arra számít, hogy aránytalanul alacsony árakat kap, ismerve korábbi eljárásainak eredményét?
6. cikk / 202 Egyoldalú szerződésmódosítás
Kérdés: Az ajánlatkérő szeretné meghosszabbítani egy karbantartási szerződésünk időtartamát. Mi ezt nem szeretnénk, mert a piaci árváltozások miatt a szerződéses árakat már alacsonynak tartjuk. Elutasíthatjuk az ajánlatkérő hosszabbításra vonatkozó döntését?
7. cikk / 202 Indikatív ajánlat
Kérdés: Mi a teendő, ha a becsült érték meghatározása érdekében bekért indikatív ajánlatok alapján az állapítható meg, hogy az összes többi ajánlathoz képest van kirívóan magas összegű indikatív ajánlat? Az ajánlatkérő számára kiemelten fontos a becsült érték meghatározása, mert az eljárási rezsim mellett ezt is figyelembe kívánja venni a keretösszeg meghatározása során, mivel a keretszerződésben 70%-os lehívási kötelezettséget kíván vállalni a megadott keretösszegre. Abban az esetben, ha a magas indikatív ajánlatot is a számtani átlagba számítja, jóval magasabb összeg lesz a becsült érték. Az ajánlatkérő helyesen jár-e el, ha a becsült érték meghatározása során csak a közel azonos összegű ajánlatokat veszi figyelembe? Amennyiben igen, mely jogszabályi rendelkezésből vagy jogalkalmazást segítő útmutatóból vezethető ez le?
8. cikk / 202 Árindokolás jogszerűtlensége
Kérdés: Egy önkormányzati ajánlatkérőnél építési beruházásra tettünk ajánlatot. Az önkormányzat aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolást kért tőlünk. Az árindokolásban az ajánlatkérő olyan költségelemre kérdez rá, amely nem is szerepel az árazott költségvetésben. Mit lehet tenni ebben az esetben, megfelelő, ha azt írjuk, hogy az adott költségelem nem releváns?
9. cikk / 202 Bírálati cselekmények sorrendje
Kérdés: Az ajánlatkérő felszólította az ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bek. szerint a kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának benyújtására. Az igazolások benyújtásra kerültek. Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, ha mindezek után a következő eljárási cselekménye az árindokláskérés? Véleményünk szerint a Kbt. 69. §-a egyértelműen leírja a bírálat folyamatát, mely szerint mielőtt felhívja az ajánlatkérő az ajánlattevőt az igazolások benyújtására, előtte az ajánlat megfelelőségét ellenőrzi, és szükség szerint a Kbt. 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégzi, idetartozik az árindokláskérés is. Továbbá amennyiben jól gondoljuk, még fordított bírálat alkalmazása esetében sem az a megfelelő sorrend, hogy előbb az igazolások benyújtására felszólítás, majd árindokláskérés.
10. cikk / 202 Bérlet és lízing
Kérdés: Felmerült bennünk, hogy fénymásológép-vásárlás helyett csak bérelnénk, de felvetődött a lízing lehetősége is. Közbeszerzési szempontból van különbség a fénymásológép-vásárlás, a -lízing és a -bérlet között?
